A kormány beavatkozásai rontják a helyzetet
Az IMF szakértői által összeállított, és a szervezet igazgatótanácsa által véleményezett elemzés szerint további deficitcsökkentő intézkedésekre lesz szükség az idei államháztartási hiánycél teljesítéséhez. A washingtoni székhelyű szervezet előrejelzése szerint a magyar bruttó hazai termék az idén várhatóan stagnál, míg jövőre 1,2 százalékkal bővül. A szervezet szerint Magyarországon az elmúlt években a mérlegigazítás nehéz folyamata zajlott, ami önkéntelenül is negatív hatással van a növekedésre.
Az állam - a visszaesés háztartásokra gyakorolt hatásának tompítását célzó intézkedések révén - ugyanakkor egyre nagyobb mértékben, és egyre gyakrabban és kiszámíthatatlan módon avatkozik bele a gazdaság működésébe, ami egyes állami intézmények gyengítésével párhuzamosan rontja a befektetői környezetet és aláássa a kilábalás lehetőségét.
Az ág is húzza a növekedést
A szervezet szerint a gyenge 2012. év tovagyűrűző hatásai, valamint a gyenge belső kereslet GDP-csökkentő hatását várhatóan kioltja a nettó kivitel növekedése.
2014-től a belső fogyasztás enyhe bővülése hozhat némi növekedést, de Magyarország potenciális növekedési üteme az elkövetkező két évben 0-0,5 százalék között lesz. Megjegyzik: elsősorban a gyenge minőségű gazdaságpolitika, az alacsony munkaerő-piaci aktivitás, valamint a gyenge befektetői klíma lassítja középtávon a növekedést.
Az IMF szakértői szerint az előrejelzés jelentős negatív irányba ható kockázatokat tartalmaz, mint a fogyasztás vártnál nagyobb visszaesése, illetve az üzleti hangulat további romlása, a külső tényezők között pedig az euróövezeti válság újjáéledése, valamint a külföldi befektetők eszközeladása is jelentős finanszírozási nehézségekhez és a forint hirtelen leértékelődéséhez vezethet.
A vártnál kedvezőbben alakulhat a magyar gazdaság helyzete, amennyiben a tartósan fennmaradó tőkebeáramlás a forint erősödéséhez és mérlegjavuláshoz vezethet, ami erősítheti a belső keresletet.
Nem hisz az IMF a magyar hiánycélban
|
Mit javasol az IMF?A javasolt intézkedések között van az állami bürokrácia leépítése, a központi kormányzat által átvállalt feladatok nyomán a helyi önkormányzatok kiadásainak csökkentése, a veszteséges, állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatok átstrukturálása, a szociális támogatások célzottabbá tétele, az ágazati különadók fokozatos kivezetése a társasági adó rendszerének hatékonyabbá tétele mellett, a személyi jövedelemadó rendszerében meglévő, a munkaerő-piaci részvétel ellen ható ösztönzők kiiktatása, továbbá az áfacsalás elleni határozott fellépés. |
Az államháztartással kapcsolatosan az IMF szakértői megjegyzik, hogy a magyar hatóságok elkötelezettek az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásának megszüntetése mellett. A testület szerint ugyanakkor a kormány elvétheti 2013-es deficitcélját. 2013-ban 3,2 százalékos, 2017-ben pedig 3,5 százalékos GDP-arányos hiányt vár az IMF többek között a gazdaság gyenge állapota miatt. A szervezet ezen túl komoly aggodalmának adott hangot a költségvetést alátámasztó intézkedések összetétele, illetve alkalmassága miatt.
Az IMF szerint a vártnál magasabb hiányt okozhat a kormány túl optimista makrogazdasági előrejelzése, az adóbevételek növekedésére vonatkozó megalapozatlan várakozások, az e-útdíj rendszer bevezetésének késlekedése, a magasabb felsőoktatási kiadások és az EU-s projektekhez kapcsolódó nagyobb önrészkifizetések.
Így a költségvetési tartalékok el nem költése esetén is további intézkedések szükségesek a hiánycél tartásához - javasolták a kormánynak az IMF szakértői, akik mindazonáltal erőteljes középtávú kiigazítási program fontossága mellett érveltek.
Az IMF szerint az államadósság GDP-arányos szintje középtávon a jelenlegi, 80 százalékos szint környékén alakulhat, ami - a magánnyugdíj-pénztári eszközök bevonása ellenére - 10 százalékponttal magasabb a válság előtti szintnél. A szervezet szakértői szerint 2015-re a GDP 2 százaléka alá kellene csökkenteni az államháztartási hiányt, ami lehetővé tenné az adósság határozott csökkentését.
Le kéne állni a kamatvágással
A jegybanki politikával kapcsolatosan az IMF szakértői megjegyezték, hogy a javuló külső finanszírozási környezet elősegítette az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Bank monetáris kondícióinak lazítását. A csökkenő infláció azonban nem kellően lehorgonyzott, így körültekintő jegybanki magatartásra vallana egy szünet a kamatcsökkentési ciklusban.
A szakértők hangsúlyozták, hogy a kamatcsökkentés nem helyettesíthet más, a növekedés beindítása érdekében tett lépéseket, "különösen amikor a hitelezés csatornái sérültek". Az ingatag piaci környezetben az alacsony alapkamatszint a forint leértékelődéséhez vezethet és a magas devizaeladósodottság miatt a pénzügyi rendszer stabilitását kockáztatja.
| Az IMF szakértői 2013. január 16-26. között voltak budapesti országlátogatáson, ahol több magyar hatósággal is egyeztettek. A szervezet közgazdászai Varga Mihály akkori tárca nélküli miniszterrel, Simor András akkor jegybankelnökkel, Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszterrel, Pleschinger Gyulával, a Nemzetgazdasági Minisztérium akkori államtitkárával, Szász Károllyal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökével, továbbá más vezető tisztségviselőkkel, országgyűlési képviselőkkel, valamint az üzleti szféra és a diplomáciai testület vezetőivel egyeztettek. |
Ötmilliárd forintról van szó. 
