Csak magára számíthat a "minimálbér-nemzedék"

A nyugdíjrendszer finanszírozhatóságának nehézségei időről - időre felvetik azt a kérdést, hogy milyen eszközökkel lehet a problémán enyhíteni. Az egyik ilyen lehetséges eszköz a nyugdíjkorhatár emelése, amit a születéskor várható élettartam növekedése, más oldalról pedig a gazdasági kényszer, a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága diktál. Az Európai Unióban 2005 és 2050 között a 0-54 éves korig csökkenni fog a népesség – a 15-39 év közötti nemzedékben negyedével esik vissza a létszám – miközben a 65-79 éves korosztályban 44,5 százalékkal többen élnek majd, míg a 80 év felett élő európai polgárok aránya közel háromszorosára nő majd. Mindez azt jelenti, hogy az EU-ban a 65 évesnél idősebb népesség aránya a jelenlegi 24,6 százalékról 2050-re 52,8 százalékra nő majd. Hazánkban első látásra kissé kellemesebb a helyzet: a jelenlegi 22,8 százalékról 48,3 százalékra emelkedik majd az elvben nyugdíjkorhatár felett élők aránya, ám így is megoldhatatlannal tűnik a feladat.

Havi 34 ezer fedezetlen új nyugdíjas

A korfa átalakulását több államban, így hazánkban is igyekszik lekövetni az I. (állami) nyugdíjpillér: jelenleg Magyarországon is átmeneti helyzetben vagyunk: a korábbi 62 éves öregségi nyugdíjkorhatár néhány éven belül fokozatosan 65 évre emelkedik. Az átmeneti helyzet annak fényében érdekes, hogy a szabályozás nyomán ma viszonylag kevés új tag lép be új nyugdíj-jogosultként a piacra, ám mint ahogy azt Farkas András, a Consequit értékesítési igazgatója egy korábbi sajtóbeszélgetésen elmondta, a helyzet átmeneti: a következő 15 évben 2,147 millió honfitársunk éri el a nyugdíjkorhatárt – kiöregszik a „GYES-nemzedék, azok a polgárok, akik az új családtámogatás bevezetésének köszönhetően születtek -, miközben ugyanezen időszak alatt a munkaerőpiacra csak 1,634 millió új munkavállaló érkezik, vagyis évente közel 34 ezer fővel lesznek többen a nyugdíjasok, mint a munkaképesek. Ha a fentiekhez hozzávesszük, hogy a gazdasági függőségi ráta, amelyet a nem dolgozó népesség és a foglalkoztatottak aránya ad ki - már ma is rendkívül alacsony, 1,62-es arányt mutat hazánkban, jól látható, hogy a rendszer akár néhány éven beül fenntarthatatlan lesz. (Hiába mutat a demográfiai (teljes) függőségi ráta – az inakív korban lévők és a keresni képesek aránya – sokkal jobb, 0,46-os arányt, a járulékfizetés nélküli foglalkoztatás, illetve az utóbbi időben felerősődő külföldi munkavállalás komolyan csökkenti az itthoni nyugdíjbevételt.)

Emelkedő nyugdíjkorhatár

Érzi ezt a ma gazdaságilag aktív 25-55 éves korosztály is, s ezért úgy vélik, hogy amikor majd ők mennek nyugdíjba – akár akarják, akár nem - magasabb korhatárokkal kell szembesülniük – derül ki az UNION Biztosító megbízásából 2013 decemberében készített reprezentatív felmérésből. A megkérdezettek úgy érzik, hogy a nyugdíjkorhatár az idő múlásával párhuzamosan fokozatosan emelkedni fog. A nyugdíjkorhatárhoz legközelebb eső (45-55 éves) korosztály tagjai azon a véleményen vannak, hogy átlagosan 68 éves korukban fognak majd nyugdíjba vonulni. A középkorosztály tagjai (35-44 évesek) a várt nyugdíjba - vonulás időpontját már átlagosan 70 éves korukra teszik. A most családalapítás idején tartó 25-34 évesek körében pedig már 72 év a nyugdíjbavonulás várható időtartama. Arra a kérdésre, hogy egyetértenek-e az ilyen jellegű változtatással, 90 százalékuk elutasító, s csak 10 százalékuk gondolja azt, hogy a nyugdíjrendszer hatékonyan működéséhez megfelelően tud hozzájárulni a korhatár jelentős emelése. Ennek kapcsán komoly probléma – értett egyet Farkas András is egy közelmúltban tartott sajtóbeszélgetésen -, hogy már a jelenlegi helyzetben sem igazán biztosított az 55 év felettiek foglalkoztatása és ez a helyzet csak romlani fog.

Mire számíthat a minimálbér-nemzedék?

De a nyugdíjba menők számára sem túl rózsás a helyzet: jelenleg a nyugdíj az utolsó nettó bér 80-90 százalékát teszi ki, ez a legoptimistább becslés szerint is 2050-re 50 százalékra eshet vissza. Ráadásul rendkívül komoly különbségek vannak a nyugdíj összegében: míg Budapesten átlagosa 113 forintot fizettek ki átlagosan egy nyugdíjasnak, addig Szabolcs-Szatmár megyében csak 77 ezer forint volt ez az összeg. A következő években pedig tömegével éri majd el a nyugdíjkorhatárt az elmúlt 20-25 év „minimálbér-nemzedéke”, akiknek jövőbeli juttatási várományáról mindent elmond az, hogy az öregségi teljes nyugdíj összege 4 éve változatlan, 28 500 forint. További érdekesség, hogy az új alaptörvény szerint már állampolgári jog az öregségi ellátás – vagyis az Alkotmány alapján immár az I. pillér szolgáltatása sem „biztos”.

Öngondoskodás kell

A jövő nyugdíjasainak aktív korukban maguknak kell félretenniük öreg napjaikra, mert az állami nyugdíjból nem fognak tudni megélni – figyelmeztet a Világbank is. Felmérésük szerint a polgároknak fizetésük legalább 10-15 százalékát kéne félretenni ahhoz, hogy utolsó nettó fizetésük 80-90 százalékához legalább hozzáférjenek. Ennek forrása azonban ma meglehetősen bizonytalan, hiszen – miként a Generali egy közelmúltbeli felmérése rávilágít a megtakarítani képes ügyfelek aránya a 2011-es 40 százalékról 2013. őszére 18 százalékra zsugorodott, s az átlagos megtakaírás is csak a jövedelem 4 százalékát teszi ki.

Égetően fontos volt tehát, hogy a biztosítók hosszú lobbizása nyomán ismét adókedvezmény segítse az öngondoskodást. Januártól a minimum 10 éves tartamú nyugdíjcélú szerződés után 20 százalékos, maximum 130 ezer forintos adójóváírást lehet igénybe venni. Az adójóváírás összegét minden esetben a nyugdíj-biztosítási számlán írja jóvá a NAV. Biztosított valamennyi, 55. évét be nem töltött ember lehet.