Nem csak a németek szemében vörös posztó a közös európai eurókötvény gondolata, de minden résztvevő számára világos, hogy a gazdag EU-tagok kezességvállalása nélkül a krízisországok kötvényhozamai aligha tarthatók – írja a német Der Spiegel. Ezért az EU vezető elitje lázasan keresi a kompromisszumos megoldást. Ez a lap szerint az úgynevezett euro-bill lehetne, azaz közös európai kötvények vagy inkább kincstárjegyek rövid futamidővel és korlátozott összegben.
|
| Barroso és Draghi (Fotó: ec.europa.eu) |
A lap úgy tudja, hogy Herman Van Rompuy, az Erópai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Mario Draghi, az EKB elnöke és Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport elnöke szeretnének bemutatni egy ennek megfelelő javaslatot e hét végén az EU állam- és kormányfőinek. A tervek szerint minden állam gazdasági teljesítményének egy bizonyos százalékában finanszírozhatná magát euró-billekkel. Aki azonban nem tartja be a szabályokat, azt a következő évben kizárják az értékpapírok piacáról.
Ötletből már van épp elég, tessék cselekedni
A kvartett azt reméli, hogy ezzel a modellel a német szövetségi kormányt is meg tudja majd győzni. Miközben Franciaország szorgalmazza a közös európai kötvénykibocsátást, Németország mindeddig elutasította azt. Brüsszelben azonban azt gondolják, hogy a most felvázolt modell a német alkotmánynak is megfelel, mivel a közös értékpapírok összértékét és futamidejét korlátozza. A lap egyébként nem először szellőzteti meg a „kvartett” által összehozni próbált megoldásokat.
Soros Györgyön kívül Robert Zoellick, a Világbank elnöke is azt mondta a lapnak: a további tétovázás veszélyes, ha Európa továbbra is így gyengélkedik, globális befolyásából veszíteni fog. Ezzel Európa vezetőinek is tisztában kell lenniük. „Végülis elég ötlet kering a mentőcsomagok finanszírozására. Ami pedig a közös európai kötvények kialakítását illeti, ezzel kapcsolatban Európa tanulhat Amerikától”- mondta.
A németek vesztesége 1500 milliárd euró is lehet
|
| Robert Zoellick, a Világbank elnöke |
A függetlenségi háború után Alexander Hamilton elnök alatt egyetlen egyszer az USA átvette az összes tagállam adósságait, azóra ezek magukra vannak utalva. A szakember szerint Európa is bevezethetne egy hasonló rendszert. „De nem annyira arról van szó, melyik modellt is választják az európaiak, inkább arról, hogy valmelyiket ki kell választaniuk, méghozzá gyorsan”- tette hozzá.
A német Institut für Weltwirtschaft (IfW) világgazdasági kutatóintézet is hasonló véleményen van. Ezen kívül az eurozóna összeomlásából adódó károkat Németország számára 1500 milliárd euróra becsüli. A legnagyobb veszteség a Bundesbankot fenyegeti, amely egymaga 700 milliárd eurót veszítene az EKB fizetési rendszerében keletkezett követelésein. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter százmilliárdnak integethetne, amit dél-európai segélyprogramokra költöttek.
Durva recessziót okozna az euró megszűnése
Több százmilliárdot pedig a német bankoknak kellene lenyelni, amelyek eurozónabeli országok államkötvényeit tartják. Ehhez jönne még biztosítók és vállalatok 300 milliárdja, valamint azok a veszteségek, amelyek az elkerülhetetlenül bekövetkező drasztikus növekedés-visszaesésből származnának. A német állam súlyosan eladósodna, mert bankokat és vállalatokat kéne megmentenie az összeomlástól.
Ezt a veszélyt látja a Német Iparszövetség (Bundesverband der Deutschen Industrie, BDI) is, amely ezért óva int az eurozóna szétesésétől és biztatja saját kormányát, tegyen többet az euró megmentése érdekében.
De az elemzők abból indultak ki, hogy néhány héten belül helyreáll a forgalom a Hormuzi-szorosban, Irán pedig nem lövi szét a környék olajinfrastruktúráját. 
