A kormány döntött: úgy csökken a bankadó, ahogy arról megállapodtak

Orbán Gábor a Privátbankár Növekedés 2013 konferenciáján

A kormány továbbra is tartja magát ahhoz – erről a tegnapi kormányülésen is állásfoglalás született -, hogy az EBRD-vel megkötött szerződésben szereplő módon kerül beterjesztésre a jövő évi bankadó-csökkentés - mondta Orbán Gábor, az NGM adó- és pénzügyekért felelős államtitkára a Portfolio.hu Hitelezés konferenciáján.

Orbán Gábor bizakodó

Az államtitkár szerint a befektetési szolgáltatói szektor gondjait is úgy próbálja megoldani a kormány, hogy ne sérüljenek az EBRD-vel kötött megállapodás részletei. A Bankszövetéggel folytatott tárgyalások alapján ebben a kérdésben most nagyon bizakodó vagyok – mondta az NGM államtitkára. Az idei év végén, a jövő év elején Magyarország potenciális GDP-pályája olyan szintre jut, amikortól már komoly szükség lesz a hitelezés bővülésére – mondta az államtitkár.

Ebbe a helyzetbe úgy kerül a bankrendszer, hogy a devizahiteles elszámolás 600-700 milliárd forintos közvetlen veszteséget okoz a bankrendszernek, ám a másik oldalon ott van a banki mérlegek számottevő tisztulása, ami segítheti a hitelezés újbóli megindulását. Orbán Gábor elmondása szerint a forintosítás módjáért és időzítéséért tegnapelőtt épp az OECD főtitkára dicsérte meg a kormányt.

Alacsony a vállalati hitelezés

Orbán Gábor szerint a hazai bankrendszer túlzottan szétaprózódott, az itt működő 8-9 univerzális nagybank nem tudja azokat a mérleghatékonysági előnyöket élvezni, amely egyrészt jobban garantálja a tisztességes működést, másrészt megfelelő jövedelmezőséget biztosít. A többségében hazai bankrendszer szükségességét Orbán Gábor a külföldi hitelintézetek prociklikus gondolkodásmódjával indokolta. Ennek ellenére az állam nem akar hosszú távon bankokat tulajdonolni – hangsúlyozta az államtitkár.

Orbán Gábor szerint a vállalatok hitelhez jutási lehetőségei számottevően bővültek az elmúlt időben: ehhez azonban az Eximbank és a Garantiqa termékei, valamint az MNB nhp programja kellett. Ahogy az NGM, úgy a Magyar Nemzeti Bank is úgy látja, hogy a pénzintézeti szektor problémáinak 70-80 százalékát már megoldották – csatlakozott Orbán Gábor véleményéhez Balog Ádám, a jegybank alelnöke.

Ugyanakkor szerinte továbbra is alacsony a vállalati hitelezés, ez részben azzal indokolható, hogy komoly nem teljesítő állománnyal küzdenek a bankok. Az nhp és egyéb állami programok nélkül továbbra is csökkenne a vállalati hitelezés. A támogató hitelezéshez komolyabb kockázatvállalás kellene , a jegybank szerint ugyanakkor a kibontakozó verseny komoly további enyhítést jelez előre.

Vannak még kockázatok a hitelezésben

A devizahitelezés fő gondjának, a jelzálog alapú hitelezésnek a megoldása után még további kockázatok vannak a lakossági hitelek terén – mondta Balog. A jegybank szerint itt a legkomolyabb gondot az deviza autóhiteles állomány jelenti, amely hiteleinek bedőlése egy árfolyamsokk esetén akár 200 milliárdos veszteséget jelenthet a szektornak, ráadásul komoly kockázatot jelez, hogy az autóhitelesek egyéb hitelei is bedőlnek. A jegybank ezért tartja rendkívül fontosnak, hogy az autóhitelesek kérdését napirenden tartsa.

A devizahiteles kérdés rendezése ugyanakkor új problémával, a forint lejárati eltérésével szembesítette a jegybankot. A hosszú forint hitelek mellé hosszú forrásokat kellene a bankoknak felmutatniuk, a számítások szerint mintegy 280 milliárd forintnyi hosszú forrást kellene a jelenlegi állomány mögé. A jegybank itt egy új jelzálog-finanszírozás megfelelési mutatót írna elő a bankoknak, ennek bevezetése a jövő évre várható – mondta az alelnök.

Végezetül Balog Ádám arról beszélt, hogy az MNB komoly aggályokat lát abban, hogy nem csak a szabályozási, hanem strukturálási okokból is alacsony a bankok jövedelmezősége. A jövő sem kecsegtet túl sok jóval: a bankok az elszámolás alapján mintegy évi 90 milliárdos kamatmarzs-szűküléssel szembesülnek. Az OBA-Beva befizetések 20-30 milliárd forintos további kiesést jelentenek, s a tartósan alacsony kamatkörnyezet is jövedelemszűkítő. Ezt a helyzetet ellensúlyozhatja a bankadó csökkentése, ami 60-83 milliárd forintot hagy a bankoknál. (Balogh Ádám szerint indokolt volna a hitelezés felfutásához kapcsolni a bankadó-csökkentést.) Az árfolyamgát megszűnése 13-15 milliárd forintos többletbevételt jelent a bankoknak, s a bevételeket még a magasabb gazdasági növekedésből eredő előnyök is növelhetik.