|
| Schuszter Péter |
A forintnak nem lesz a legjobb éve 2020-ban, mert messze ennél a devizánál van a legalacsonyabb reálkamat a világon. Több mint mínusz három százalék még a 0,9 százalékos alapkamattal számolva is. Ekkora rövid távú hozam azonban az intézmények számára nem is elérhető. Valójában sok esetben mínusz négy százalék a reálkamat – mondta Koncz Péter, az Axiom Alapkezelő vezető portfólió-menedzsere egy sajtóreggelin.
Így a forint érthető módon folyamatosan értékelődik le. Az Axiom Alapkezelő is erre számít a közeljövőben. Annál is inkább, mert az MNB-nek a jelek szerint nincsen semmi késztetése arra, hogy ezen a tendencián változtasson. Ha két-három év múlva lesz 360 forint az euró, az vélhetően elfogadható lehet a jegybank számára. (Ma reggel ismét a 338,80-as csúcsot ostromolta az árfolyam – a szerk.)
Egy folyamatos forintleértékelődés a jelek szerint a jegybank számára is kívánatos. Hiszen a forint gyengülése jó a magyar exportőrök számra. De ezen kívül a magyar kormány kamatterheit is csökkenti. (A magyar jövedelmek leértékelődése már csak “járulékos veszteség” a szakember szerint.) Ha azonban már idén nyáron lenne 360 forint az euró, az vélhetően nem lenne elfogadható. A monetáris politika ezzel együtt jelenleg működőképes.
Ennél sokkal rosszabb forintvilág jöhet
Az opciós üzletekre specializálódott alap egyébként viszonylag ritkán spekulál az euró/forintra. Arra ugyanis kevés esélyt látnak, hogy a forint erősödjön. A másik oldalon, gyengülő forintnál pedig olyan az árazás, hogy nem éri meg opciókat kiírni a jelenlegi környezetben. Így inkább csak óvatos, rövid távú pozíciókat vesznek fel a forintra. Egyes termékekre, mint például zloty, pedig nemigen tudnak üzletet kötni, mivel ezek opciós piaca túl kicsi.
Ha a világban valamilyen nagyobb probléma lépne fel, akkor ennél sokkal rosszabb forgatókönyvek is jöhetnek a forint számára – hangzott el. Válság, recesszió esetén elképzelhető, hogy “bedobnák a lovak közé a gyeplőt”, végképp elengednék a forint árfolyamát – mondja Koncz Péter. Bár maga is elismeri, hogy véleménye a pesszimistábbak közé tartozik.
A dollártól a koronáig
Az alapkezelőnél az euró/dollár devizapártól azt várják, hogy az euró lassan magára talál. Egy esetleges amerikai kamatcsökkentést sem lehet kizárni, ez segítheti az eurót.
A norvég korona nagyon sokat gyengült tavaly, a forinthoz hasonlóan. A koronát az olajárak ingadozása is befolyásolja. De ez az egyetlen olyan ország, amelynek minősítése AAA, és mégis pozitív hozamot lehet elérni a devizáján. A kamatkülönbözet miatt a norvégok pénze így inkább az erősödés felé mozdulhat el. A svéd korona viszont az ország stabil gazdasága ellenére is gyengülhet.
Az opcióktól a lábtörésig
Koncz Péter szerint az opciókra, amelyek cége specialitását képezik, a biztosítások analógiáját lehet alkalmazni. A biztosítások eladói az opciók eladóihoz hasonlítanak. A biztosító például elad egy síbaleset-biztosítást, az opció kiírója pedig egy biztosítást arra, ha valamely árfolyam túlságosan elmozdulna.
|
Mitől (nem) kell félni idén? Ebben az évben a világgazdaságban az előrejelzések szerint viszonylag jó év következhet. lehetséges, de nem feltétlenül komoly kockázatok az Axiom szerint: – A kereskedelmi háború kiújulása – Az amerikai elnökválasztás – Lokális konfliktusok – A társadalmi elégedetlenség növekedése, balra vagy jobbratolódás a politikában – A monetáris vagy a fiskális politika esetleges meglepetései |
Ezek után ahogy a síelők többsége sem szokta eltörni a lábát, egyes pénzügyi termékek árának elszabadulása is kevéssé valószínű. Így az opciókkal foglalkozó alapkezelő dolga bizonyos szempontból könnyű, mert nem azt akarja megmondani, mint a többi alapkezelő, hogy mi lesz, mi fog történni. Inkább azt, mi az, ami nagy valószínűséggel nem fog bekövetkezni.
Ifjak több évtizedes múlttal
A hazai piac egyik legifjabb, de legrutinosabb szereplőjének nevezte az Axiom Alapkezelőt Schuszter Péter vezérigazgató. Amely olyat kínál, ami a magyar piacon még nincsen, így más alapkezelőkhöz nem hasonlítható. Csak így van jogosultsága egy magánszemélyek által alapított magyar alapkezelőnek, ha újat tud nyújtani – vélte. Egy “niche” piaci szegmensben jelentek meg (réspiacon, szűk részpiacon – a szerk), amikor opciós piaci műveletekre specializálódtak.
Jelenleg elsősorban devizaopciókkal kereskednek nagyobb mértékben. A közeljövőben azonban egy részvényopciós alapot is terveznek. Egy-két hazai alapkezelő aktív ugyan valamilyen mértékben az opciós piacokon, de csak erre szakosodott alapot egyik sem hozott létre – hangzott el.
Nyolcmilliárd felett a vagyon
Nem a retail (lakossági), hanem a private banking ügyfélkört akarják megcélozni. Az alapkezelő több mint nyolcmilliárd forint vagyont kezel egy nyilvános és három zárt körű alapban. (Axiom EF, Axiom V, Axiom Bónusz.) A nyilvános Axiom Aplus vagyona ebből 3,5 milliárd.
|
| Az Axiom Alapkezelő vezető munkatársai: Molnár Tímea operációs vezető, Schuszter Péter vezérigazgató, Koncz Péter és Zakár Tivadar portfolió menedzserek |
Az Axiom Aplusz 9,1 százalékos hozamot ért el tavaly. Ez hét százalékpont felülteljesítés a teljesítménymérésre kiválasztott irányadó index, azaz a benchmark felett. Ezzel bekerültek az első tízbe a hazai abszolút hozamú alapok között – mondta Schuszter Péter. Az indulás óta elért 7,2 százalékos hozammal pedig a negyedik volt a maga kategóriájában.
Stresszteszteket készítenek
A cég stratégája azt célozza meg, hogy megállapítsák, mik azok a forgatókönyvek, amelyek nem fognak bekövetkezni. Ha ez valóban így történik, hozamprémiumra tehetnek szert. Például, ha nem lesz 350 forint felett az euró/forint árfolyam a következő hónapokban. Euró/forint, dollár/forint, norvég korona, zloty voltak a főbb devizapárok, amelyekkel hozamokat tudtak elérni tavaly.
Az átlagostól eltérő kockázat miatt nagyon komplex számításokat és előrejelzéseket végeznek, stresszteszteket készítenek. Megvizsgálják például, mekkora veszteséget érne el az alap, ha bekövetkeznének olyan események, mint az “orosz válság” (1998) vagy a Lehman-csőd (2008). Vagy ha globálisan elterjedne egy vírus.
Egymást kioltó kockázatok
Az alapban azonban vannak olyan befektetések, amelyek kockázata csökkenti vagy kioltja egymást, így az egész alapban jelen levő kockázat alacsonyabb lehet, mint az egyes befektetéseknél. A jellemző tőkeáttétel, amivel dolgoznak, 2-4-szeres – mondták el.
Az alap befektetési jegyeinek forgalmazását egyelőre az alapkezelő maga végzi, de tárgyalnak más potenciális forgalmazókkal is. Az idei tervek között a portfóliókezelés elindítása, új alap is szerepel. Hosszabb távon a Mesterséges Intelligenciával is foglalkozni szeretnének.
Schuszter Péter 25 évig volt a Generali Alapkezelő elnök-vezérigazgatója. A Bamosz elnökségi tagja, a BÉT-nél a befektetők képviselője. A cég fő tulajdonosa Emőri Gábor (I-Cell cégcsoport).
Az elmúlt hónapokban árcsökkenés vette kezdetét a globális vajpiacon, de mi történik a tejjel?
