Jön a kamatemelés, véget ér a dolláresés

Az elmúlt 1-2 évben sokan csodálkoztak a dollár gyengülésén, hisz abból indultak ki, hogy a dollár kamata és az amerikai államkötvény hozamok magasabbak, mint az eurókamat illetve az eurózónás kötvények hozamai, ezért a dollárnak erősödni kéne. Ez a logika ésszerű, csakhogy ezt a piac már beárazta 2014-ben, amikor a dollár hirtelen rendkívül sokat erősödött az euróval szemben. A szakértő szerint a piacok működését nagyobb összhang jellemzi, mint az egyes országok (jegybankok) monetáris politikáját, vagyis a piac már rég továbblépett a fenntarthatatlan helyzeten.

Dübörgő gazdaság, lemaradó jegybank

A gazdasági növekedés most már a világ nagy részén együtt gyorsul: az eurózóna ugyanúgy dübörög (ha nem jobban), mint Amerika, így teljesen indokolatlan a monetáris politikák között fennálló szélsőséges eltérés, és ezt a piac nem is fogadja el, mondván, a jegybankok úgyis rá fognak kényszerülni az ultra laza monetáris politika feladására, a nulla kamatok és az eszközvásárlási programok ideje lejárt.

Buckle véleménye szerint az EKB túl nagy jelentőséget tulajdonít az inflációs adatoknak, még mindig a korábbi deflációs félelmek élnek, noha ezek már rég nem aktuálisak. A gazdasági adatok stabilak, a munkaerőpiac pedig egyes helyeken, mint Németországban, már egyenesen feszített. Igaz, hogy a szokásos mértékű kamatlábak ideje még nem jött el, de a pénzügyi válság idején tapasztaltnál is lazább monetáris politika fenntartása képtelenség, és Buckle úgy gondolja, a piac is kezd hasonlóképpen vélekedni – ennek következménye a dollár gyengesége.

Leértékelési verseny

A dollár gyengülésében szerepe volt az új amerikai pénzügyminiszter kijelentésének is, miszerint a gyengébb dollár előnyös Amerikának. Noha ez a tény nyilvánvaló, hisz az USA hatalmas kereskedelmi hiánnyal rendelkezik az eurózónával szemben, van egy olyan célkitűzés, melyet az IMF is kommunikált, hogy a résztvevők kerülik a leértékelési versenyt. A pénzügyminiszter később helyesbített, de a piacokra gyakorolt hatáson ez már nem változtatott.

Amerikai huzavona

A dollárgyengülésnek volt még egy oka: a költségvetési huzavona és az ebből adódó kormányzati leállás, amit Amerikában szinte minden évben eljátszanak. Ahányszor megteszik ezt, a világnak az a benyomása támadhat, hogy az USA be fogja szüntetni az államadóssága törlesztését. Ezt a szenátus egyetlen tagja sem hagyná, de ettől még felhasználják ezt, mint zsarolási eszközt a költségvetési tárgyalásokon. Ez mégiscsak veszélyes, hisz mi van, ha csak egyszer túllőnek a célon és Amerika, ha csak percekre vagy esetleg napokra, de fizetésképtelenné válik?

A piacon már volt ilyen aggodalom, mégpedig 2013-ban. Akkor a jegybanki devizatartalékok kezelői attól tartottak, hogy Amerika fizetésképtelenné válik, ha csak átmenetileg is, ezért devizatartalékaik dollárban lévő részét csökkentették, más devizába helyezték át. A globális devizatartalékok összege több mint 12 ezer milliárd dollár, melynek igen nagy hányada van amerikai államkötvényekben, és ha csak egy kisebb menekülés kezdődik, az érdemben lenyomhatja a dollár árfolyamát. A szakértő szerint ez most, 2018 elején megismétlődhetett.

Már látszik a vége

Buckle mindazonáltal úgy véli, hogy a dollár mostani gyengeségének hamarosan vége lesz. A mostani dollárgyengülés a 2014-es erősödésnek nagyjából a felét adta vissza, és ennyi szerinte elég a piacnak.

Euró/dollár Friss árfolyamok >>>

A további gyengülésnek most már gátat szabhat, hogy rövidtávon még mindig lényegesen magasabbak az amerikai kamatok és hozamok, mint az európaiak, jóllehet az utóbbi időben mindegyiknél viharos emelkedés tapasztalható. Az amerikai 10 éves államkötvény hozam már lassan a 3 százalékot közelíti, az eurózónában pedig a fejlettebb tagországok kötvényhozamai, melyek nemrég 0 közelében voltak, elérték az 1 százalékot, és növekedésük előtt még komoly tér lehet.