Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu szakújságírója a Trend Fm Reggeli Monitor című műsorában beszélt a kül- és belföldi tőke- és pénzpiaci aktualitásokról.
A tudatosabb befektetők bevett szokása, hogy az év végén nagy matekba kezdenek, mit mutat az árfolyamnyereségeik, -veszteségeik mérlege, azt mennyiben módosítják az előző évekből esetleg áthozott pozitív, illetve negatív eredmények, valamint a befektetésekkel kapcsolatban felmerült költségek. Az osztás-szorzás függvényében sor kerülhet úgynevezett átkötésekre, vagyis amikor például valaki eladja a veszteségben lévő részvényét, így realizálva a bukót, hogy aztán azt azon nyomban vissza is vegye, beállva ezzel egy alacsonyabb árbázisú pozícióba. De az év végi nagy rendezgetés azt is magában foglalja, hogy valakinek lejár egy befektetése, vagy lekötött betétje és az ily módon felszabaduló pénznek keres minél magasabb haszonnal kecsegtető instrumentumot.
Ezt a forgatókönyvet írhatta át a MÁP Plusz megjelenése, az ugyanis sokakat már június elejétől tőkeátcsoportosításra késztetett. Varga Mihály pénzügyminiszter legutóbbi közlése szerint eddig már közel 2700 milliárd forint áramlott az új szuperállampapírba, aminek csak a tizede lehetett friss pénz, a többi az egyéb befektetési formákban szunnyadó megtakarítások likvidálásából származhatott.
De a MÁP Plusz a már tavasszal belengetett új forma, a nyugdíjkötvény kibocsátását is késleltethette. Hiszen a kormány érthetően nem akar konkurenciát a szuperpapírjának. Csakhogy még a legoptimistább várakozásait is felülmúló értékben ugrottak rá a befektetők a MÁP Pluszra, ami az arra tett, egy kockázatmentes állampapírhoz képest szokatlanul magas, az évi 5 százalékot közelítő átlagkamat miatt még súlyos terheket is okozhat az államkasszának. Ezért sem kizárt, hogy az állam lassító céllal csökkent az évi kamaton.
Ami utat nyithat a nyugdíjkötvények előtt. Bár ez utóbbi teljesen más célú, az a hosszú távú öngondoskodás eszköze – legalábbis annak kellene lennie –, most az a szokatlan helyzet fordult elő, hogy gyakorlatilag egy középtávú formával, a MÁP Plusszal kell versenyeznie.
Ugyanakkor a nyugdíjkötvények kibocsátását egy másik tényező is befolyásolja, nevezetesen az azonnali fizetési rendszer elindulása, amelyet követően az egyik bankszámláról a másikra öt másodpercen belül át kell érniük az átutalt pénzeknek. Ez jelentős projekt, érthető, hogy most mindegyik pénzintézet ezen pörög, így az indulásra kijelölt 2.0-ás határidő, 2020. március 2-a előtt nem ildomos őket egy újabb nagy teendővel zavarni. Így április-májusnál előbb aligha lehet számítani a nyugdíjkötvényekre.
A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:
A fővárosi agglomeráció településein tavaly 18 százalékkal kevesebb adásvétel zárult. 
