A Tesla nagy lelkesedéssel csapott bele az elektromos autók gyártásába, de hát bármilyen lelkesek is, és bármennyi töltőállomást is építenek, csak nem sikerül egyelőre évi 10 ezernél több autót eladni, miközben a világ autópiaca százmilliós nagyságrendű. Egyelőre nehéz az akkumulátor, nem is elég olcsó, de ami legnagyobb baj: nem elég nagy a kapacitása, és lassan töltődik.
Nem elég
Ezt a problémát mindannyian ismerjük. Butatelefonjaink már bírták egy hétig is töltés nélkül, de az okosok állandóan enni kérnek. Egy autósnak pedig végképp nem vonzó, hogy 100 vagy 150 km után „tankolni” kelljen, pláne, ha ez 20 percig, vagy még tovább tart. Most megyünk 500 km-t és tankolunk pár perc alatt.
A Tesla vezér által most gyártani tervezett akkumulátorok bizonyos szinten már kétségkívül nagy előrelépést jelentenek: egy háztartás áramellátását már megoldhatják, ha az adott helyen egyébként megfelelő mennyiségű nap-, vagy szélenergiát lehet kinyerni, vagy akárcsak ha rövidebb-hosszabb áramszüneteket akarunk áthidalni.
Ugyanígy jól jön a cégeknek: hosszabb és stabilabb szünetmentes áramellátáshoz jutnak, és ehhez nem kell dízelmotoros áramfejlesztőt üzemeltetni. Egy nagyobb ipari cég már a napenergia bevonásával is komolyabb megtakarítást érhet el.
Erőművi szint
A nagy áttöréshez azonban ez kevés. Komoly megoldást az jelentene, ha az elektromos energiát erőművi méretekben tudnánk hosszabb időn át tárolni. A megújuló energia használatának ugyanis jelenleg az a legnagyobb korlátja, hogy annak termelhetősége és a fogyasztás időben eltér egymástól. Már most is előfordul, hogy pl. a németeknél rengeteg áram keletkezik a szélenergiából egy adott időszakban, jóval több, mint amit épp felhasználnak. Ezt beletáplálják az európai rendszerbe, és többlet energia keletkezik, amire akkor épp nincs szükség, ugyanakkor pár óra vagy egy nap múlva nagyon is jól jönne.
Ha akkora akkumulátor létezne, ami ilyen mennyiséget órákon vagy napokon át tárol, teljesen átállhatnánk a megújuló energiára az áramtermelésben. A Szaharában egész évben süt a nap, de nyáron a mediterrán térségben is állandónak mondható a napközbeni besugárzás. Nyugat-Európa pedig szeles, különösen télen. Európai szinten már rendben is lennénk.
Olajalkony
Ha pedig ez a rendszer már olyan jól működne, hogy a jelenleginél lényegesen olcsóbb lenne az áram, már fűtésre is használhatnánk, kiváltva a földgázt. Eddigre persze már az elektromos autók is viharosan terjednének (kérdés már csak a feltöltés ideje), ekkor pedig a fosszilis energiahordozók iránti kereslet jelentősen lecsökkenne, mondhatni összeomlana. Az olaj-, és gázár olyan alacsonyra esne, hogy ott már nem tartana el egész országokat, mint most, sőt, csak a legolcsóbban kitermelő kutak üzemelnének.
Miközben a világgazdaság egésze nagy fellendülés elé nézne az olcsó és tiszta energia által, a mostani olaj-, és gáztermelő országoknak véget érne az ingyenebéd. Kénytelenek lennének gazdaságukat átállítani, komoly iparfejlesztésbe kezdeni. A világon ma nem kevés embert tart el az olaj. Nigériában közel 200 milliót, Oroszországban 140 milliót, de sokat segít Mexikó 130 ill. Brazília 200 millió lakosának is. És akkor még nem szóltunk Venezueláról, Norvégiáról, Iránról, a kurdokról, Kazahsztánról, az azeriekről és persze Szaúd-Arábiáról, valamint a dúsgazdag kis sejkségekről.
Mindenesetre, ha valaki ezt megoldaná, legyen az Elon Musk vagy más, cége lenne a következő Apple. Persze vannak összeesküvés-elméletek, miszerint a recept kész, de az olajbárók bezáratták egy nagy páncélszekrénybe. Ha reális gondolkodunk, csak az Apple kifizetne érte 100 milliárd dollárt, nem beszélve más cégekről vagy államokról, az olajosok ennyi pénzt soha össze nem szednének. Ráadásul ha már egyszer valaki kifejleszti, óhatatlanul más is meg tudja tenni ezt.
A részeredmények szerint alacsony részvételi arányt hozhatnak a bosznia-hercegovinai választások. 
