(Fotó: Budapesti Értéktőzsde)

A mostani alacsony kamatkörnyezethez mérten komoly, két számjegyű nyereséget lehetett elérni több részvénypiacon is, de azért akadnak különbségek. A K&H Alapkezelő összeállítása szerint a frankfurti irányadó tőzsdeindex, a legnagyobb német vállalatok részvényeinek mozgását tükröző DAX, tavaly december vége óta közel 25 százalékkal emelkedett. A New York-i tőzsde egyik legfontosabb mutatója, az ötszáz vállalat részvényét követő S&P 500 pedig több mint 26 százalékos emelkedést ért el. Aki ezeken a részvénypiacokon próbált szerencsét, az még a forint dollárral és euróval szembeni gyengülésével is „megfejelhette" az amúgy is attraktív hozamot.

Az úgynevezett feltörekvő piacokon - például Magyarországon - is érdemes volt részvényekbe fektetni. A feltörekvő részvénypiacok összesített indexe (MXEF) 10 százalékkal emelkedett, a budapesti BUX pedig közel 14 százalékkal.

Kovács Mátyás, a K&H Alapkezelő szenior portfóliómenedzsere elmondta: „Az év elején még nem úgy nézett ki, hogy két számjegyű többleteket hoznak össze a vizsgált indexek. Az emelkedés motorja elsősorban az volt, hogy a világgazdaság, ezen keresztül a vállalatok és részvénypiacok teljesítményét is meghatározó jegybankok, az amerikai Fed és az Európai Központi Bank az év elején még szigorítást tervezett, ám végül lazítottak a feltételeken. A Fed emelés helyett mérsékelte a kamatot, és felfüggesztette mérlegének leépítését, az EKB pedig tovább csökkentette a betéti kamatot, valamint új kötvényvásárlási programot hirdetett." Segítette a részvénypiaci növekedést az is, hogy a befektetők szerint az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború a piacok szempontjából kedvezően zárulhat, emellett a geopolitikai feszültségek is enyhültek, ráadásul a Brexit esetében is valami vállalható megoldásra számítanak a részvénypiaci szereplők.

Van tér további emelkedésre

Kovács Mátyás szerint az S&P 500 és a DAX indexhez képest az összesített feltörekvő piaci részvényindex, az MXEF és a BUX visszafogottabb emelkedése azzal magyarázható, hogy utóbbi piacokat rizikósabb terepnek tartják a részvénybefektetők. „Ugyanakkor a budapesti részvénypiac értékeltsége elmarad a frankfurti, New York-i, illetve feltörekvő piaci társaitól az úgynevezett P/E ráta szerint, amely az adott vállalat árfolyamának és nyereségének a hányadosa" – fogalmazott a szakember. A részvénypiaci befektetések a legkockázatosabbak közé tartoznak, de éppen emiatt jelentős hozamot tudnak produkálni. „Aki nem szeretne közvetlenül részvényekkel kereskedni, de vállalja a magasabb kockázatot, annak a részvényalapok jelenthetnek alternatívát" – tette hozzá. A szakember szerint egyelőre sem a Fednél, sem az EKB-nál nincs terítéken a szigorítás, ez pedig a részvénypiacok számára rövid távon mindenképpen kedvező.