Elkülönült a forint minden mástól, továbbra is örökös mélypontján van 328-329 között az euróhoz képest, de az is igaz, hogy rajtunk kívül régiónkban már nullához közeli kamat sincs sehol, ez magyarázatot adhat a helyzetre. Miközben a mi rövidtávú kamatunk még nulla körül van, a dolláré már két százalék, így előfordulhat, hogy sokan a dollárral szemben shortolják a forintot.
|
| Euró/forint Friss árfolyamok >>> |
Így megnyerik a közel 2 százalékos kamatkülönbséget, és a forint gyengüléséből is profitálnak, persze mindezt csak addig, amíg meg nem fordul a trend, és meg nem jönnek a vevők az immár extrém módon alulértékelt forint piacán.
Környezetünkben a cseheknél egy, a lengyeleknél másfél százalék az alapkamat, a románoknál már jóval kettő fölött, és ez mindegyiküknél a tényleges kamatszintet jelöli, míg nálunk a nem konvencionális eszközök miatt még jóval a 0,9 százalékos kamatszint alatt vannak a rövid lejáratú kamatok, és úgy tűnik, ezt a befektetők már nem tartják elfogadhatónak, pláne a 3 százalékos szinthez közelítő infláció mellett.
Mindeközben a világ tőzsdéi szárnyalnak, részben, mert Amerika nagyot emelkedett, részben, mert az Európai Unió egyezségre jutott menekültügyben, és ez a német kormánykoalíciót is megmentheti. Sok ázsiai index másfél százalékkal került feljebb, az utóbbi időben sokat zuhanó kínai indexek pedig bő 2 százalékkal.
Európában is jellemzően egy-másfél százalék az emelkedés, a BUX is egy százalékkal van feljebb, 35 635 ponton. Az OTP kerek 10 ezer forinton áll, a Mol 2684, a Richter 5095, a Telekom 403 forint.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
