2020. januárban a fogyasztói árak átlagosan 4,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Ráadásul azt sem lehet mondani, hogy csupán a gyorsan változó külső gazdasági hatások miatt emelkedett az árszínvonal, hiszen a maginfláció is 4 százalékos növekedés mutatott. Nagy kérdés, hogy mit lép a Magyar Nemzeti Bank, amely immár évek óta azt kommunikálja, hogy nincs árfolyamcéljuk, és az MNB egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
A KSH adati szerint viszont az MNB az utóbbi időben nem tudja elérni az árstabilitást. Mondhatnánk persze, hogy a magyar jegybank most kényszerhelyzetbe került, és szigorítania kellene, de az utóbbi hónapok 4 százalék körüli inflációs adatait látva szakértők rendre úgy vélekedtek, hogy erre nem kerül sor. A konszenzus szerint inkább hagyja tovább gyengülni a magyar fizetőeszközt a jegybank, minthogy - akár kamatemeléssel, akár komolyabb likviditáscsökkentéssel - a monetáris eszköztárhoz nyúljon.
Konszenzus van az elemzők között arról, hogy a magyar jegybank csak akkor fog lépni, ha az EKB is szigorít. Amennyiben ez a forgatókönyv megvalósulna, és az MNB továbbra is tétlenül nézi az eseményeket, akkor az lenne meglepetés, ha a forint gyengülése nem kapcsolna újabb fokozatra. Az alacsony nominális kamatok és a magas magyar infláció miatt ugyanis a világon az egyik legalacsonyabb az itt elérhető reálhozam (konkrétan erősen negatív). A befektetőknek tehát aligha éri meg magyar eszközöket vásárolni.
|
| Friss árfolyamok >> |
Sőt, a fenti folyamatok mellett még inkább kifizetődő az elmúlt hónapokban a szakértők szerint dübörgő úgynevezett carry trading. Ennek a konkrét esetben az a lényege, hogy az intézményi befektetők forint hitelt vesznek fel alacsony kamatok mellett, a forintot átváltják cseh koronára vagy lengyel zlotyra, majd ott kihelyezik a pénzüket. Miután mindkét régiós országban 1 százalékpont feletti a nominális hozam különbsége a magyarral szemben, így kis kockázat mellet jutnak haszonhoz. Az ilyen típusú tranzakcióknál hozamot az utóbbi időben a forint folyamatos gyengülése ráadásul tovább növelte.
Csütörtök reggel a forint a 339-340-es sávban mozog, és a tegnapi történelmi rekord után nem gyengült tovább, ezt felfoghatjuk úgy is, hogy a piaci szereplők az MNB reakciójára várnak. Ha nem lesz semmilyen utalás az esetleges szigorításra, az zöld utat adhat a fent jelzett folyamatoknak és nem nehéz belelátni egy 350-es szintet a magyar fizetőeszközbe.
Kis valószínűséggel, de természetesen az is előfordulhat, hogy az inflációs adat valóban lépéskényszerbe hozza a jegybankot. Érdemes megemlíteni, hogy a jegybankok esetében független szervezetekről beszélünk, amelyre a politikai szereplők nem gyakorolhatnak nyomást. Így elvileg nem fordulhatna elő, hogy a harmatgyenge forint immár a kormány számára is kínos, ezét presszionálja az MNB. A gyakorlatban azonban látunk ezzel ellentétes példákat, ott van például a világ legfontosabb jegybankja, a Fed, amelyet Donald Trump folyamatosan kritizál. Így további erőteljes forintgyengülés esetén még az is előfordulhat, hogy esetleg a magyar jegybank is kap üzeneteket döntési helyzetben lévő politikusoktól.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
