A 70-es, 80-as években az addig elmaradott sivatagi királyságok hirtelen elképesztő gazdagságra tettek szert, mivel az olaj árfolyama az 1970-es három dollárról tíz év alatt 30 dollárra emelkedett. Az olajbevételekből képződött hatalmas dollármennyiség egy jelentős részéből pénzügyi megtakarítás vált. Az olajmonarchiák helyet kerestek pénzüknek, és az így a világra áradó dollárlikviditást nevezték el petrodollároknak – írta Zsiday Viktor alapkezelő az Alapblogon.
A 70-es években az így képződő pénzek jelentős része a nagy amerikai bankok közvetítésével hitellé konvertálódott, amelyet kedvező, alacsony kamatszint mellett elsősorban fejlődő országok vettek fel. Főleg Latin-Amerikában, de például Magyarországon is, és jellemzően nem fejlődésre, hanem fogyasztásra fordították.
Ám a 70-es évek végén, 80-as évek elején az inflációellenes küzdelem miatt magasra szökött a dollárkamat, másrészt az olajár-emelkedés leálltával, később esése miatt nem termelődött új, "felesleges" petrodollár, tehát nem volt új hitel. Harmadrészt a fejlődő országok bevétele is jelentősen lecsökkent a nyersanyagárak esése miatt, így az adósok fizetőképessége is jelentősen visszaesett.
Mindezek hatására államcsődök söpörtek végig a fejlődő világon: Mexikó és Argentína 1982-ben, Chile és Brazília 1983-ban adta be a kulcsot. (Magyarország eladósodottsága a kilencvenes évek közepére ugrott elviselhetetlen szintre, de nemcsak emiatt, hanem a rendszerváltás sokkja miatt is. Amit a Bokros-csomaggal és a privatizációval sikerült úgy-ahogy orvosolni – a szerk.)
A mai helyzet Zsiday Viktor szerint sok tekintetben hasonló, és ezek miatt valószínűnek tűnik, hogy 2015-ben is lehet egy tőkepiaci pánik. Az amerikai QE és a petrodollárok a 2009-es válság óta hihetetlen mennyiségű, olcsó dollárforrást öntöttek a világra, amelynek jelentős részéből feltörekvő országok vállalati hitelei lettek. Az olajárak esésével azonban a petrodollár-likviditás eltűnik a rendszerből, és azok a nagy szuverén (állami) vagyonalapok, amelyek eddig vásárlók voltak a kötvénypiacokon, most nem fognak venni, sőt lehet, hogy eladók lesznek.
Ráadásul befejeződött az amerikai QE is, és jelentős mértékben erősödött a dollár szinte mindennel szemben. A dollárkötvényeket előbb-utóbb refinanszírozni kell majd, de közben romlott a cégek profitabilitása, megemelkedett a kamatszint, és sokkal erősebbé vált a dollár. Ez hasonló, mint a hazai svájcifrank-hiteles probléma, csak globális méretekben. Ebből igen nagy baj lehet, és a vállalati kötvények piacán komoly pánikra is sor kerülhet – írja a szerző.
Az izraeli miniszterelnök kedden menesztette Yoav Gallant védelmi minisztert, Izrael Katzt nevezte ki a helyére, Gideon Saart pedig új külügyminiszternek. 
