Kibelezett nyugdíjszámlák: nem ezt ígérték

Nyugdíjreform: hátraarc

2010 november végén Matolcsy György azt mondta a nyugdíjreform első felvonásának nyitányaként, hogy aki visszatér az állami nyugdíjrendszerbe, "az csak nyerhet". "Az a pénztártag, aki átlép az állami rendszerbe, valamennyi megtakarítását magával hozza, ezt az egyéni számláján írja jóvá az állam" - ezt is ugyanaznap mondta a gazdasági miniszter.

Nehezebb dolgunk volt azonban mostanság, amikor nemcsak arról érdeklődtünk, hogy mi újság az egyéni számlákkal, hanem hogy mi lesz az egykor a magánnyugdíjpénztáraknál kezelt vagyonelemek jóváírásával. Az sem volt egyértelmű, melyik szaktárcához forduljunk, ez amúgy nemcsak nekünk okozott fejfájást. Végül az Emberi Erőforrások Minisztériumától (egészen pontosan a Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárságtól) egészen egyszerűen azt a választ kaptuk, hogy az állami nyugdíjrendszerbe történő "visszalépéssel, a tagsági jogviszony megszűnésével, a tag követelése is megszűnt a számlán nyilvántartott összeggel szemben".

Ez aztán a fordulat.

Elhalt nyugdíjreform

Mikor?		Mi történt?	Nyugdíjvagyon* (forint)
2010. október 25.		Utat nyitnak a magánnyugdíjpénztárak felszámolásának: felfüggesztik a tagdíjakat, elfogadják a "pénztárválasztás szabadságáról" szóló törvényjavaslatot (egy nap alatt), a benyújtó: Selmeczi Gabriella.	3000 milliárd
2010. november 2.		A pályakezdőknek nem kötelező magánnyugdíjpénztárat választaniuk.	3000 milliárd
2010. november 24.		A kormány elfogadja az állami rendszerbe való átlépés szabályait: Matolcsy György bejelenti, egyéni nyugdíjszámlán írják jóvá a befizetéseket. "Minden átlépő nyer" - mondja a miniszter.	3000 milliárd
2011. január 31.		A tagok eddig dönthetnek, hogy az állami vagy a magánnyugdíjpénztári rendszert választják-e. Döntésüket abban a tudatban hozzák meg, hogy amennyiben nem az állami nyugdíjrendszert választják, onnan "kiszerződnek", s az oda fizetett járulékért cserébe járadékot nem kapnak.	3000 milliárd
2011. augusztus vége		Az Alkotmánybíróság kétszer is nekifut a pénztártörvénynek, de nem hoz döntést. A tét, hogy az államnak kell-e nyugdíjat fizetnie a magánnyugdíjpénztár-tagoknak.	2945,5 milliárd
2011. október 16.		Rogán Antal javaslatot tesz a szociális hozzájárulási adó bevezetésére, aminek része a munkáltatói tb-járulék. A cél, hogy a járadékfizetési kötelezettség alól kibújhasson a kormányzat.	1150 milliárd
2011. december 16.		Orbán Viktor bejelenti, a magánpénztárnál maradt tagok is kaphatnak állami nyugdíjat. Úgy tudjuk, információk szivárogtak ki az Alkotmánybíróságról, a testület alkotmányellenesnek mondta volna ki azt, hogy a valójában járulékot fizető tagok nem kapnak járadékot az államtól befizetéseik után. A 10%-os nyugdíjjárulékot innentől örökre az államhoz irányítják. "Örömmel fogadjuk őket" - mondja a megmaradt pénztártagokról a kormányfő.	785 milliárd
2011. december 28.		Az Ab újfent megkerüli rendkívüli ülésén a nyugdíjkérdést, de az a kormány bejelentése miatt már tárgytalan. A pénztártagoknak 11 hónappal ezelőtt kellett dönteniük annak tudatában, hogy nem kapnak állami nyugdíjat, ha pénztáruknál maradnak.	712 milliárd
2012. július 30.		„A nyugdíjtörvény 2012. július 16-án elfogadott módosításának lényege, hogy nem változik a nyugdíjrendszer. A nyugdíj-jogosultsági és kiszámítási szabályok is a jelenlegiek maradnak” (EMMI)	673,5 milliárd **
2013. január 16.		"A visszalépéssel, a tagsági jogviszony megszűnésével, a tag követelése is megszűnt a számlán nyilvántartott összeggel szemben" (EMMI)	?

* Pénztári összesítés, 2011 júniustól a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NYACSA) adatai.
** A NYACSA adatait legutóbb tavaly október 31-én frissítették.

Nem erről volt szó

Holott a 2010 őszi törvénykezési hajrá még arról szólt, hogy Magyarországon is egyéni nyugdíjszámlák lesznek, és a nyugdíjrendszer az ún. svéd nyugdíjmodell irányába fog tolódni. Vagyis mindenki rendelkezni fog egy virtuális nyugdíjszámlával, ahol nyomon követheti a befizetéseit, és ahol jóváírják a magánpénztárban tartott pénzét is. Vagyis ez a vagyon nem vész el, a tagi befizetés megmarad. Erről 2010. november 24-én maga Matolcsy György beszélt (lásd táblázatunkat fent). Rossz hírünk van, ez nem teljesen így lesz ugyanis. Mint azt az erőforrás-minisztériumtól megtudtuk, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer nem változik. "A visszalépett pénztártagok nyugdíját úgy kell megállapítani, mintha a biztosítási jogviszonyuk teljes tartama alatt nyugdíjjárulékot fizettek volna, vagyis nem lettek volna magánnyugdíjpénztár tagok" - válaszolták a szaktárca sajtóosztályán az erre vonatkozó kérdésünkre.

Nyugdíjreform: előre vagy hátra? Orbán Viktor és Matolcsy György. Fotó: archív/kormany.hu

A cinikus módon a "pénztárválasztás szabadsága" címet viselő törvény megteremtette a lehetőséget 2010 végén arra, hogy a több mint 3 millió tag "visszaléphessen" az állami nyugdíjrendszerbe. A törvényalkotó "szelíd" kényszert alkalmazott, egyrészt, aki nem tett semmit, az visszakerült a tb-be, aki maradni akart a pénztáránál, annak ezt külön jeleznie kellett a nyugdíjfolyósítónál. Másrészt a tagság ekkor úgy tudta, aki marad a magánpénztárnál, az bukja az állami nyugdíjat (ezt jóval később módosította a kormányzat). A kormány ekkor hangoztatta, a magánpénztáraknál felhalmozott vagyonokat az állami rendszerben jóváírja (ezzel indokolták az egyéni számlák bevezetését), vagyis ezzel szemben az egykori tagok "követeléssel élhetnek" majd (tehát pl.: nyugdíj formájában megkapják). A szaktárca most meglehetősen egyértelműen válaszolt az erre vonatkozó kérdésünkre: "a visszalépéssel, a tagsági jogviszony megszűnésével, a tag követelése is megszűnt a számlán nyilvántartott összeggel szemben". Vagyis volt, nincs.

Kibelezett nyugdíjszámlák

Egyéni nyugdíjszámlák ugyanakkor lesznek. Erről Soltész Miklós beszélt 2012 végén a két ünnep között. A nyugdíjreform lendülete azonban már korántsem mérhető a kormányváltás utáni első évhez. A magánnyugdíjpénztárak adatai már átkerültek az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz (ONYF). Érthetetlen, miért kellett ezzel a döntéssel ennyit várni, az adatok eddig a pénzügyi felügyeletnél parkoltak. Úgy tudjuk, a késlekedés hátterében az áll, hogy az egyéni számlák kialakítását magának akarta a PSZÁF és az adóhatóság is. Végül egy harmadik lett a befutó. De nézzük meg közelebbről, mit is takar az "egyéni nyugdíjszámla"?

Az egyéni számla a társadalombiztosítási nyugellátási rendszer nyilvántartásainak csak egyik eleme - tudtuk meg a szaktárcától. Ezek tulajdonképpen "várományszámlák" lesznek, vagyis az ONYF Informatikai Igazgatósága azontúl, hogy átveszi a PSZÁF-tól az egykori pénztártagok lezárt pénzügyi egyenlegét, itt tartja majd számon a várományi adatokat (szolgálati idő, kereset), amelyek alapján aztán majd megállapítják később a nyugdíjakat. Mint a tárca válaszaiból kitűnik, egyelőre nincs szó a nyugdíj-indexálási szabályok megváltoztatásáról (holott eredetileg úgy tudtuk, az egyéni számlák kialakítása ehhez kapcsolódik). A korábbi ígéretekhez képest úgy tűnik, "kibelezett" nyugdíjszámlákat kapnak az egykori pénztártagok, mert bár az ONYF átveszi a PSZÁF-tól a pénztári záróegyenlegeket, ez mit sem jelent majd a nyugdíjak megállapításánál.

---- Hova lett a 3000 milliárd forint? ----

Hova lett a 3000 milliárd forint?

Most még futotta nyugdíjemelésre - de később mit tud majd garantálni az állam?

A magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyonelemek az államhoz, pontosabban  az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) alá tartozó Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaphoz (NYACSA) kerültek. A legfrissebb elérhető adatok szerint a 3000 milliárd forintnyi nyugdíjvagyonból 2012 novemberében már csak közel 670 milliárd volt meg. 1400 milliárd forint azonnal eltűnt a pénztárak portfóliójában lévő állampapírok bevonása miatt, de az összegből jutott nyugdíjkifizetésre is, nagy része azonban valóban az államadósság csökkentésére ment el. Végül a MÁV adósságának átvállalására és a PPP-projektek kiváltása sem futotta ebből az összegből. Nincsenek elérhető friss adatok arról, hogy a vagyonból mennyi maradt, szeptember végén úgy tudtuk, nagyjából 650 milliárdról lehet szó. Akkor Lázár János kezdeményezte, hogy az NGM-hez tartozó ÁKK helyett inkább a fejlesztési tárca alatt működő MNV Zrt. kezelje tovább a megmaradt nyugdíjvagyont. Papíron a cél változatlan: a pénzt az államadósság csökkentésére kell fordítani.

Nem volt tökéletes a pénztári rendszer

A magánnyugdíjpénztárakba befizetett tagdíjakat a költségvetésben minden évben ellentételezni kellett, a rendszer fenntartása ezért is volt meglehetősen "drága" az államnak. A törvényalkotó megszabhatta, hogy vagyonuk egy részét mibe fektessék a kasszák (például magyar részvények, állampapír) - persze, ha csak arról lett volna szó, hogy legyen, aki veszi az állampapírokat, a pénztári rendszer fenntartása tényleg drága mulatság lett volna. Csakhogy nem csupán erről volt szó. A törvényalkotó eredeti szándéka az volt, hogy elébe menve a demográfiai folyamatoknak újabb pillérrel támogassa meg a nyugdíjrendszert. Mert bár a pénztári rendszer fenntartása rövidtávon teher volt a költségvetésnek, hosszú távon levegőhöz juttatta volna azt, mert idővel a nyugdíjkifizetések 25%-át a kasszáknak kellett volna állnia.

A pénztári rendszer szabályozása egyértelműen nem volt megfelelő, a kasszák között például közel sem volt olyan éles verseny, mint amilyen a biztosítók vagy a bankok között, a szövetkezethez hasonló felépítés sem volt a legszerencsésebb. A hozamok szintjén nem is muzsikáltak jól a kasszák, még akkor is igaz ez, ha a hosszú távú befektetéseket nehéz rövid- vagy középtávú teljesítményük alapján megítélni.

---- Honnan lesz egyáltalán nyugdíjunk? ----

Ellenőrizze munkaadóját, készüljön tudatosan a nyugdíjra

Azt ugyanakkor nem mondhatnák, hogy ne lenne semmi értelme így az egyéni számláknak. A aktív évek utáni időszakra való felkészülés tudatosságot mindenképp növelheti, hogy az állampolgárok ellenőrizhetik, hogyan állnak nyugdíjbefizetéseik.

Az egyéni számla tartalmazza a személyi azonosító adatokat és a biztosított javára bevallott nyugdíjjárulék összegét. Az adatok ügyfélkapun keresztül megtekinthetők lesznek a biztosítottak számára - tudtuk meg az EMMI sajtóosztályától. A biztosítottak ilyen módon követhetik, hogy a foglalkoztatójuk a tőlük levont nyugdíjjárulékot bevallotta-e az adóhatóság felé, s a biztosított ellenőrizni tudja, hogy a valós keresetének megfelel-e a bevallott járulék összege. Eltérés esetén időben kérhet egyeztetést a foglalkoztatójától.

És ha már tudatosság: mennyi is az annyi? A 2011 végén elfogadott stabilitási törvény úgy fogalmaz, hogy csak az állami rendszerbe átlépettek kaphatnak 100%-os állami nyugdíjat. Korábban azonban az NGM kérdésünkre válaszolva jelezte, jogértelmezése szerint az 1997-es nyugdíjtörvényből kell kiindulni, és ezek szerint a nyugdíjpénztári tagok is megkapják a teljes ellátást. A helyzet azonban jogilag nem teljesen tiszta.

1 A "pénztárválasztás szabadságáról" szóló törvény elfogadása.
2 A stabilitási törvény elfogadása.

A visszalépett pénztártagoknak pedig - bár időskori ellátmányuk 25%-át a kasszáktól kellett volna kapniuk - az állam természetesen 100%-os ellátmányt fizet majd, tudtuk meg az EMMI-től.

Ez nem valódi reform

A gond az, hogy a kormány nem ezt ígérte az átlépőknek, arról nem is beszélve, hogy a magánnyugdíjpénztárakban felhalmozott nyugdíjcélú megtakarítások a ma felhalmozott államadósság csökkentésére mentek el, vagyis nem arra a célra, amire eredetileg az adófizetők befizették. Ez pedig arra is rámutat, hogy ez a 3000 milliárdos tétel a nyugdíjrendszerből nagyon is hiányozni fog. A kormány a nyugdíjrendszer államosításával betömte a nyugdíjkasszán tátongó 900 milliárdos lyukat, de csak rövid időre és tünetileg kezelte a nyugdíjproblémát. A nyugdíjkassza profiltisztításán túl a kormány semmilyen nagyobb horderejű reformot vagy változtatást nem hajtott végre a nyugdíjrendszeren, mellyel felkészülne a demográfiai folyamatokból adódó kihívásokra. Az aktívak és inaktívak aránya tovább változik, a Ratkó-korszak gyermekei hamarosan bekerülnek a nyugellátás rendszerébe, vagyis még több eltartott jut majd az adófizetőkre. A 2012-es költségvetéshez készült NGM-tanulmány ráadásul azzal számol, hogy 2020-ig "csak" 400 ezer új munkahely jön létre, és ha a vártnál nem lesz rosszabb a gazdasági teljesítmény, akkor a nyugdíjkassza hiánya a GDP 2%-a körüli szinten marad. Ez 2030-tól azonban már ismét nőni fog, a - többek között - erre az időszakra félretett 3000 milliárdos vagyonnak azonban az államosítás után jelenleg csak alig az ötöde van meg, vélhetően az idén azonban ez a zsák teljesen kiürül.

Ez pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy szakítani kell azzal a nézettel, hogy az állam majd megoldja helyettünk a nyugdíjas évek biztonságát, aki nem akar szembesülni az időskori elszegényedéssel, annak el kell kezdenie az öngondoskodást mihamarabb, önszántából, egyedül.