Bár darabszámot tekintve kevesebb lakáshitelt engedélyeztek az év első felében, összegben mégis többet, mint 2018. azonos időszakában. Ami továbbra is látszik a lakáshitelezésben: a használt ingatlanok vásárlására fordított kölcsönök domináltak, a folyósított hitelek több mint fele erre megy, átlag 9 millió forint. Miközben korszerűsítési, bővítési kölcsönt kevesebben igényeltek, megduplázódott a hitelkiváltások száma. Mennyit számít a csok a lakáshitelezési piac alakulásában?
Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Lakossági lakáshitelezés címet viselő kiadványa.
Eszerint 2019. első felében 50 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 460 milliárd forint értékben. Ugyanakkor 2018. azonos időszakát nézve ez a szám 2800 engedéllyel (5,3 százalékkal) kevesebb, összegüket tekintve viszont 14 százalékkal magasabb: az engedélyezésre jutó hitelek összege júliusra elérte az átlag 9,1 millió forintot, ez 1,5 millióval több, mint 2018. első felében.
A hitelintézetek fél év alatt 58 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 426 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 11, összege 9,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
 |
| Az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének alakulása (2019. I. félév, forrás: KSH) |
Június végén a hazai lakáshitel-állomány 3488 milliárd forint volt, 164 milliárd forinttal (4,9 százalék) nőtt az első félévben. A háztartási szektornak nyújtott hiteleken belül a lakáshitelek állománya közel 58 százalékot tett ki.
|
Százezrekre rúghatnak a lakáshitel felvételének költségei A Bank360 szerint még mindig nagyon drága egy jelzáloghitel-igénylés, csak a bankok jóindulatán múlik, hogy az ügyfélnek nem kell százezreket kifizetnie. Kevesen gondolnak bele, mennyi extra kiadással jár egy kölcsön felvétele. Legtöbbször a nagyjából 30 százalékos önerő mértéke az, ami sokakat visszatart a hitelfelvételtől, hiszen ez azt jelenti például, hogy egy 20 milliós ingatlannál 6 millió forintot kell letennünk az asztalra. |
Többet adtak a bankok
A KSH statisztikája szerint az év első felében negyedével kevesebb államilag támogatott lakáskölcsönt engedélyeztek, az összeg azonban itt is nőtt: az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 7,1 millió forintról 10,2 millió forintra.
Hasonló folyamat játszódott le az állami támogatás nélküli hitelezésben is, ahol a lakáshitel átlagos összege 7,7 millió forintról 9 millió forintra nőtt.
A bankok részesedése erőteljesebb lett a lakáshitelezésben, ugyanakkor a jelzáloghitel-intézeteké, a takarék- és hitelszövetkezeteké, valamint a lakás-takarékpénztáraké valamivel csökkent. Az év első felében az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének 55 százalékát a bankok adták, szemben a tavalyi 52 százalékkal.
Egyre kevesebb az államilag támogatott kölcsön
Az államilag támogatott hitelek állománya az előző év azonos időszakához képest 7,6 százalékkal lett kevesebb, a támogatás nélküli hiteleké viszont 16 százalékkal nőtt. Ennek hatására a teljes hitelállományon belül az állami támogatás nélküli hitelek aránya egy év alatt 80 százalékról 84 százalékra emelkedett.
 |
| A lakáscélú hitelállomány alakulása (forrás: KSH) |
A teljes hitelállomány 56 százaléka bankoknál koncentrálódott, 28 százaléka volt jelzáloghitel-intézeteknél, 13 százaléka pedig lakás-takarékpénztáraknál. A takarék- és hitelszövetkezetek által nyújtott hitelek a teljes állomány 3 százalékát tették ki.
Fegyelmezettebben fizetjük
A statisztikából kiderült az is, hogy a problémamentes hitelek aránya évek óta folyamatosan javul, a 2016. évi 89 százalékról 2018 végére 95 százalékra emelkedett. 2019 I. félévére a teljesítő hitelek aránya megközelítette a 97 százalékot, a nem teljesítő kitettség 3,2 százalék volt.
Mire és mennyit?
A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlására fordított kölcsönök domináltak, a folyósított hitelek több mint fele erre ment.
 |
| Folyósított lakáscélú hitelek célok szerint (2019. I. félév, forrás: KSH) |
A használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek összege 295 milliárd forintra bővült egy év alatt. Az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 8,7 millió forintról 9 millió forintra kúszott fel.
Csökkenés volt viszont az építéshez nyújtott hitelösszegnél: 700 ezer forinttal, 4,1 millió forintra.
Ezzel ellenétben, az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 13 százalékkal bővült, összegük viszont kismértékben (3,5 százalékkal) csökkent. Erre a célra átlagosan az egy évvel korábbinál 1,6 millió forinttal kevesebb, 9,4 millió forintnyi hitelt folyósítottak a bankok.
|
A magyar lakások nagy részét fel kellene újítani A Magyarországon található mintegy 4,4 millió lakóingatlan kétharmada energetikai szempontból elavult, az utólagos szigetelés iránt egyre nagyobb a kereslet, ugyanakkor a megrendeléseket visszaveti a munkaerőhiány. Részletek >>>> |
Kevesebben korszerűsítenek
A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 2019 első felében 7,4 százalékkal csökkent, összegük az egy évvel korábbi másfélszeresére emelkedett, miközben az átlagos hitel értéke is több lett: 2,8 millió forint után 4,7 millió forint.
Érdekes ugyanakkor, hogy a hitelkiváltások száma több mint duplájára, összegük pedig ötödével nőtt egy év alatt, miközben az átlagos hitelösszeg (2,8 millió forint) a felére esett vissza.
Hány évig törlesztjük?
A folyósított lakáscélú kölcsönök átlagos futamideje egy év alatt fél évvel, 15,8 évre nőtt. A lakásépítési hitelek futamideje volt a leghosszabb, elérte a 18,6 évet, ezt az új lakás, valamint a használt lakás vásárlásához kapcsolódó hitelek követték (átlagosan 17,2, illetve 16,4 éves futamidővel).
 |
| A lakáscélú hitelek átlagos futamideje (2019. I. félév, forrás: KSH) |
A KSH szerint az új és használt lakások hiteleinek futamideje közötti különbség a 2000-es évek első felében még jelentősebb volt, ami 2016 I. félévére csökkent. 2017-2018-ban ugyan ellentétes tendencia érvényesült, 2019 I. félévére azonban kevesebb, mint 1 évre mérséklődött az eltérés a két hiteltípus futamideje között.
Mennyit fontos a csok?
A statisztika készítői megjegyzik, a lakáshitelezési piac alakulása szempontjából fontos a 2016 elején elindított otthonteremtési program. Ennek legfontosabb elemei a bővített Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok), a lakásépítési áfa csökkentése, az áfa-visszaigénylés lehetősége és az államilag támogatott hitel.
A program 2018-ban tovább bővült, bevezették a kétgyermekes családoknak a kamattámogatott kölcsön lehetőségét, valamint a három és annál több gyermekes családok jelzáloghitel-csökkentő támogatását.
A 2016. januártól 2019. júniusig eltelt időszakban – tehét még a csok további könnyítése előtt – a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma több mint 94 ezer, összege 218 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,3 millió forint hitelösszeg jutott.
Új lakás építésére és vásárlására együtt 35,9 ezer folyósítás történt. A 2016 és 2018 között realizált közel félmillió lakástranzakcióból átlagosan minden hatodiknál – ezen belül az építkezések 95, az újlakás-vásárlások 42, és a használtlakás-vásárlások 11 százalékánál – igénybe vették a csokot.
Az év első felében a támogatásokat közel fele-fele arányban használt, illetve új lakásokra vették igénybe.
A folyósított összeg átlagosan:
- új lakás építése esetén 2,1 millió,
- új lakás vásárlásakor 5,3 millió,
- használt lakás vásárlásakor pedig 1,4 millió forint volt.
A lakásbővítésre igénybe vett támogatások aránya elenyésző (1,4 százalék), átlagos összegük 400 ezer forintot tett ki.
A csok összegének döntő hányadát (több mint 88 százalékát) bankok folyósították.
A falusi családi otthonteremtési kedvezményre júliusig csaknem 1500 kérelem érkezett, mintegy 8 milliárd forint értékben. Erről bővebben >>>>
|
1 millió forintot közelíti a budapesti négyzetméterár A Cordia felmérése szerint Pesten az átlagos négyzetméterár megközelítette a 890 ezer forintot, Budán pedig az 1 millió 25 ezer forintot a harmadik negyedévben. A fővárosi átlagár az év eleji szintet 11 százalékkal haladta meg, a tavaly harmadik negyedévihez képest 16 százalékkal, a 2017 azonos időszakihoz viszonyítva több mint 34 százalékkal nőtt. Részletek >>>> |
Címlapon
A Facebook már a jövő irodáján dolgozik
2050-re az irodai munka nagy részét már a mesterséges intelligencia vezérli majd, emberi agyba épített elektródák és apró számítógép-implantátumok küldik az e-maileket és osztják be a munkát. És ez már nem csak a távoli jövő, hiszen komoly cégek, így a Facebook vagy az Oracle is dolgoznak a fejlesztéseken.
További cikkek
-
Nyugdíjcélú megtakarítások helyett inkább MÁP Pluszba mennek a pénzek
Egyebek mellett ez derül ki a Front Page Communications és a Kapolyi Ügyvédi Iroda által befektetési szakemberek körében október közepétől november elejéig elvégzett online felméréséből. Tovább
-
Havi 1250 euró fixszel – másfél millió német kaphat alapnyugdíjat
Mutatjuk, hol van még minimálnyugdíj vagy alapnyugdíj, és hol van a listán Magyarország. Tovább
-
400 ezer alvó számla lehet Magyarországon
Ezek tulajdonosai nem azonosították magukat az október 31-ei határidőig. Tovább
-
550 milliárd forintnál jár a hazai lízingpiac
Folytatódott a lendületes fejlődés a magyar lízingpiacon. Tovább
-
Erre az 5 dologra kell odafigyelni szabad felhasználású hitel felvétele előtt
Egy személyi kölcsön felvétele pénzügyi szempontból nagyon nagy lépés, és ezt nem szabad a gyors hitelvelvételi folyamat miatt meggondolatlanul megtenni. Tovább
-
Lesz nyugdíjas, akihez 190 ezernél is több extrapénz érkezik kedden
Fontos nap lesz a kedd a nyugdíjasok számára. Lesz, aki a szokottnál 190 ezer forinttal több járandóságot fog kapni, másoknak viszont 10 ezer forinttal kell beérniük. Tovább
-
Megnevezték, mi okozhatta a sorozatos e-cigaretta halált
Az e-cigaretta használata nyomán 39 ember halt meg az USA-ban és kétezer megbetegedett. A hatóság most megnevezte a lehetséges okot. De más is lehet még a háttérben. Tovább
-
Kiderült, hány pontot ér majd a nyelvvizsga a felvételinél
Akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával, továbbra is előnyt élveznek a felvételi eljárás során. Tovább
-
Egyre több idős dolgozik – nyugdíjkiegészítés rászorultsági alapon?
Megint elhalasztották a döntést az alapnyugdíj bevezetéséről Németországban, pedig a kormánykoalíció idejének fele már letelt. Az eddigi javaslatok vagy azért igazságtalanok, mert a rá nem szorulóknak is adnának magasabb juttatást. Vagy azért, mert az igazán rászorulóknak nem jutna belőle. Tovább
-
Új Mastercard-kártya prémium ügyfeleknek
A Magyarországon most debütáló World Elite nevű plasztikot egyelőre csak az MKB Banknál lehet igényelni. Tovább
-
Így kerüld el a meghatalmazás buktatóit!
Egy meghatalmazás elsőre nem tűnik különösebben bonyolultnak, mégis Magyarországon nagyon gyakoriak a rossz meghatalmazások. Tovább
-
Mutatjuk a szuperkötvényt kinyomtatva – nem várt előnyére bukkantunk
Mától kapható a MÁP Plusz a postákon, kinyomtatott, hazavihető formában. A visszaváltásnál a postai sorozat meglepő biztonságot ad. Tovább
-
Eltűnik az e-cigaretta a webáruházakból Kínában
A kínai dohányfelügyelet felkérte az országban működő webáruházakat, hogy távolítsák el kínálatukból az elektromos cigarettákat, hogy ezzel óvja a fiatalokat az egészségkárosító terméktől. Tovább
-
Nem mindenhol lehet az átlagkeresetből nagyobb albérletet fizetni
2019. augusztusban a bruttó átlagkereset 358 900 forint volt, 11,5 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Tovább
-
Egyre népszerűbb a szelektív hulladékgyűjtés
Nőtt az elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya tavaly, és az elszállított szemét csaknem negyede hasznosult újra. Tovább
-
10-bő 9 ember nincs oda az egyterű irodákért
Az irodai dolgozók 90 százalékának nem jön be a nyitott terű iroda, csak 10 százalékuk gondolja úgy, hogy vannak előnyei - derült ki abból az októberi felmérésből, amelyet a november 20-i Big Office Day szervezői készítettek csaknem 1000 válaszadó megkérdezésével. Tovább
-
Hogyan változik meg mától az életünk?
A napi pénzügyeink szempontjából fontos forduló a mai nap. Persze nem csak azért, mert mostantól kizárólag a „pirosabb” 500 forintossal fizethetünk. Összeszedtük, milyen újdonságokat hoz az életünkben november elseje. Tovább
-
Fundamenta: fontos az öngondoskodás, ehhez azonban magasabb jövedelem kellene
Egy felmérés szerint a lakosság több, mint fele számára fontos lenne, ha rendelkezne valamifajta megtakarítással, többségük pedig lakáscélra gyűjtene a félretett pénzből. Tovább
-
Csökkenti a népszerű állampapírok kamatát az adósságkezelő
Miközben az Államadósság Kezelő Központ a postákon is elérhetővé teszi hétfőtől a nyomtatott szuperállampapírokat a lakosság számára, egy másik, meglepőbb változással is számolni kell a befektetőknek. Tovább
-
Inkább a családtól kérünk kölcsön, mint a banktól
Még mindig bizalmatlanok a magyarok a bankokkal. Inkább a családtól kérnek kölcsön, vagy lemerítik a számlájuk hitelkeretét. Tovább
Videók
Utánajártunk
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
