Pályázatok hiányában eddig csak a tervekről lehetett beszélni, de most már közel 100 milliárd forint értékben hirdetett meg a kormány a Széchenyi 2020 program keretében pályázatokat, így van létjogosultsága egy nagyszabású programsorozatra, ahol immár tényekről, új pályázatokról lehet beszélni – mondta el Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a SUPER (Sikeres Uniós Pályázatokat Előkészítő Rendezvénysorozat) második, debreceni eseményén.
Megemelt forráskeret
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára a rendezvényen bejelentette, hogy a legnagyobb programtételnek számító, 2700 milliárd forintos keretösszegével a „jogelőd” GOP forrásainak közel háromszorosából gazdálkodó Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2015-ös fejlesztési keretét e heti ülésén 830 milliárd forintról 900 milliárd forint fölé növeli a kormány. Ezzel párhuzamosan javaslatokat tesznek bizonyos pályázatok összevonására, egyszerűsítésére.
A konferencián kicsit a múlttal is foglalkoztak: Csepreghy Nándor egy tegnap napvilágot látott KPMG-tanulmányt idézett, amely alapján ma már nem kétséges, hogy Magyarország valóban képes lesz 100 százalékban felhasználni a 2007-13-as pályázati szakasz uniós forrásait. Ma már csak az a kérdés, hogy a kormány által biztosított további saját források milyen részben lesznek felhasználhatóak. Rákossy Balázs a korábbi időszak pályázataival kapcsolatban elmondta, idén 2200 milliárd forintot fizet majd ki a kormányzat a 2007-13-as pályázatokra. Januárban a KPMG által auditált számok szerint a pályázati pénzek 87 százaléka már lekötésre került, s júniusra ennél is számottevően előrébb tartunk.
Csepreghy szerint a teljes felhasználás tekintetében tehát az ország sikeres volt, ám maga a korábban meghirdetett pályázati program összességében koncepciótlan volt, ráadásul a gazdasági válság okán számos módosításra volt szükség.
Hallgatnak a jó szóra
Amikor 2012-ben elindult a gondolkodás a következő időszak pályázatairól a kormány elfogadta a piaci képviseletek azon vélekedését, hogy több pénzt kell allokálni a gazdaságfejlesztésre, hiszen csak a beinduló vállalkozások lesznek képesek újratermelni azokat a gazdaságfejlesztési forrásokat, amelyek kiegészíthetik, vagy – ha a legpesszimistább forgatókönyvet, a kohéziós pénzek teljes megszűnését vesszük – akár pótolhatják is az uniós pénzeket.
Ennek értelmében a 2020-ig rendelkezésre álló 32 milliárd eurót, 12 ezer milliárd forintot a korábbi gyakorlattal ellentétben – ahol a pénzek 82 százaléka felől kormánydöntés született – most 60 százalékban gazdaságfejlesztési célokra fordítják majd.
A kormány olyan pályázatokat támogat, amely munkaerő-bővítést, illetve (hazai és nemzetközi) piacra jutást támogatnak. A korábbi pályázati rendszerben kvázi a szociális ellátórendszer része volt a pályázati kör, hiszen számos esetben a cégek életbentartását segítették az uniós pénzek, ám a lélegeztetőgépek működtetése hosszú távon nem hoz növekedést. Ugyancsak az érdemi változást jelent majd, hogy az időszak alatt egyre nagyobb arányban kerülnek majd kiírásra visszatérítendő forrásokra támaszkodó pályázatokat. Rákossy Balázs szerint ebben a kérdésben komoly vitát folytattak Brüsszellel, hiszen – érveltek a hazai szakemberek Brüsszelben – a magyar gazdaság fejlettségi szintje még megköveteli a vissza nem térítendő támogatások prioritását. A végső megállapodás szerint az uniós pénzek többsége így vissza nem térítendő támogatásként kerülhet meghirdetésre.
A sikeres gazdaságfejlesztéshez új megállapodásokra és vállalásokra van szükség – mondta a miniszterelnökség helyettes államtitkára. Az új párbeszédre a legjobb példa talán az, hogy a technológia fejlesztési pályázatok esetében a kormány meghajolt az érdekképviseletek (Kamara, KAVOSZ) észrevételei előtt, így a pályázatok legutóbbi módosításakor már nem szerepelt ezen pályázatok esetében a létszámbővítés előírása – a pályázó cégeknek csak a létszámfenntartásra kell kötelezettséget vállalni.
Helyi pénzek
Csepreghy Nándor szerint az új megállapodások kapcsán a korábbiaknál komolyabb helyzetbe akarják hozni az önkormányzatokat. Ennek kapcsán a Területfejlesztési Operatív Program (TOP), valamint Versenyképes Közép-Magyarország Opratív Program (VKMOP) esetében előre meghatároztak olyan kereteket, amelyeket az adott területeken, településeken lehet elkölteni – a 60 százalékos vállalkozásfejlesztési cél érvényesülése mellett. Ennek keretében csak Debrecenben 43 milliárd forint pályázati pénz kerülhet felhasználásra, míg Hajdú-Bihar megye további részei 49 milliárd forintnyi célzott forrást vehetnek majd igénybe.
A sikerért az államnak is lépnie kell, ennek első lépése a pályázati adminisztráció átalakítása, a pályázati irányítási rendszer reformja volt. Emellett a kormányzat Államreform 2.0 bürokrácia-csökkentő programja keretében kiemelt projektnek számít a pályázati rendszer teljes elektronizálásának megteremtése is.
Emellett a pályázati rendszer könnyítése érdekében az állam megszüntette a pályázati garanciarendszert. Azok a vállalkozások, akik egy lezárt teljes üzleti évvel bírnak és nem minősülnek köztartozónak, így – akárcsak a korábbi ciklus utolsó hónapjaiban – a következő pályázati időszakban is pályázati garanciák nélkül pályázhatnak.
|
| Csepreghy Nándor egy korábbi rendezvényen MTI Fotó: Koszticsák Szilárd |
A kormány emellett garanciájával ott áll az önrész-, illetve az előfinanszírozási konstrukciók mögött – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, hozzátéve, hogy a fenti intézkedések mellett a kabinet lényegében teljeskörűvé tette a 30 százalékos előleg-lehívást a pályázatok esetében.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
