A cégek 80 százaléka fejleszteni akar, ha másért nem, azért, mert a válság alatt lepusztult gépeiket pótolni akarják, hogy a piacon tudjanak maradni – kezdte előadását Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a SUPER (Sikeres Uniós Pályázatokat Előkészítő Rendezvénysorozat) második, debreceni eseményén. Fontos látni, hogy a korábbi uniós pályzati ciklusának GOP-pályáztai 2012-ben kimerültek, a cégek lassan 4 éve mannaként várnak az uniós támogatásokra. Ne legyenek kétségeink: bármekkora keretet is írnak ki, „azonnal” elfogynak majd a keretek. Ráadásul – figyelmeztetett a KAVOSZ vezérigazgatója – a 2014-20-as ciklusból is eltelt már lényegében 2 év, nagyon összpontosított munkára van szükség. Krisán üdvözölte, hogy a kormány felgyorsítja a pályázati források elérhetővé tételét, sőt forradalmi javaslatot is tett: miért kell 7 (vagy a hátralévő 5) évre szétosztani a forráskiosztást, ha meg lehet csinálni mondjuk 2 év alatt? - tette fel a kérdést a szakember.
Visszasírt kombinált mikrohitel
Krisán László szerint míg korábban – a szükség éveiben - a vállalkozások 54 százaléka hajlandó lett volna visszatérítendő támogatást is igénybevenni a fejlesztéshez – e tekintetben volt sikeres a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja is -, ám a pályázatok kiírásának hírére ez az arány folyamatosan csökken. Ez korántsem biztos, hogy jó a jövőre nézve, főleg annak fényében, hogy – Krisán szerint – bizonyosan megszűnnek majd a vissza nem térítendő támogatások.
E tekintetben szerinte az ügyfeleket kellőképen edukálta a kombinált mikrohitel konstrukció, amely messze a legsikeresebb termék volt, s az igény is komoly ezen termék iránt – Krisán szerint meg kell vívni a harcot Brüsszellel, de nekik is be kell látniuk, hogy van létjogosultsága a konstrukcióban.
Krisán szerint a vállalkozói szervezetek örülnek, hogy valóban 60 százalékos részarányt érnek el az új pályázatokban a a vállalkozásfejlesztési pályázatok. De ennél is több kell a szakember szerint: olyan projektek, programok kellenek, amelyek 2020 után is képesek termelni, épp ezért kell valóban prioritásként kezelni az értékteremtő, gyártó- fejlesztő beruházásokat. Persze, azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hazai vállalkozások 2/3-a a kereskedelmi-szolgáltatói szektorban tevékenykedik. Az ő esélyüket vélhetően az innovációs pályázatok biztosíthatják.
Vannak problémás feltételek
Fontos azt is látni, hogy nem szabad pusztán az uniós pályázatokra alapozni a cégeknek – sokkal szigorúbb lesz az elszámolás és komoly terhet jelentenek majd az 5 éves fenntartási időszak feladatai is. Meglehet, hogy a cégek jobban járnak egy támogatott hitellel, vagy épp a növekedési hitelprogram igénybevételével – vélekedett Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatója szerint a másik oldalon is fontos, hogy maguk a kiírások is figyelemmel legyenek a vállalkozói elvárásokra – e tekintetben Krisán szerint is kedvező volt, hogy a technológiai pályázatok esetében jelzésükre a kormányzat kivette a feltételekből munkaerőbővítési elvárást. De már talált új gondot a KAVOSZ: az új GINOP-pályázatoknál a támogatási összeg maximumát jelentené a cég mérlegfőösszegének az összege. Ha valamire nem figyelt egy kkv az a mérlegfőösszeg – emiatt alaposan megrostálhatja a jelentkezők körét az ez a feltétel benne marad a feltételekben – figyelmeztetett a szakember.
Magyar kkv-definíció kell
Ennek kapcsán Krisán szerint fontos lenne végre a valódi hazai kis- és középvállalkozásokat helyzetbe hozni – meglehet szakítani kellene az uniós kkv-meghatározással, hiszen a korábbi időszak pályázatainál sokszor a „nagyok”, a magyar szemmel nézve nagyvállalatok vitték el a források döntő részét, miközben az igazi hazai kkv-knak nem sok maradt. Kell, persze, hogy kell, hogy nagy cégek is nyerjenek pályázatokat, hiszen a beszállítói, partneri körön ez is erősítheti a kkv-kat, de fontos volna minél több olyan megoldást találni, amely dedikltan a „magyar” kkv-knak szól – mondta el a KAVOSZ első embere.
Hitel fél százalékos kamatra!
Aki viszont pályázik, fontos, hogy jó feltételek mellett tegye. Ebből a szempontból most kivételes helyzet állt elő – hívta fel a figyelmet Krisán László. A Széchenyi Kártya Önerő Kiegészítő Hitele jelenleg a kamattámogatásnak köszönhetően 1,15 százalékos éves kamatszinten érhető el – a kamat ráadásul ma délután tovább csökkenhet, ha a jegybank délután 2 órakor újra kamatot csökkent. A támogatást megelőlegező hitel pedig - 1,5 százalékos jegybanki alapkamattal számolva – 0,5 százalékos kamatszinten lehet elérhető „holnaptól”.
Fontos újdonság az is – hívta fel a figyelmet A KAVOSZ vezérigazgatója -,, hogy ezen konstrukciók mostantól automatikusan igénybe vehetők a pályázatokhoz, azaz a pályázó a pályázati nyomtatványon jelezheti, hogy igényt tart-e a finanszírozási lehetőségre.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
