A Malév összeomlása alig egy héttel követte a spanyol Spanair csődjét. Az elmúlt években egyáltalán nem volt ritka a légitársaságok csődje. A New York-i terrortámadás okozta visszaesés, az erősödő konkurenciaharcok, a fapados légitársaságok megjelenése folyamatosan aknázták alá a nagyobb cégeket is. Az alábbiakban a Swissair, az Alitalia és a Sabena történetéről olvashatnak.
SWISSAIR (1931 – 2002)
A svájci nemzeti légitársaság 1931. márciusban alakult két magáncég egyesüléséből: eltérően a kor szokásától, eleve sem tettek bele állami pénzt. Európában először a Swissair alkalmazott légikísérőket, 1934-től. A hetvenévi működése alatt olyan szilárdnak tűnt a cég, hogy az 1960-as években már "repülő banknak" nevezték a szakmában. Ám 1990-ben beütött az Öböl-háború - megdrágult az üzemanyag és csökkent a légi forgalom, majd 1991-ben a légi közlekedés liberalizációja az Európai Gazdasági Térségben. Egy évvel később a svájciak népszavazáson úgy döntöttek, hogy kimaradnak ebből a térségből. Így a Swissair kiszorult az átszálló forgalomból, és nem adhatott el jegyet olyan utakra, amelyek kezdő és célállomása egyaránt az Európai Gazdasági Térségben van.
A Swissair mint nagy kapacitású, de kis hazai piacú légitársaság, ezzel bajba került. Lecsökkent utasszáma miatt már nem volt érdekes a nagy amerikai légicégek vezette nemzetközi szövetségek számára, a méret növelésére szánt egyesülési kísérletek - 1993-ban az Austrian Airlinesszal, a KLM-mel, a SAS-sal - pedig nem vezettek eredményre, mert a Swissair végül is sajnálta közösségbe vinni a pénzét. Egyesülések helyett meghirdették a "vadászstratégiát": számolatlanul vásároltak részesedéseket náluk is kisebb légicégekből - köztük a belga Sabenából, a francia AOM-ból és Air Libertéből, az olasz Volaréból, a lengyel LOT-ból, a portugál TAP-ból, a Turkish Airlinesból, a South African Airwaysből -, és sok pénzt fektettek a kapcsolódó szolgáltatások - csomagkezelés, utasellátás, vámmentes boltok és a repülőgép-karbantartás - belső fejlesztésére. Ez a stratégia elvitte a Swissair pénzét, majd a vállalat belerepült a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadásokat követő légiforgalmi visszaesésbe.
Amikor a UBS bank nem újított meg egy hitelkeretet a Swissair számára, a súlyosan eladósodott cég flottája 2001. októberben átmenetileg a földre kényszerült. A svájci kormány áthidaló hitele 2002. márciusig életben tartotta Swissairt, ám a pilóták kénytelenek voltak nagy bankókötegeket vinni magukkal, mert a fogadó repülőterek szolgáltatói már nem bíztak a Swissair fizetőképességében. A cég egész igazgatótanácsa bíróság elé állt 2007. januárban hanyag kezelés és okirat-hamisítás vádjával, de már 2007. júniusban mindenkit fölmentett a bíróság.
A Swissair romjain 2002. április elsején megalakult a Swiss International Air Lines AG, röviden a Swiss, mégpedig egy egykori versenytárs, az 1978-ban alapított svájci regionális légitársaság, a Crossair bázisán. Korábban a Swissair a Crossair egyik részvényese volt, majd 1997-től mindketten egy közös holding - a SAirGroup - alegységeiként szerepeltek. A hitelező bankok a Swissair vagyonának egy részét eladták a Crossairnek, majd a Crossairből létrehozták a Swisst, amelynek 61,3 százalékát intézményi befektetők - köztük a hitelező bankok -, 20,3 százalékát a svájci szövetségi állam, 12,2 százalékát a svájci kantonok és helyhatóságok birtokolták. Az új nemzeti légitársaság, a Swiss 2005-ig veszteséges maradt. Ekkor nagy nehezen fölvették a Oneworld légi közlekedési szövetségbe, és 2005-től 2007-ig fokozatosan felvásárolta a német Lufhansa légitársaság. A Swiss 2006 óta profitot termel. A Swissair márkanév még 2010-ben is 10 millió frankot ért: a Swiss licencek útján hasznosítja ezt a vagyonelemet.
SABENA (1923 – 2001)
A teljes nevén Société Anonyme Belge d'Exploitation de la Navigation Aérienne, ismert nevén Sabena volt 1923-tól a 2001-es csődig Belgium nemzeti légitársasága. Korai sikereit annak köszönhette, hogy Belgium távoli afrikai gyarmata - "Belga-Kongó", a későbbi Zaire - miatt hamar rákényszerült távolsági járatok működtetésére. A Sabenának is az európai légi liberalizáció ártott meg: túl kicsi volt a korlátozásoktól és privilégiumoktól megszabadított piacon, miközben büszkesége - az első osztályú utasellátás és kiszolgálás - hovatovább túl drága lett az utasok számára. Legnagyobb részvényese, a belga kormány üzleti partner után nézett, de addig is megnehezítette a cég sorsát az állami támogatás erősödő EU-beli tilalma. Az Air France átmeneti betársulása után végül a Swissairnek sikerült eladni a Sabena 49 százalékát.
Ez a házasság azonban megpecsételte a Sabena sorsát: a Swissair sok beruházást és fejlesztést ígért, de ígéreteit - saját pénzügyi nehézségei miatt - nem teljesítette. A 2001. szeptember 11-i amerikai merényletek után, 2001. októberben a Sabena csődvédelmet kért, majd novemberben megkezdődött a felszámolása. A Sabena vagyonának egy részét 2002. februárban átvette az újonnan alakított SN Brussels Airlines. Ez a cég 2005. áprilisban egyesült a Virgin Expressel - a brit Richard Branson európai regionális légitársaságával, amely úttörő volt az internetes jegyeladásban -, majd az így újjáalakult Brussels Airlinest 2008. szeptembertől felvásárolta a Lufthansa. Most a Brussels Airlines jogosult belga zászló alatt közlekedni.
ALITALIA (1946 – 2008)
Az Alitalia eredetileg az 1946-ban alapított Linee Aeree Italiane volt. A mostani, a Compagnia Aerea Italiana az új "Alitalia", az olasz nemzeti légicég. Az olasz kormány és néhány partnere 1998-tól majdnem 5 milliárd eurót süllyesztett az Alitaliába, mindhiába. Amikor - 2006-tól - az Európai Unió tilalma miatt be kellett szüntetni a támogatást, az Alitalia napjai meg voltak számlálva: 2008. augusztusban csődbe ment. Addig sem jeleskedett: 1946 és 2008 között egyetlen egyszer, 1998-ban volt profitja, és az állam tartotta el, amíg tehette.
Magánbefektetők 2008 végén több mint egymilliárd euróért megvették az "eredeti" Alitalia vagyonrészeit, köztük a márkanevet, repülőgépeket és leszállási jogokat - a vételárban benne volt az Alitalia 625 millió eurós adósságának átvállalása is -, így az olasz kormány kiszállhatott a légicégből. Az átvételt részben abból finanszírozták az új tulajdonosok, hogy az Alitalia 25 százalékát eladták az Air France-KLM-nek 322 millió euróért, azzal az opcióval, hogy a francia-holland légitársaság 2013-tól folytathatja a felvásárlást. Az új Alitalia, amelynek gerincét alkotta egy beléje olvasztott másik olasz légitársaság, a fapados Air One, 2009. január óta közlekedik.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Azt mondja a miniszter, belföldön is lehet nyaralni. Van, aki így tesz, van, aki nem, de mik a fő okok? Szavazzon! Előző szavazásunkat pedig egy német áruházlánc nyerte.
Az évtizedes hagyományoknak megfelelően a balatonfüredi ünnepélyes évadnyitóval és a tó megkoszorúzásával szombaton elkezdődött a balatoni turisztikai és vitorlásszezon.
Lezárták pénteken egy időre a londoni City repülőteret, miután az a gyanú merült fel, hogy valamilyen vegyszer kerülhetett a terminál levegőjébe. A speciális felszerelésekkel kivonult tűzoltóság nem talált veszélyes anyagot, így a légikikötőt péntek este ismét megnyitották.
Egyiptom helyett az idén inkább Bulgáriába és Spanyolországba utaznak a magyarok az előfoglalások adatai alapján - közölte az Invia online utazási ügynökség az MTI-vel.
Álruhás nyomozókkal is kutatnak Barcelonában az adót nem fizető illegális szálláskiadók után, miközben új adót vetettek ki rájuk és korlátozzák az új engedélyek kiadását. Csakhogy ez egyelőre szélmalomharcnak tűnik, 14-szer annyi illegális szobakiadó lehet, mint amennyi hivatalos. A város közben nyugodtan kiteheti a megtelt táblát.
A legfrissebb adatok szerint az év első két hónapjában 10 százalékkal nőtt a belföldi vendégéjszakák száma a szállodákban. Nincs ok a panaszra: a külföldiek is szép számmal jöttek, főleg a brit és amerikai vendégek száma ugrott meg drasztikusan, az oroszok továbbra is elmaradnak.
Nagy Lajos óta nem volt ennyire magyar Krakkó - a korábbi lengyel királyi székhelyen ma bizonyosan percenként hallhatunk magyar szót, hiszen nagyjából 3-4 ezer magyar szállta meg a várost a divizíó IA világbajnokság - számunkra - döntőjére készülve. Ma este az elitligába jutásért játszik magyar jégkorong-válogatott.
Maradt a helyén a japán kamat. 
