Hirdetés
Hirdetés

Megtagadott áfaelvonás: akkor jogos, ha tudunk az adócsalásról

2012. június 21., 12:35

Az Európai Bíróság döntése szerint az áfalevonást az adóhatóság a számlakibocsátó által elkövetett szabálytalanságok miatt is csak akkor tagadhatja meg, ha az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a levonási jogot megalapozó ügylettel adócsalásban vesz részt.

Hirdetés

Az áfairányelv alapján a vállalkozások főszabály szerint jogosultak levonni a gazdasági tevékenységükhöz szükséges, részükre teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás után előzetesen felszámított áfát. Az adólevonási jog gyakorlásához a vállalkozásoknak a termékértékesítésről vagy a szolgáltatásnyújtásról megfelelően kiállított számlával kell rendelkezniük.

A tagállamok azonban megtagadhatják az adólevonási jog által biztosított előnyt, ha objektív körülmények alapján megállapítható, hogy e jogra csalárd módon vagy visszaélésszerűen hivatkoztak. Ez a helyzet különösen akkor, amikor az adóalany, aki számára a levonási jogot megalapozó termékeket értékesítették, illetve szolgáltatásokat nyújtották, tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy ezen ügylettel az eladó, illetve a szolgáltató vagy valamely korábban eljáró gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.

Az Európai Unió bírói testületének állásfoglalása szerint az adóhatóság feladata annak bizonyítása, hogy az adóalany tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ügylet során valamely korábban eljáró gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.

Ezt követően a Bíróság az adóalanynak a kereskedelmi partnere szabályszerű magatartásáról való meggyőződésre vonatkozó kötelezettségét vizsgálja. A bíróság szerint amennyiben szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülmények állnak fenn, a gazdasági szereplőt arra kötelezhetik, hogy a megbízhatóságáról való meggyőződés érdekében tájékozódjon egy másik gazdasági szereplő felől. Az adóhatóság ugyanakkor általános jelleggel nem követelheti meg az adóalanytól, hogy ellenőrizze, hogy a korábban teljesített ügyletekkel kapcsolatban nem történt szabálytalanság vagy csalás.

A Bíróság döntése értelmében az uniós irányelvvel ellentétes a magyar adóhatóság azon gyakorlata, amely szerint a hatóság megtagadja az adóalanytól az előzetesen felszámított áfa levonását amiatt, hogy a levonási jog alapjául szolgáló számla kibocsátója szabálytalanságot követett el, anélkül, hogy az adóhatóság bizonyítaná, hogy az adóalany tudott, vagy tudnia kellett volna az adócsalásról. Ugyanígy ellentétes az irányelvekkel az a gyakorlat, mely szerint az adóhatóság megtagadja a levonási jogot, azzal az indokkal, hogy az adóalany nem győződött meg arról, hogy kereskedelmi partnere eleget tesz-e a kötelezettségeinek az áfa terén, mivel az adóalany a számlán kívül nem rendelkezik más irattal kereskedelmi partneréről.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Devizahitel-perek: semmiről nem döntő cirkusz a népnek?

2014. augusztus 22., 16:56
Devizahitel-perek: semmiről nem döntő cirkusz a népnek?

Médiacirkusznak tűnnek majd az elkövetkező napok a devizahiteles ügyekben: érdemi döntést legfeljebb a Kúria hozhat majd hasonlatosságok alapján, de legyen bármilyen szintű is a bankok pervesztése az érdemi kérdés, az elszámolás politikai (parlamenti) hatáskör marad.

Hirdetés

mi történt az elmúlt órákban ?

Utánajártunk

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Ön egyetért azzal, hogy meghosszabbították a kilakoltatási moratóriumot a devizahiteleseknek?

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét: