Hozzám nem törnek be, de ha mégis, a biztosító úgyse fizet - 7+1 tévhit a lakásbiztosításról

A Netrisk korábbi kutatása során kiderült, hogy a lakosság körében számos tévhit kering a lakásbiztosításokról. Leggyakrabban az alábbi téves érvek bukkannak fel a témában:

1. „A lakásbiztosítás drága. Egy lakásbiztosítás havi 5-10 ezer forintos kiadást jelent.” Távolról sem. Az elmúlt években sokat csökkentek a díjak. Egy átlagos paraméterekkel rendelkező lakás teljes körű biztosításának havi díja a Netrisk adatai szerint mindössze 1500-2500 forint között van.

2. „Minek kössek lakásbiztosítást, úgysem fizet a biztosító…” A MABISZ 2014-ben kiadott éves jelentése szerint a biztosítók Magyarországon több mint 3 millió lakásbiztosítási szerződést kezelnek és közel 700 ezer káreseményben több mint 37 milliárd forint kártérítési összeget fizettek ki. Tény, hogy a biztosítók alaposan megvizsgálják a káreseményeket, de ez kötelességük is, hiszen nem a saját pénzükből, hanem díjfizető ügyfeleik pénzéből fizetik ki a kártérítéseket.

3. „Nincs olyan érték a lakásban, amit érdemes lenne biztosítani.” A sok kicsi sokra megy. Egy egyszerű beázás is könnyen okozhat jelentős anyagi kárt, hiszen ilyenkor nem csak a fal rongálódhat meg. Az ajtók, az ablakok, a padló, a szőnyeg, a bútorok, bármilyen elektromos berendezés, amit elér a víz és zárlatos lesz. Könnyen összejöhet akár többszázezres kár is, amit egyben kifizetni bizony súlyosan megterhelné a családi kasszát.

4. „Minek kössek biztosítást, úgyis csak a gazdagokhoz törnek be.” Tévedés. Naponta olvashatjuk a híreket a lakótelepi, a családi házas és nyaralóövezeti betörésekről. Tény, hogy a milliomosoknál nagyobb lehet a „zsákmány”, de a milliomosok jobban is védik az otthonukat, ezért a betörő rizikója is nagyobb.

5. „Társasházban lakom. Nem kell lakásbiztosítás, a társasházi biztosítás mindent fedez.” Sajnos ez nem így van. Egyrészt a társasházi biztosítás a lakásban lévő ingóságokat eleve nem védi. Másrészt azt is meg kell mindig nézni, hogy a társasház által kötött biztosítás milyen jellegű fedezetet nyújt. Olyan esetben, amikor – a költségek leszorítása érdekében – csak bizonyos kárelemekre (például csak tűzre, viharkárokra) kiterjedő alapbiztosítást köt a lakóközösség, egy csőtörés esetén semmilyen védelmet nem nyújt az adott biztosítás.

6. „Alig valamire jó egy a lakásbiztosítás…” Egy modern lakásbiztosítás alapvetően többféle káreseményre kínál kártérítést a beázástól és a csőtöréstől kezdve a tűzkáron, az üvegkáron, a jég- és viharkáron át a betöréses lopásokig, a rablásig és a felelősségbiztosításokig.. Akinek pedig különleges igényei vannak, számtalan olcsó kiegészítővel szabhatja testre a biztosítását (pl. jogvédelem biztosítás, baleset-, betegségbiztosítás, zárcsere, fagyasztott élelmiszer- ebtartói biztosítás, kertbiztosítás, bővített üvegtörés, besurranó tolvajlás, segítségnyújtások, stb.)

7. „Egy lakásbiztosítás megkötése órákat vesz el az ember életéből és egy csomó hercehurcával jár.” A lakásbiztosítást ma már ugyanolyan könnyen, pár perc alatt meg lehet kötni az interneten, mint egy kötelező biztosítást. A biztosítás lecserélése is ugyanúgy megy. Ha találunk számunkra kedvezőbb biztosítást, a meglévő biztosítást legkésőbb 30 nappal a szerződés évfordulója előtt fel lehet mondani és újat lehet kötni – hasonlóan a kötelező biztosításhoz.

+1: „Ha már van lakásbiztosításom, nincs vele több dolgom." A lakásbiztosításokkal egyébként nem is áll olyan rosszul a magyar lakosság más biztosításokhoz képest: a több mint 4 milliós magyar lakásállomány háromnegyede biztosított (ez persze részben az ingatlanfedezetes devizahitelek elterjedtségének köszönhető, amelyekhez a bankok megkövetelik a lakásbiztosítás meglétét). Ha azonban egyszer megkötöttük a biztosítást, onnantól nem foglalkozunk vele: a friss adatok szerint a lakásbiztosításoknak csak harmadát kötik olyan ingatlantulajdonosok, akiknek eddig is volt biztosításuk, de lecserélik - olcsóbbra, vagy kedvezőbb feltételűre. Ennek is örülni kell: tavaly még sokkal rosszabbul álltunk.