A fiskális paktum néven is emlegetett dokumentumot magyar részről Orbán Viktor miniszterelnök írta alá, aki egy péntek reggeli interjúban azt is megerősítette, hogy a szerződés Magyarországra csak azután vonatkozik majd, hogy csatlakozott az eurózónához.
|
| Orbán Viktor aláírta a fiskális paktumot Brüsszelben |
Orbán Viktor miniszterelnök korábban azzal magyarázta a magyar döntést, hogy a csatlakozáshoz egyik vörös vonalat sem kellett átlépni a kettő közül, amelyet a kormány korábban meghúzott. Az egyik, hogy a valutaövezeten kívülálló országoknak csak az euró bevezetése után kelljen alkalmazniuk a szerződés rendelkezéseit. A másik pedig az, hogy a megállapodás szövege ne tartalmazzon semmilyen utalást az adóharmonizációról.
A brüsszeli aláírási ceremónián Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke hangoztatta: olyan előrelépésről van szó, amely segít helyreállítani a bizalmat az EU Gazdasági és Pénzügyi Uniója iránt.
A szerződést aláíró országoknak költségvetésüket egyensúlyba kell hozniuk, vagy a költségvetési többletet kell felhalmozniuk. Az eurózónás tagállamok strukturális hiánya az adott évben nem haladhatja meg a GDP 0,5 százalékát. A szabályt a szerződés aláíróinak a hatályba lépéstől számított egy éven belül az alkotmányba vagy hasonló fajsúlyú törvénybe kell foglalniuk. Ha ez elmarad, akkor az Európai Bíróság akár a GDP 0,1 százalékának megfelelő pénzbírságot is kiszabhat.
Csehország alkotmányossági okokból nem csatlakozott a szerződéshez, Nagy-Britannia pedig már a december eleji uniós csúcstalálkozón közölte, hogy nem vesz részt a kezdeményezésben.
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
