Hirdetés
Hirdetés

Nyártól jön az új Mt.: 50 ezer fővel csökkenhet a foglalkoztatottság

2012. május 07., 10:49

A nyártól életbe lépő új Munka Törvénykönyve nagyobb védelmet adnak a kölcsönzött munkavállalóknak, ez azonban csak látszatra kedvező fejlemény számukra. A foglalkoztatóknak ugyanis nagyobb kockázatot kell majd vállalniuk, az érdekvédő szövetség szerint 50 ezer fővel is nőhet a munkanélküliség emiatt.

Hirdetés

Nagyobb védelem - csak látszólag jó ötlet?

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége (MMOSZ) szerint a nyáron életbelépő új Munka Törvénykönyvében (Mt.) négy sarkalatos pont is található, amely alapjaiban lehetetlenítené el a munkaerő-kölcsönző szféra működését. A kölcsönzött munkaerő lényege a rugalmasság, amelyet a főként a foglalkoztatók várnak el - igaz ugyan, hogy ezek a munkavállalók így kiszolgáltatott helyzetben vannak, de legalább van munkájuk. Az atipikus foglalkoztatási formák nagy előnye, hogy a cégek így könnyen tudnak alkalmazkodni a gazdasági helyzethez - sok vállalatnak nincs is más alternatívája, minthogy kölcsönzött munkaerőhöz fordul.

munka_utjavitas



Az MMOSZ szerint az új törvény nem segíti elő ennek a foglalkoztatási formának az eddigi rugalmasságát. Az új Mt.  értelmében a határozott idejű munkaszerződés fél éven belül nem hosszabbítható meg. A szövetség szerint ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy például ha egy három hónapos szerződés esetén valamilyen – előre nem látható okból – mondjuk két héttel csúszik a kiszállítás, a már betanított embereket el kell küldeni, s helyettük arra a plusz két hétre új munkaerőt kell képezni. Vagyis eltűnik az elvárt rugalmasság.

A rugalmasság hiánya óvatosabbá teheti a cégeket

Ennek a passzusnak további hozadéka, hogy 2012. július 1-jét követően a határozatlan idejű szerződések kerülnek majd előtérbe. A határozatlan idejű szerződések magukkal hozzák a felmondási tilalmak körét.

Új elem továbbá a csoportos leépítés. Ennek során kalkulálni kell a 30 nappal korábbi kiértesítéssel és a különböző egyeztetési körökkel - ami a szövetség szerint szintén a rugalmasság rovására megy.

További újdonság a végkielégítés. Eddig nem kellett fizetni, júliustól azonban már igen. Az viszont korántsem egyértelmű, hogy ki fogja majd ezt állni?

Ha egy munkavállaló 10-15 munkahelyen is megfordult – amit az atipikus forma lehetővé tesz – mely kölcsönbevevőt terheli ez az összeg? Ideiglenessé tervezett megoldásnál nem jöhet szóba egy hosszú távú – bő közép távú - elem.

A negyedik probléma az MMOSZ szerint, hogy a felmondási idő 15 napról 30 napra duplázódik - vagyis elnyúlik a felmondás, ami szintén nehezíti azt, hogy a cégek gyorsan reagáljanak a külső gazdasági környezet változásaira.

Az új szabályozás nagyobb védelmet nyújt a kölcsönzött munkaerőnek, mint eddig - az érme másik oldala ugyanakkor az, hogy ezzel éppen hogy azokat a cégeket riasztja el a törvényalkotó, amelyek a rugalmasság végett így alkalmaztak embereket.

 

50 ezer fővel csökkenhet a foglalkoztatottság

Az MSZOSZ szerint jelen gazdasági helyzetben egyetlen kölcsönvevő sem képes tolerálni a fentieket. A határozatlan idejű szerződések nagyobb kockázatot jelentenek majd a kölcsönbeadóknak. Várhatóan elmegy a szféra a szürkegazdaság irányába, túlzott kockázatot vállal, sokak számára elkerülhetetlen lesz a csőd. Ha nem lesz rugalmas foglalkoztatás, odébb állnak a termelő cégek, akik három dolgot néznek egy országba településük előtt: a társasági adó – ez a régióban nálunk a legalacsonyabb – és a minimálbér mértékét – még mindig mi keresünk a legkevesebbet -, s a foglalkoztatás rugalmasságát. Minthogy a termelő cégek nem tervezik felvenni állományba a kölcsönzött munkavállalókat, 50 ezer fővel csökkenhet a foglalkoztatás. A hazai kölcsönző cégek, akik nagy foglalkoztatókként, s kiemelt, ellenőrzött adózókként jelenleg elősegítik a foglalkoztatás bővítését, elveszítik a létjogosultságukat. Hiszen, ha eltűnik a több mint egy évtizede megszokott rugalmasság, és nem lesz különbség, joggal tehető fel majd a kérdés: mitől marad atipikus a kölcsönzött munkaerő, mint foglalkoztatási forma?

Privatbankar Friss Hirado
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Miért viszik a házat? Itt vannak a számok

2014. április 24., 07:13
Miért viszik a házat? Itt vannak a számok

A bankok az ingatlan-árverésen értékesített lakások tizedéért "ludasok", a banki jelzálog-tartozások okán kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok 75 százalékát a Nemzeti Eszközkezelő szívja fel. Az adatok alapján jórészt nem a hiteles adósok védelme miatt fontos a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása.

Hirdetés

Utánajártunk

Hirdetés

Facebook

Szavazás

Ön szerint lesznek fennakadások a gázellátásban az ukrajnai feszültség miatt?

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét: