Hirdetés

Szigeteléssel lehet a legtöbbet spórolni

2010. január 02., 09:33

A családi házak hőszigetelésével takarítható meg a legtöbb fűtési energia, de szóba kerül a széndioxidot nyelő erdők telepítése és a biogáztermelés is az épületenergetikai munkacsoport - MTI birtokában lévő - jelentésében

Hirdetés
A családi házak hőszigetelésével takarítható meg a legtöbb fűtési energia, de szóba kerül a széndioxidot nyelő erdők telepítése és a biogáztermelés is az épületenergetikai munkacsoport - az MTI birtokában lévő - jelentésében.

Az építésügyi tárcaközi bizottság nemrégiben megtárgyalta az épületenergetikai munkacsoport jelentését, amely összefoglalta a magyarországi lakásállomány energetikai jellemzőit, a javításra eddig tett intézkedéseket, valamint javaslatot tett a folytatásra. A munkacsoport létrehozását az a májusi országgyűlési határozat írta elő, amely "az általános válság következményeként az építőipart és a közvetlenül kapcsolódó ágazatokat sújtó recesszió kezelése érdekében szükséges intézkedésekről" címet viseli.
   
Egy átlagos magyar lakás energiafogyasztásának a háromnegyedét a fűtés teszi ki. A meleg víz előállítására fordítódik az energia 11, míg főzésre a 7 százaléka. Az arányokból látható, hogy legtöbbet a fűtési energiából lehet megtakarítani, amelynek legfontosabb eszköze a hőszigetelés.
   
A több mint 4 milliós lakásállomány több mint kétharmada a családi ház. Miután ezek lehűlő felülete a legnagyobb, hőszigeteléssel ezeknél takarítható meg a legtöbb energia. Az 1975 előtt épült családi házak a legrosszabbak energetikailag, és jónak csak a 2007 után épültek mondhatók.
   
Az iparosított technológiával épített lakások száma 800 ezer. Ebbe nemcsak a házgyári paneles, hanem a vázszerkezetes, az alagútzsalus és a más "iparosított" technológiával épültek is beletartoznak. Az építéskori kivitelezési hibák, és az elöregedés miatt ezek a lakások háromszor annyi energiát fogyasztanak, mint a jelenlegi követelmény.
   
A harmadik halmaz az olyan hagyományos technológiájú (tégla) épületek, amelyekben több lakás található. Ezekben a gépészeti berendezések és a kémények használódtak el leginkább, illetve ablakokat kellene cserélni rajtuk. Ezeknek a házaknak egy része a kisebb városok központjaiban található, így városképi szempontból a külső hőszigetelés nem mindig lehetséges. Viszont hőszigetelhetők a padlások, a pince födémek, és ki lehet cserélni az ablakokat, valamint az elöregedett épületgépészeti berendezéseket is.
   
Energetikai felújításra eddig 240 ezer pályázatra adott támogatást az állam. A Nemzeti Energiatakarékossági Program (NEP) keretében 2008-ban a pályázatok közel fele a komplex felújítást - hőszigetelés, ablak- és gépészet csere - szolgálta, 28 százalék megújuló energiát kívánt használni, és mindössze 16 százalék volt a magában elvégzett hőszigetelés. Ezzel szemben 2010-ben már a pályázatok kétharmada fogta munkába a megújuló energiaforrásokat és 28 százalék volt a hőszigetelés.
   
A panel program keretében a 2001. évi 72 ezer forintról 2008-ra már 310 ezer forintra nőtt az egy lakásra jutó támogatás összege. Az összesen 54 milliárd forint támogatásból több mint 250 ezer ilyen  lakás újult meg.
   
A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében 2009-ben és 2010-ben 34 milliárd forint jut a lakások energetikai korszerűsítésére. Ebből 16 milliárd a megújuló energiaforrások felhasználására, míg 18 milliárd az energia hatékonyság javítására fordítható.
   
A munkacsoport javaslatai között szerepel széndioxid nyelő erdők telepítése, valamint a biogáztermelés támogatása. Főleg a mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek hasznosíthatók ezzel e módszerrel.

Egy régi megoldás korszerűsítése a leginnovatívabb
Öt év alatt térül meg egy klímabarát otthon
Energia: védje környezetét és pénztárcáját
Búcsú a száz wattos körtétől

MTI

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!
Hirdetés

Címlapon

Exkluzív: állami vállalatokat csábítana a tőzsdére az új vezérigazgató (interjú)

2012. május 23., 06:20
Exkluzív: állami vállalatokat csábítana a tőzsdére az új vezérigazgató (interjú)

Katona Zsolt a tőzsdei kereskedési rendszer zökkenőmentes cseréje mellett egyik legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy a gazdasági-politikai döntéshozókkal az eddigieknél szorosabb együttműködést tudjon kialakítani. A tőzsde új vezérigazgatója a Privátbankárnak adott interjúban elmondta: új kategóriákat vezetnek be a tőzsdén, és hamarosan új vállalatok is érkezhetnek a parkettre. Szeretnének néhány állami mamutot is a BÉT-re csábítani.

Hirdetés
Hirdetés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Facebook