Az ÁSZ éves ellenőrzési tervének megfelelően befejezte a szakképzési hozzájárulás felhasználása célszerűségének 2007-2010 közötti időszakra vonatkozó ellenőrzését. Az ÁSZ úgy ítélte meg: a gazdasági válságra tekintettel különösen fontos, hogy az oktatásra és szakképzésre rendelkezésre álló közpénzt ne csak elköltsék, hanem a szükséges és elégséges ráfordításokkal a kitűzött célok minél nagyobb hányadát meg is valósítsák.
Az ellenőrzés keretében azt értékelték, hogy a járulék beszedésére, elszámolására, valamint a keletkezett pénzügyi forrás felhasználására és ezek ellenőrzésére kialakított rendszerek hatékonyan és eredményesen segítik-e a szakképzés-fejlesztési célok megvalósítását.
Az ÁSZ ellenőrzése szerint a szóban forgó területen a szabályozás bonyolult, nehezen áttekinthető. Emellett lehetővé teszi, hogy a pénzügyi forrást ne csak szakképzés-fejlesztési célok megvalósítására lehessen felhasználni. A jogszabályokat gyakran módosították ugyan, a rendszer hiányosságait azonban a vizsgált időszakban nem szüntették meg.
Az ellenőzségi tapasztalatok alapján az ÁSZ többek között javasolta a nemzetgazdasági miniszternek, hogy intézkedjék az Nemzeti Foglalkoztatási Alap (korábban Munkaerőpiaci Alap) képzési alaprészéből nyújtott, jövőbeli támogatások kifizetésének a jelentés közzétételétől számított 30 napon belüli felfüggesztéséről a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény módosításának hatályba lépéséig.
Javasolták továbbá a nemzetgazdasági miniszternek, hogy dolgoztasson ki új középtávú szakképzés-fejlesztési stratégiát, amely konkrét célokat, prioritásokat és mérhető elvárásokat határoz meg. Alakíttassa ki a stratégiában kitűzött célok megvalósulásának mérési és értékelési rendszerét. Vizsgáltassa felül a szakképzési hozzájárulás ellenőrzésében részt vevő intézmények ellenőrzési feladatait, és dolgoztassa ki az ár-érték, illetve teljesítmény-ráfordítás ellenőrzési módszerét.
| A szakképzési hozzájárulás alapja 2012-től a hozzájárulásra kötelezettet terhelő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapja. A szakképzési hozzájárulás mértéke az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékalap 1,5 százaléka. 2012-től nincs lehetőség csökkenteni a bruttó kötelezettséget sem fejlesztési támogatásról szóló megállapodással, sem pedig a saját dolgozók képzési költségének elszámolásával. |
A vizsgált időszakban a bevallási adatok alapján a gazdasági társaságoknak szakképzési hozzájárulásból összesen 270 milliárd forint kötelezettsége származott a költségvetés javára. Az ÁSZ vizsgálata fény derített arra, hogy a vállalkozások 2007-2010 között 123,6 milliárd forint szakképzési hozzájárulást fizettek be a költségvetésbe, míg 146,4 milliárd forintot a törvényben biztosított jogcímeken költségként számoltak el. Így a költségelszámolás lehetősége miatt a vizsgált időszak egyes éveiben a pénzügyi forrás nagyobbik fele be sem került az állami költségvetésbe.
A vizsgált 4 év alatt gyakorlati képzés szervezésére a pénzügyi forrásnak csupán egyharmadát, 97,9 milliárd forintot fordítottak. Nem szakképzés-fejlesztési célok megvalósítására, illetve működési kiadásokra 33,8 milliárd forintot költöttek.
A Munkaerő Piaci Alapból (MPA) támogatásokra fordított 49,9 milliárd forintról, valamint a fejlesztési támogatásra és saját munkavállalók képzésére elszámolt összesen 88,4 milliárd forintról - vagyis a pénzügyi forrásnak több mint a feléről - nem mutatható ki, hogy mekkora hányada szolgált szakképzési, illetve szakképzés-fejlesztési célokat.
A 2005-2013. évekre vonatkozó szakképzés-fejlesztési stratégia meghatározza a szakterület legfontosabb célkitűzéseit, a fejlesztések irányait. A célok azonban megfogalmazásukban túl általánosak, nem foglalnak magukban részcélokat, prioritásokat, súlypontokat, mérhető elvárásokat. A szaktárcák nem dolgoztak ki olyan koncepciókat, hogy valamely célt teljes körűen milyen feladat-együttes végrehajtásával lehet elérni.
A jogi szabályozás szerint a bevallások feldolgozására és ellenőrzésére kialakított rendszer nem zárt. Az ÁSZ ellenőrzése feltárta: a kötelezettek 2009-2010-ben évente mintegy 40 milliárd forinttal kevesebb járulékot vallanak be, mint a járulékalap figyelembevételével számított kötelezettség összege.
Emellett a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetnek (NSZFI) a gyakorlati képzést szervezőkre irányuló ellenőrzései nem eredményesek és nem hatékonyak. A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) pedig nem, illetve csak részben tettek eleget a törvény azon előírásának, hogy kísérjék figyelemmel a szakképzési hozzájárulás régióban történő felhasználását és értékeljék azok hatékonyságát.
A szakképzési hozzájárulás ellenőrzésében részt vevő szervezetek pénzügyi-szabályszerűségi ellenőrzéseket végeznek ugyan és vizsgálják a pénzfelhasználás szerződés szerinti teljesítését, állapította meg az ÁSZ és megjegyezte, hogy ezek az ellenőrzések azonban nem terjednek ki a pénzfelhasználás gazdaságosságára.
Adatvezérelt üzemmódba kapcsolhatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
