5p
Környezetvédelmi adóból vagy vagyonadóból kellene finanszírozni a bérterhek mérséklését, állítják uniós szakértők. A célzott járulékcsökkentés, az új vállalati adók bevezetése, valamint a fogyasztási adók emelése illeszkedik az uniós gyakorlathoz, a válság terheit azonban a magyar gyakorlattal szemben máshol sokkal inkább a magasabb jövedelműek viselik.

Nem maradt hatástalan a fizetésképtelenség és az államcsőd-közeli helyzet 2008-ban, majd az Európai Unió egyre szigorúbb, az uniós forrásokat is veszélyeztető fenyegetése: az egyenleg szempontjából sokkal jobb a költségvetés helyzete, mint a kétezres évek első felében. Érthető, hogy az elmúlt években már nem a hiány nagysága áll a gazdaságpolitikai viták középpontjában, hanem azok az eszközök, amelyekkel sikerül(t) mindezt elérnie a magyar kormánynak.

A költségvetési kiigazításban a kiadások lefaragása mellett különösen fontos szerepet játszott az adórendszer átalakítása. A szakmai kritikák jelentős része pedig éppen arra vonatkozik, hogy a bevételszerzés módja aláássa a hosszú távú gazdasági növekedést, más módon, más forrásokból kellene biztosítani a költségvetés viszonylagos egyensúlyát. Ebből a szempontból is iránymutató, az Európai Bizottság nemrég megjelent vaskos tanulmánya, amely a kontinensen az elmúlt másfél évben végrehajtott adóreformokat vonja górcső alá, bepillantást engedve abba, hogy más államok milyen eszközökhöz nyúltak, illetve mi számít növekedésbarát kiigazításnak.

Többet fizetnek a magasabb keresetűek - máshol

A vizsgált időszak általános jellemzője, hogy a kiigazítási kényszer hatására emelkedett a (GDP-arányos) adóterhelés, ezen belül a közvetlen és az közvetett adók összege is, miközben a járulékok mértéke nem változott érdemben. Közelebbről vizsgálva a munkát terhelő elvonások alakulását a változások két, jól elkülöníthető iránya rajzolódik ki: az adókulcsok megemelése, illetve az adóterhelés átcsoportosítása a magasabb jövedelműek irányába. A válság mélyülésével és elhúzódásával egyre általánosabb ugyanis az a felismerés, hogy lehetőség szerint el kell kerülni a legszegényebb, illetve a célzott támogatásra szoruló rétegek tehernövekedését.

Ennek szellemében az elmúlt másfél évben kilenc uniós ország csökkentette egy vagy több kiemelt adózói réteg (idősebbek, alacsony végzettségűek, nők, fiatalok, egyedülálló szülők) terheit, amely egybevág az itthon bejelentett Munkahelyvédelmi Akcióterv céljaival. Éppen ellenkezik viszont az uniós trendekkel a közös (adó)terhek eloszlásának alakulása. Míg ugyanis nálunk az alacsony és közepes jövedelműek által igénybe vett adójóváírás 2012-es teljes kivezetése nagyobb mértékben csökkentette az adórendszer progresszivitását, mint amennyire növelte a járulékplafon eltörlése, addig 11 uniós tagállam megemelte a magas keresetűek adóját.

Bár továbbra is rekordnagyságú a 27 százalékra emelt magyar áfakulcs, a vizsgált időszakban (2012-ben és 2013 első felében) számos ország követte hazánk példáját: 14 uniós tagországban döntöttek úgy, hogy vagy az adókulcs megemelésével, vagy az adóalap szélesítésével növelik az adónemből származó bevételeket. A társasági adózás területén ezzel szemben többségben vannak az adócsökkentő államok, amelyet elsősorban adóalap-szűkítésen keresztül valósítottak meg.

A magyar gyakorlat sajátosságára utal, hogy az ágazatspecifikus különadók kapcsán a tanulmány szerzői csupán hazánkat említik meg, de hozzáteszik azt is, hogy egy bizonyos nagyságú profit után öt százalékos különadót kell fizetni Portugáliában is. Nincs egyedül viszont hazánk a kis- és középvállalkozások számára bevezetett új adók (kiva, kata) területén, hiszen számos más uniós tagország is igyekszik az adórendszeren keresztül is segíteni e szektor versenyképességét.

Hogyan lehetne javítani az adórendszer hatékonyságán?

A legfontosabb változások bemutatása mellett arra is kitérnek a szakértők, hogy milyen irányban kellene elmozdulni az adórendszereknek. A növekedésbarát üzleti környezet kialakítása érdekében kulcsfontosságúnak tartják a munkát terhelő adók (további) mérséklését. A teljes népesség, az alacsony keresetűek, valamint alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők munkaerő-piaci helyzetét vizsgálva azt találták, hogy Magyarország mellett még 13 másik országban szükség lenne a bérterhek mérséklésére. (Ennél a vizsgálatnál nem vették figyelembe a Munkahelyvédelmi Akciótervet.)

Az így kieső bevételt három forrásból lehetne pótolni: fogyasztási adóból, vagyonadóból, illetve környezetvédelemi adóból. Az érintett országok közül tizenegy (köztük hazánk) esetében találták azt, hogy e három adó valamelyike viszonylag alacsony az uniós gyakorlathoz képest, azaz a megemelésével finanszírozható lenne a munkát terhelő elvonások mérséklése.

Magyarország kapcsán a tanulmány szerzői arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben a fogyasztási adó nagysága messze meghaladja az uniós átlagot, addig a környezetvédelmi adók területén lenne még lehetőség további adóemelésre, és különösen igaz ez a vagyonadókra is. Miközben ugyanis az ilyen típusú bevételek GDP-arányos nagysága az Európai Unióban átlagosan 2,1 százalék, addig hazánkban ez nagyjából a fele. Ezen belül pedig az ingatlanadó esetében még inkább elmarad hazánk az uniós gyakorlattól.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bendarzsevszkij Anton szerint a következő évtizedünk is kemény lesz
Litván Dániel | 2025. október 1. 14:59
Átrendeződés alatt van a világrend, a trendek pedig nem mutatnak túl jól európai szemszögből. Mire játszanak a különböző szereplők, és milyen események boríthatják a trendeket? Bendarzsevszkij Anton  lapcsoportunk konferenciáján beszélt a világ és a világgazdaság kilátásairól. 
Makro / Külgazdaság Újabb EU-s pénz áll a házhoz Ukrajnában
Privátbankár.hu | 2025. október 1. 14:45
Az Európai Bizottság folyósította Ukrajnának a világ hét legfejlettebb ipari országával (G7) közösen jóváhagyott mintegy 45 milliárd eurós pénzügyi hiteltámogatás kilencedik, négymilliárd eurós részletét – tájékoztatott a brüsszeli testület szerdán.
Makro / Külgazdaság Felmérés: még az orvosok megítélése is függ a pártszimpátiától
Privátbankár.hu | 2025. október 1. 13:25
Háromszor annyian tartják jobbnak az magánegészségügyben dolgozó orvosokat, mint az állami intézmények gyógyítóit.
Makro / Külgazdaság Megint a cél fölött: gyorsult az infláció az euróövezetben
Privátbankár.hu | 2025. október 1. 12:52
Szeptemberben az elemzők által várt mértékben gyorsult az éves infláció az euróövezetben – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Makro / Külgazdaság Befellegezhet az elektromos autóknak Trump miatt
Privátbankár.hu | 2025. október 1. 10:45
Vészjóslóan látja a jövőt az elektromos autó piacon a Ford vezetője.
Makro / Külgazdaság Jelentősebben drágultak a kutakon az üzemanyagok, pedig a Mol nem emelt árat
Privátbankár.hu | 2025. október 1. 10:30
A kiskereskedők ugyanis nem kötelesek lekövetni a nagykereskedelmi árakat.
Makro / Külgazdaság Páriából éltanuló: a görög gazdasági csoda nyomában
Imre Lőrinc | 2025. október 1. 10:13
Az euró esetleges magyarországi bevezetéséről szóló diskurzusokban az elemzők, közgazdászok körében éveken keresztül Görögország volt az ellenpélda: lám, ide vezet, hogyha egy ország feladja a monetáris politikai függetlenségét. Az érvek persze nem voltak alaptalanok: a görög gazdaság dőlt be a leglátványosabban a 2008-2009-es globális gazdasági, majd euróválság következtében. Azóta viszont 180 fokos fordulat történt, és Görögország az Európai Unió egyik éltanulójává vált.
Makro / Külgazdaság Rengeteg Covid-vakcinát kellett megsemmisíteni a tavalyi szállítmányból?
Privátbankár.hu | 2025. október 1. 09:14
Közbeszerzést írt ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Covid-vakcinákra, mert Magyarország nem kér az Európai Unió közös oltóanyag-beszerzéséből. A tavalyi nagy mennyiség jó részét azonban a kicsi érdeklődés miatt minden bizonnyal megsemmisítették. 
Makro / Külgazdaság Újabb reménysugár: feltámadást jelezhet a BMI?
Imre Lőrinc | 2025. október 1. 09:00
A BMI visszakúszott a pozitív tartományba.
Makro / Külgazdaság Bárki is nyer, 2026 sem lesz fáklyásmenet a gazdaságban? Csaba László lesz a Klasszis Klub Live vendége
Privátbankár.hu | 2025. október 1. 08:41
A közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja október 8-án, szerdán délután 15 óra 30 perckor lesz a vendége a Klasszis Média egyórás élő adásának. Amelyben szokás szerint nemcsak mi kérdezünk, hanem ezt olvasóink is megtehetik, akár előzetesen, akár a Klasszis Média YouTube-csatornáján, illetve az Mfor és a Privátbankár Facebook-oldalán közvetített adás során.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG