Járai Zsigmond szerint az ország még messze nincs a válság végén, és nem is tudni pontosan, mikor és hogyan ér véget

Járai Zsigmond szerint az ország még messze nincs a válság végén, és nem is tudni pontosan, mikor és hogyan ér véget. "A másik rossz hír, hogy Magyarország egyre rosszabb helyzetbe kerül, és az a válságkezelés, ami ma folyik Magyarországon, az nem visz ki bennünket a válságból" - mondta a volt jegybankelnök és pénzügyminiszter a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából a salgótarjáni főiskolán rendezett konferencián.

Járai Zsigmond jónak nevezte a Bajnai-kormánynak a költségvetési egyensúly helyzetének javítására tett intézkedéseit, de hozzátette: mivel nem költségvetési válság van, a költségvetés rendbetétele szükséges, de nem elég.

A közgazdász hangsúlyozta: teljesen át kell alakítani az állami működést, mert legalább száz éves probléma az államapparátus áttekinthetetlensége. Az állam működése nagyon drága, és filozófiája nem az, hogy szolgáltasson, könnyebbé tegye a vállalkozások és a magánszemélyek dolgát, hanem az uralkodiás felettük - mondta. Az állam reformja mellett a költségvetés átalakítását is fontosnak nevezte Járai Zsigmond.

Hangsúlyozta: Magyarország az államigazgatásra, a szociális és a gazdasági kiadásokra költ sokat. Az utóbbi okának jórészt a korrupciót tartja, mint mondta, enélkül 25 százalékkal kisebbek lennének a költségek. A szociális kiadások szerinte azért kiemelkedően nagyok, mert a hazai foglalkoztatási arány az egyik legrosszabb az unióban, egymillió új munkahely kellene ahhoz, hogy elérje az átlagos foglalkoztatást.

Fidesz: a magyar gazdaság Európa szégyene

"Államigazgatásra pedig a GDP 1,5-2 százalékával költ többet Magyarország a hasonló államoknál" - mondta. Arra is kitért, hogy drasztikus adócsökkentéssel és -egyszerűsítéssel élénkíthetők a vállalkozások, ám ez önmagában nem old meg mindent, és nyilván együtt jár a kiadások csökkentésével is, mert a költségvetés bevételei az adóbevételből származnak.

"Ha a bevételeket lecsökkentjük, akkor a kiadásokat is le kell csökkenteni, ezért nem akar senki igazán hozzákezdeni" - mondta, hozzátéve: bár konfliktusokkal jár, de nem lehet megúszni, ha "versenyképesebbé akarjuk tenni az országot".

Dióssy László, a környezetvédelmi tárca szakállamtitkára azt a kérdést tette fel a konferencián: vesztese vagy nyertese lesz-e a válságnak a környezetvédelem? Elemzése szerint pozitív hatás, hogy sokkal takarékosabb az erőforrások használata, csökken a káros anyagok kibocsátása, de negatív hatást jelenthet, hogy válságban a környezet érdekében folyósított támogatásokat, kiadásokat igyekeznek csökkenteni elsőként.

Dióssy László azt mondta: a jelenlegi gazdasági válság jó lehetőséget kínál arra, hogy a környezetvédelem fontossága mindenki számára nyilvánvalóvá váljon, a zöldipar vezérelje a gazdaságot. "Nagy kérdés persze, hogy az államok vezetői és a gazdaság szereplői felismerik-e ezt a lehetőséget" - tette hozzá.

A Valutaalapnak nem tetszik a Fidesz hiánycélja
MSZP: brutális megszorításra készül a Fidesz
"Orbán nagy adócsökkentését az MSZP már meglépte"

MTI