Ma Kijevbe érkezik John Kerry amerikai külügyminiszter. A megtárgyalandó témák között lesznek a tervezett amerikai fegyverszállítások. A washingtoni kormány Javelin típusú tankelhárító rakéták, kézi lőfegyverek és lőszer Ukrajnába szállítását mérlegeli, írta keddi számában The Wall Street Journal.
Vasárnap a New York Times (NYT) már beszámolt arról, hogy a kelet-ukrajnai harcok kiújulása – és az ukrán szövetségesek sorozatos vereségei - miatt a Fehér Ház és a katonai vezetés újra mérlegelni kezdte ezt a lehetőséget.
Úgyszintén hajlik Ukrajna fegyverszállításokkal történő támogatására Obama elnök jelöltje az amerikai védelmi miniszteri posztra. Ezt maga Ash Carter jelentette ki tegnapi szenátusi meghallgatásán. Közben a hírek szerint Oroszország már nehéz fegyverzettel (páncélosok, föld-levegő rakéták) is ellátja a szeparatistákat.
A kontinens nagyhatalmai közül Franciaország határozottan ellenzi a washingtoni tervet, Németország pedig megosztott. Míg Merkel nemet mond rá, a CDU-s EP képviselő Michael Gahler a fegyverszállítások mellett foglalt állást.
A német vezető lapok határozottan ellene vannak a tervnek. A Die Tageszeitung szerint ez csak tovább eszkalálná a helyzetet és megtorpedózna minden diplomáciai erőfeszítést. A Süddeutsche Zeitung tovább megy és szerinte az amerikai lépés egy Moszkvának küldött hadüzenettel érne föl. A lap fölteszi a kérdést: Obama tényleg bevállalja, hogy a kelet-ukrajnai összecsapások sokkal súlyosabb eszkalációhoz vezetnek?
De kik szítják a tüzet?
Amerikai források szerint hétfőn egy közös jelentést rakott le Obama asztalára a Brookings Intézet, az Atlanti Tanács és a Globális Ügyek Chicagói Tanácsa, amelyben az ukrajnai háború eszkalációja mellett tették le a garast. A jelentés az elkövetkező három évben három milliárd dollár értékű fegyvert szállítatna Kijevnek. Egyben felszólítja a kelet-európai NATO-tagokat, hogy ők is vegyenek részt a hadianyag-szállításban.
A jelentést igazi veteránok jegyezték, így többek között Strobe Talbott (Bill Clinton egykori legközelebbi Oroszország-tanácsadója), Ivo Dalder (a líbiai bombázások idején az USA képviselője volt a NATO-nál), Michele Flournoy (korábbi honvédelmi államtitkár) és John Herbst (aki a 2004-es Narancsos Forradalom idején volt Kijevben amerikai nagykövet!).
A jelentés üzenete Carter volt nemzetbiztonsági tanácsadója, Zbigniew Brzezinski nyomdokain halad, aki tavaly egy beszédében már olyan fegyverek szállítását tanácsolta Kijev számára, „amely lehetővé teszi az orosz erők lekötését egy hatékony városi ellenállási harcmodorral. Groznij bevétele például az oroszoknak három hónapba került. Ez mind óriási vérveszteséggel jár és bénítóan költséges pénzügyileg”.
Kelet-Ukrajnában már eszkalálódik a katonai helyzet
Közben Zaharcsenko ukrán szeparatista vezér Kelet-Ukrajna általa megszállt területein 10 napon belül 100 ezer fős mozgósítást rendelt el, hogy kellő katonai erővel rendelkezzen az ukrán kormány által 68 ezerről 250 ezerre növelendő kormányerőkkel szemben. Először önkéntesekre számít, a végén persze lehet, hogy "kénytelen lesz" orosz katonákkal feltölteni a tervezett létszámot. Az alacsony intenzitású konfliktus után Ukrajna egyre közelebb áll egy normál háborúhoz.
Kijev pedig a negyedik mozgósítást követően az ország keleti régiójában kihirdette a rendkívüli állapotot. A miniszterelnök bejelentése sokkolta a közvéleményt. Kárpátalján a tervek szerint 15 ezer behívót kézbesítenek a részleges mozgósítás negyedik – ami január 20-án kezdődött és 90 napig tartó – hullámában.Putyin elnök február 17-i budapesti látogatásának üzenetét az egész világon figyelni fogják.
Káncz Csaba jegyzete
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
