|
| Újra baráti a viszony? Fotó: Európai Tanács |
Az athéni vezetés az utóbbi hetekben sokkal komolyabban vette a nemzetközi hitelezőkkel folytatott tárgyalásokat, mint a megelőző időszakban, és ha következetesen végrehajtja a harmadik mentőprogram előírásait, akkor Görögország kilábalhat a válságból - mondta a német kancellár egy vasárnapi televíziós interjúban. Angela Merkel a ZDF közszolgálati televízióban sugárzott beszélgetés során kiemelte, szerinte van "valamennyi remény" arra, hogy a görög gazdaságban meginduljon a növekedés.
Esélytelen az adósság elengedése
A görög kormány hozzáállása július közepe óta "megváltozott", de még nem tudni, hogy hosszabb távon "kitart-e ez az intenzitás". Az viszont biztos, hogy a "haircut" - az adósság egy részének elengedése - nem lehetséges. Ugyanakkor az adósságteher könnyítésének más eszközeit, a törlesztési futamidő és a kamatozás alakítását tekintve "van még mozgástér" - mondta Merkel.
Ez azt jelenti, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is részt tud venni az új mentőprogramban - emelte ki a német kancellár, rámutatva, hogy az IMF az adósságteher fenntarthatóságának biztosításához köti részvételét. Hozzátette: arra számít, hogy az IMF októberben csatlakozik a programhoz.
Nem voltak egyedül
Azzal kapcsolatban, hogy az új mentőprogram kidolgozásához vezető folyamatban Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter felvetette a görög euróövezeti tagság ideiglenes feladásának lehetőségét, Angela Merkel azt mondta, hogy minisztere "természetesen" vele egyeztetve tevékenykedett, és nem csak Németország volt azon az állásponton, hogy az euróövezeti keretek között egyedül a mélyreható reformok politikája adhat megoldást a görög államadósság-válságra. Németország egyáltalán nem volt "elszigetelve" ebben a kérdésben - hangsúlyozta a kancellár.
Az euróövezeti pénzügyminiszterek pénteken állapodtak meg a mentőcsomag feltételeiről. A program alapján Athén 3 év alatt újabb 86 milliárd euró kölcsönhöz jut, és cserébe további reformokat hajt végre. A program elindításához több euróövezeti tagállam parlamentjének felhatalmazása is szükséges, köztük a német Bundestagé. Az ügyben szerdán szavaznak, és a Merkel vezette konzervatívok frakciójának vezetője, Volker Kauder a napokban figyelmeztette a képviselőcsoport tagjait, hogy veszélybe kerülhet a részvételük a fontosabb bizottságokban, ha nem támogatják a kormányt.
Nettó zsarolás?
Több képviselő tiltakozott Kauder kijelentése ellen, a mandátumszabadság korlátozását célzó nyomásgyakorlásként értékelve azt. Merkel az interjúban védelmébe vette a frakcióvezetőt. Kifejtette, hogy Volker Kauder csupán arra utalt, hogy a bizottságokban a képviselőcsoportokban uralkodó véleményeknek kell megmutatkozniuk, és ez megnehezítheti a kisebbségi véleményt valló képviselők részvételét a bizottsági munkában.
A CDU/CSU konzervatív pártszövetség 311 tagú frakciójában 60 képviselő nemmel voksolt és 5 tartózkodott, amikor július közepén a Bundestag döntött arról, hogy megadja a felhatalmazást a kormánynak a harmadik mentőcsomagról szóló tárgyalások megkezdésére. A voksolás előtti frakcióülésen tartott próbaszavazáson még csak 48-an szavaztak nemmel és 3 képviselő tartózkodott, amikor pedig legutóbb a görög válság kezeléséről szavazott a Bundestag - februárban, amikor a második mentőprogram meghosszabbításáról döntöttek -, a CDU/CSU-frakcióban csupán 29-en szavaztak a kormány indítványa ellen.
A ZDF vasárnap esti interjújában Angela Merkelt a görög válság mellett az európai menekültválságról kérdezték, és azokról a sajtóhírekről is, amelyek szerint már elhatározta, hogy a 2017-es választáson is a konzervatívok kancellárjelöltjeként indul. Merkel azt mondta, hogy a megbízatása a jelenlegi ciklusra szól, és a további terveiről majd a megfelelő időben tájékoztatja a nyilvánosságot. "Ez az idő még nem érkezett el" - mondta a kancellár.
Megszavazta az orosz parlament alsóháza pénteken Mihail Misusztyin miniszterelnöki kinevezését, amelyet Vlagyimir Putyin elnök már alá is írt. 
