Emelkedett az államadósság, de nem a forinton múlt
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2015 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 1,9 százaléka (610 milliárd forint) volt - közölte a jegybank. Ez igen alacsony érték, több mint 20 éve nem mért ilyet a jegybank. Az első negyedévben az egyenleg a negyedéves GDP -0,8 százalékát tette ki (-61 milliárd forintot).
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (azaz maastrichti) adóssága 2015 első negyedévének végén a GDP 77,2 százaléka volt (24 976 milliárd forint). Az adósság növekedése a nettó hitelfelvételnek köszönhető - ez 897 milliárd forinttal járult hozzá a változáshoz. A forint erősödése viszont 440 milliárd forinttal csökkentette az adósságunkat az időszakban. Az államháztartás nettó tartozása a GDP 72,1 százalékát tette ki 2015 első negyedévének végén.
Az adósság emelkedése az év első negyedében megszokott, az emelkedés mértéke viszonylag alacsonynak mondható.
Hogy jött ez össze?
A központi kormányzat folyamatai közül érdemes kiemelni: az időszakban jelentős kincstárjegy-kibocsátás történt, amit elsősorban a hitelintézetek és aháztartások vásároltak. A központi kormányzat egyéb kötelezettségei jelentős mértékben csökkentek, ehhez elsősorban a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni szállítóiés adótartozások valamint az EU-val szembeni kötelezettségek mérséklődése járult hozzá.
A helyi önkormányzatok betétállománya jelentősen nőtt, a társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 14 milliárd forint volt.
Az igazán érdekes folyamatokat viszont a háztartásoknál látjuk.
Egyre kevesebb a hitelünk és több a készpénzünk
2015 első negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (1031,4 milliárd forint) a negyedéves GDP 13,7 százalékát tette ki. Ahogy a charton is látszik, ez a szokásostól jelentősen eltér.
A háttérben a devizahitelekhez kapcsolódó elszámolás áll, ami jelentősen csökkentette a hitelállományt. Másrészt a brókerbotrányok is hatással vannak az adatra: a bedőlt pénzintézetek (a Buda-Cashhez kapcsolódó DRB-bankok) ügyfeleinek kártalanítása is növelte az összeget.
A háztartások továbbra is a likvid, rövid lejáratú pénzügyi eszközökben tartják vagyonukat.
|
| A háztartások pénzügyi eszközei 2015. I. negyedévében |
Emelkedett a készpénz, a folyószámla betétek és az éven belüli lejáratú állampapírok állománya.
|
| Háztartások készpénzállományának alakulása, milliárd forint |
Az adat annak tükrében érdekes, hogy közgazdászok épp most javasolják a világnak, kezdjék fokozatosan kivezetni a készpénzt a gazdaságból - egyebek mellett a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Részletek >>
Már nem áramlik a korábbihoz hasonló tempóban a pénz a befektetési alapokhoz, csökkent a betétek és a részvények állománya.
A május 24-ei kamatcsökkenésre reagálva elképesztő mennyiséget, 369 milliárd forintot vásároltak még a régi feltételekkel. 
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
