Mától válthatják át a délnyugat-afrikai ország lakói a zimbabwei dollárban vezetett folyószámláikat amerikai dollárra. Az árfolyam brutális: 175 000 000 000 000 000, azaz 175 billiárd zimbabwei dollárért adnak 5 amerikai dollárt, és ez még a legjobb árfolyam, amivel a bankok dolgoznak. A lakosok a 2009-es gazdasági összeomlás óta amerikai dollárban és dél-afrikai randban intézik pénzügyeiket, a helyi valutát csak szuvenírként lehet értékesíteni, a hivatalos kibocsátása is megszűnt.
Mugabe felheccelt hordái a gazdag kisebbség ellen
Zimbabwe a múlt században Afrika egyik irigyelt állama és éléskamrája volt, elsősorban jól prosperáló mezőgazdasága miatt, azonban az utóbbi években lakosai milliószámra menekülnek a szomszédos országokba. A 35 éve regnáló, és egykor demokratikus forradalmárként induló Mugabe elnök felheccelte a fekete többséget a fehér telepes farmerek ellen. A számos gyilkossággal és lincseléssel kísért folyamat keretében elüldözték a fehér gazdálkodókat. Ennek eredményeként alig több mint egy évtized alatt élelmiszerhiány, óriási munkanélküliség és pénzügyi felfordulás alakult ki.
A 2008-as hiperinfláció csúcsán a valutaromlás üteme elérte az 500 milliárd százalékot és ezzel megdöntötte az 1946 óta fennálló világrekordot – amelyet Magyarország tartott hat évtizeden keresztül! 2008-ban bocsátották ki a legmagasabb, százbilliós, azaz 100 000 000 000 000-os címletű zimbabwei dolláros bankót is.
A magyar pénzügyi összeomlás
1946 augusztus 1-jén vezették be az új magyar fizetőeszközt, a forintot. Ekkor 400 000 000 000 000 000 000 000 000 000 (négyszázezer-kvadrillió) pengő ért egy forintot.
A gyors drágulás a vesztett háború, a kifosztott államkassza és az elégtelen termelés törvényszerű következménye volt. De végső soron – Zimbabwéhez hasonlóan – hazánkban is politikai eredetűek voltak a pénzügyi összeomlás okai: fölheccelték a tömegeket egy gazdag kisebbség kifosztására, amelyet aztán itthon egy háborús vereség is súlyosbított.
A Magyar Nemzeti Bank üzlet-vezetősége kiemelt eseményként értékelte az augusztus 1-jével végrehajtott valutastabilizációt, "amivel a háború alatt kifejlődött és május-június hónapokban rendkívüli arányokat öltött infláció korszaka lezárult." Néhány termék ára 1946 augusztus első napjaiban: a kenyér 96 fillér, a paradicsom 20 fillér, az alma 36 fillér volt kilogrammonként.
Káncz Csaba jegyzete
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
