1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. A buta főnökök miatt kuksolunk az irodában

A buta főnökök miatt kuksolunk az irodában

2008. december 04., 13:13

A Deloitte legújabb kutatásából kiderül, hogy Magyarországon ma csak minden hetedik vállalat alkalmaz távmunkát. Sokan nem ismerik, vagy nem látnak rá belső igényt, pedig akik alkalmazzák, azok pozitívan vélekednek

A Deloitte Zrt. legújabb, a távmunka hazai ismertségét és elterjedtségét vizsgáló kutatásából kiderül, hogy Magyarországon ma csak minden hetedik vállalat alkalmaz távmunkát.

Sokan nem ismerik, vagy nem látnak rá belső igényt, pedig a megkérdezett vállalkozások azon hányada, amely már évek óta sikerrel alkalmazza ezt a munkaszervezési módszert, többségében pozitívan vélekedik a távmunkáról. Ezek a vállalatok jellemzően nagyobb hatékonyságról, költségcsökkenésről, és a munkavállalói elégedettség növekedéséről számolnak be – állapította meg a Deloitte.

Forgács Tamás, a Deloitte Vállalati kockázatkezelési tanácsadás üzletágának szenior menedzsere elmondta: a felmérés 2008. április-májusában készült közel négyszáz, legalább 50 főt foglalkoztató hazai vállalat döntéshozóinak megkérdezésével. A válaszadók legnagyobb részben HR vezetők (45 százalék), gazdasági, pénzügyi vezetők (25 százalék) illetve ügyvezetők (7 százalék) voltak. A megkérdezett vállalatok 68 százaléka 50-249 főt, míg 32 százalékuk több mint 250 főt foglalkoztat. A kutatás célja a hazai vállalatok távmunkával kapcsolatos gyakorlatának, hozzáállásának és terveinek, valamint a távmunka-házakban történő foglakoztatás perspektíváinak megismerése volt. A mintavételezés reprezentatív, a kutatás elvégzéséhez szükséges mintakerethez a KSH Cégkódtárából a legalább 50 fős hazai vállalatokból választottak egyszerű véletlen mintát.

A Deloitte szakértője elmondta: a felmérés alapján megállapítható, hogy ma még mindig nagyon alacsony ennek a munkavégzési formának a kihasználtsága, és tudatos alkalmazása Magyarországon. A kutatás mintáját adó vállalatok mindössze 14 százaléka alkalmaz jelenleg távmunkában munkavállalókat, és csupán további 1 százalék körüli azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyek ezt a közeljövőben tervezik bevezetni.

Forgács Tamás ismertette: a távmunkát nem alkalmazó vállalatok 53 százaléka szerint a tevékenységük nem igényli, vagy az elvégzett munka jellege nem teszi lehetővé a távmunka alkalmazását. A kutatás adataiból viszont arra lehet következtetni, hogy sokan nem ezen okok miatt, hanem egyszerű ismerethiány miatt nem alkalmazzák ezt a foglalkoztatási formát. Vagyis a vezetők vagy nem találkoztak ezzel a lehetőséggel, vagy nem tudják, hogyan lehetne alkalmazni vállalatuknál.

A távmunkától elzárkózó vállalatok több mint egyharmada (37 százalék) nem tudott okot mondani, hogy miért nem alkalmazzák, illetve miért nem tervezik alkalmazni a távmunkát. Néhányan pedig azért nem tervezik bevezetését, mert problematikusnak ítélik meg az adatbiztonság kérdését, illetve úgy vélik, hogy a bevezetés révén bonyolultabbá válna a kommunikáció.

A Deloitte szakértője kiemelte: a kutatás további részében a pozitív választ adók, vagyis a távmunkát alkalmazó, vagy bevezetését tervező mintegy 100 vállalat tapasztalatait elemezték mélyebben. A telefonos, illetve mélyinterjús kutatások eredményeit összegezve kiderül, hogy a vállalatok ma elsősorban az értékesítők és ügynökök (57 százalék), menedzserek (38 százalék), informatikusok (28 százalék), mérnökök (13 százalék), pénzügyi szakemberek, illetve tanácsadók (11 százalék) számára biztosítanak távmunka-lehetőséget. Szempontjaik között a munkaerő-megtartás, a céghűség, valamint a szélesebb munkaerőpiaci „merítés”, illetve a költségcsökkentés reménye is szerepel.

Ahogy a mélyinterjús kutatás során az egyik vállalati döntéshozó is megfogalmazta: zömében szellemi munkavállalókról van szó, akik értékesek, ezért a cég szeretné őket megtartani, hiszen a pótlásuk sok energiát és időt venne igénybe, a költségekkel nem is számolva.

Forgács Tamás kiemelte: a távmunkát az említett munkakörökön túl számos további területen is lehetne alkalmazni, de a felsoroltaknál is tapasztalható még körülbelül 8-16 százaléknyi tartalék. Vagyis objektív becslés szerint a cégeknél legalább megduplázható lehetne a távmunkások aránya, csak éppen a cégek nagy része a megvalósításra vonatkozó ismeretek hiányában nem jut el idáig.

A Deloitte szakértője hozzátette: a cégek jellemzően technika okok miatt korlátozzák le, hogy mely munkakörökben, és milyen feltételekkel engedélyezik a távmunkát. Egy pénzügyi vállalatnál például feltétel, hogy csak azok az alkalmazottak igényelhetik a távmunka-végzést, akiknek munkakörénél nem szükséges a hozzáférés olyan vállalati rendszerekhez, amelyek ügyféladatokat is tartalmaznak. Másrészt a válaszadó cégek a munkavégzés szempontjából azokban a munkakörökben teszik lehetővé a távmunka alkalmazását, amelyekben az adott munka, és a munka eredménye is jól definiálható, elektronikus csatornán továbbítható, továbbá a meghatározott munkafolyamatok nem igényelnek folyamatos kapcsolattartást a kollégákkal.

Forgács Tamás elmondta: a Deloitte felmérésének eredményei, illetve a napjainkban tapasztalható globális tendenciák fényében kijelenthető, hogy az államnak hazánkban is érdemes lehet nagyobb hangsúlyt fektetnie a távmunka ösztönzésére, hiszen a kutatás során a megkérdezett cégek több mint fele jelentette ki, hogy valamilyen kedvezmény, vagy támogatás még inkább ösztönözné a távmunka szélesebb körű alkalmazását.


A távmunka előnyeiről

A válaszadók nagyobb része pozitívan ítélte meg a távmunka hatásait. A megkérdezett döntéshozók közel fele (47 százalék) említette, hogy cégénél nőtt a munkavégzés hatékonysága a távmunka hatására, de hasonlóan magas arányban számoltak be a költségek csökkenéséről (45 százalék), és a munkavállalói elégedettség növekedéséről is (44 százalék).

A mélyinterjús kutatások során a döntéshozók legfőbb előnyként a hatékonyság-növekedést és a munkavállalói elégedettséget emelték ki. Ez egyrészt arra vezethető vissza, hogy az a munkavállaló, aki a saját idejét tudja menedzselni, és képes önállóan dolgozni, az otthoni távmunka keretében rövidebb idő alatt látja el ugyanazokat a feladatokat, amelyeket az irodában csak jóval hosszabb idő alatt tud elvégezni.

Másrészt a távmunka alkalmazásával redukálható, sőt bizonyos esetekben ki is iktatható a munkába járásra fordított idő, és így is nőhet az elvégzett munka hatékonysága, illetve a munkavállalók elégedettsége.

A legtöbb megkérdezett nagyvállalatnál a távmunkát részlegesen alkalmazzák, a munkavállaló tehát például 3 napot az irodában dolgozik, míg 2 napot otthon. A közepes vállaltok beszámoltak arról is, hogy a munkavállalói elégedettség és a hatékonyság növekedése mellett előnyként jelenhet meg a költségcsökkentés, de nem ez a fő érzékelt előny.

A Deloitte szakértője hozzátette: a döntéshozók háromnegyede egyetértett azzal is, hogy a távmunka rugalmas munkaidő-beosztást tesz lehetővé az alkalmazottak számára, továbbá azzal, hogy ez egy családcentrikus munkavégzési forma (63 százalék), amely javítja a munka és a magánélet összhangját, azáltal, hogy testre szabott munkakörnyezetet biztosít (53 százalék) és szabadabbá teszi a munkahelyválasztást (51 százalék). Így lehetőséget teremt olyanok foglalkoztatására is, akiket a hagyományos módon nehéz lenne bevonni a napi munkavégzésbe, mint például a kismamák.

Néhány vállalat előnyként említette meg azt is, hogy a fluktuáció csökkenhet a távmunka-végzés által (30 százalék), amellyel megtakarítható az új munkatárs megtalálásának és betanításának a költsége is.

A valós munkaerő-piaci tendenciákkal egybecseng a megkérdezettek általános vélekedése, amikor úgy látják, nemcsak a távmunka, de általában az atipikus munkavégzési formák alkalmazásával is több embert lehet a munka világába integrálni, ami által növelhető a foglalkoztatottsági szint. A foglalkoztatási forma további fontos előnye, hogy bizonyos esetekben, például sztrájkok, útlezárások során lehetetlenné válhat a munkahelyre való pontos beérkezés, ami egyes munkafolyamatok esetében kritikus lehet. Az üzletfolytonossági tervezés (BCP) során a távmunka viszont jól alkalmazható ezen problémák kiküszöbölésére – hangsúlyozta Forgács Tamás.


A távmunka hátrányairól

A Deloitte szakértője elmondta: a felmérés természetesen kiterjedt a távmunka hátrányaira is, azonban a vállalatok komoly problémát nem tudtak megemlíteni a távmunka alkalmazása kapcsán. Hátrányként csupán az izoláltságot, és az „együvé tartozás” élményének a hiányát emelték ki azok a vállalatok, amelyek erős vállalati kultúrával rendelkeznek. Ezeket azonban csapatépítő tréningek, céges rendezvények, a hét meghatározott napján történő közös munkareggelik segítségével próbálják kiküszöbölni.

Deloitte

Komoly gondokat okozhat még a részmunkaidő
Hoz-e változást a szigorítás a munkaerőpicaon?
Távmunkahely: március végéig lehet pályázni 
Nem találnak egymásra a cégek és a munkavállalók
Több ösztönzés: megéri a távmunka 
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Exkluzív: állami vállalatokat csábítana a tőzsdére az új vezérigazgató (interjú)

2012. május 23., 06:20
Exkluzív: állami vállalatokat csábítana a tőzsdére az új vezérigazgató (interjú)

Katona Zsolt a tőzsdei kereskedési rendszer zökkenőmentes cseréje mellett egyik legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy a gazdasági-politikai döntéshozókkal az eddigieknél szorosabb együttműködést tudjon kialakítani. A tőzsde új vezérigazgatója a Privátbankárnak adott interjúban elmondta: új kategóriákat vezetnek be a tőzsdén, és hamarosan új vállalatok is érkezhetnek a parkettre. Szeretnének néhány állami mamutot is a BÉT-re csábítani.

Ezért megfizetünk

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook