A közel 160 bevásárlóközponttal, melyek tavaly nyitották meg kapuikat a kelet-európai térségben, 40 millió négyzetméterre nőtt a régió plázaállománya

A közel 160 bevásárlóközponttal, melyek tavaly nyitották meg kapuikat a kelet-európai térségben, 40 millió négyzetméterre nőtt a régió plázaállománya. Annak ellenére, hogy az átadások tempója lelassult a 2007-es rekordév óta, most a fejlesztők minden idők legtöbb, közel 1000 projektjét jegyezhetik. „Sok projektet elnapoltak, de nem állítottak le teljesen”, mondja Hanna Bomba-Wilhelmi, a RegioPlan Consulting cégvezetője.

Erős dinamika Oroszországban, Lengyelországban és Törökországban
A legtöbb 2009-es nyitást Oroszország könyvelheti el (60 fölött), utána jön Törökország (40 fölött) és Lengyelország (20 fölött). Az oroszoknál és a lengyeleknél ez még a 2008-as számokat is felülmúlja. Jelenleg ezek az országok rendelkeznek a legtöbb projekttel, köszönhetően a magas népességszámban rejlő lehetőségeknek. Lengyelország és Törökország dinamikájában az is közrejátszik, hogy ellenállóbbnak mutatkoznak a válsággal szemben, mint Kelet-Európa más országai - olvasható a RegioPlan sajtóközleményében.

Magyarország veszített a lendületéből
Magyarország már röviddel a rendszerváltás után megkezdte a shopping center fejlesztéseket, csaknem a fele a magyar bevásárlóközpontoknak a 90-es évekből származik. Nálunk 170 négyzetméter bevásárlóközpont-területtel viszonylag sűrű az 1000 emberre eső lefedettség, más kelet-európai országokhoz képest. Így nem meglepő, hogy kevesebb új projektet jegyezhet a magyar piac.

Születőben az újabb buborék?
A rendszerváltás óta eltelt 20 év alatt több ezer bevásárlóközpont épült Kelet-Európában. Igazán az ezredforduló óta gyorsult fel a tempó, 2007-ben volt a csúcspont,  amikor is közel 300 center került átadásra. Ez a lendület az utóbbi években hanyatlani látszik, 2009-ben „csupán” 160 létesítményt adtak át. Azonban rendkívül érdekes, hogy a jelenlegi pénzügyi nehézségek és a kereskedők lelassult terjeszkedése ellenére a projektek száma az ezret is eléri a régióban. Ez részben annak köszönhető, hogy a válság hatására számos projektet bár elhalasztottak, de nem állították le őket teljesen. Sok fejlesztő bízik a konjunktúra javulásában, ám tisztán kell látni, hogy „az ’aranykor’ ideje lejárt, valószínűleg nem fognak befektetőt találni az összes projekt számára”, magyarázza Bomba-Wilhelmi. „Sok beruházásnál a tervek nem illeszkednek a telephelyek lehetőségeihez, melynek következményei rossz kihasználtságban és alacsony látogatottságban mutatkoznak majd meg”, foglalta össze Bomba-Wilhelmi.


Sok terület rövid idő alatt
Az észtek 1000 emberre eső 400 négyzetméter bevásárlóközpont lefedettséggel megelőzik az osztrákokat és a svájciakat is. Ennek érdekessége, hogy Észtországban a vásárlóerő jóval elmarad a nyugat-európai szinttől. A szlovének is csak kevéssel vannak shopping center sűrűségben az osztrákok mögött. Kritikusnak tekinthető a helyzet a Baltikumban és Horvátországban. A Balti országok (Észtország, Lettország és Litvánia) mind nagyon magas lefedettséggel rendelkeznek, ugyanakkor nem kímélte őket a gazdasági krízis. Ebből az következik, hogy a jelenleg stagnáló vásárlóerő mellett minden új pláza csak a már meglévők „kárára”, azok kiszorításával épülhet. Bár tavaly Horvátországban kevés új bevásárlóközpontot adtak át, az összterület mégis több mint 150.000 négyzetméterrel bővült; Csehország, Szlovákia és Szlovénia sem tudott ilyen mértékű gyarapodást elkönyvelni.
 
Magyarország veszített a lendületéből
A tempó jelentős lassulását mi sem támasztja alá jobban, mint hogy tavaly csupán 90.000 m˛ pláza átadására került sor. A magyar piac új beruházások befogadásánál korlátokba ütközik, köszönhetően magas bevásárlóközpont sűrűségének, valamint hogy közel 90 létesítmény rendelkezik 5000 négyzetméternél nagyobb eladótérrel. Továbbá a háztartások keresletét olyan faktorok csökkentik, mint a 25%-ra emelt áfa és a magas munkanélküliség. Ezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy akárcsak a balti országok esetében, Magyarországon is „minden új bevásárlóközpont, mely átadásra kerül, a jelenlévők kiszorításával érvényesülhet csak igazán”, következtet Hanna Bomba-Wilhelmi.

Privátbankár