Csányi Sándor: ha a kormány legyőzi a bankokat, legyőzi saját magát

Jobban szeretek tevékenykedni, mint beszélni - kezdte a Spin-Off Klub meghívására a budapesti Corvinus Egyetemen előadást tartó Csányi Sándor beszédét tegnap késő délután. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója egyetemisták előtt beszélt a hazai bankrendszer és mindenekelőtt az OTP helyzetéről, arról, hogyan indultak útnak a devizahitelek Magyarországon és hogy mit gondol a kormány adósmentő intézkedéseiről.

A verseny természetesen jót tesz a magyar bankszektornak, ezt Csányi Sándor sem tagadta, de hozzátette, Magyarország gazdaságának mérete túl kicsi 38 bankhoz. "Nézzük csak meg Hollandiát, ahol 3 nagy bank birtokolja a piac 90%-át" - említette a bankvezér. Csányi szerint pont a kiélezett verseny vezetett oda, hogy a devizahitelezés elburjánzott Magyarországon, hiszen a piaci helyzet sok szereplőt hajszolt ésszerűtlen magatartásba. Mint mondta, ebből a szempontból nem jött rosszkor a 2008-ban kiteljesedő pénzügyi válság, mely elérte hazánkat is. Ha a devizahitelezés addig megszokott gyakorlata folytatódott volna, az veszélybe sodorta volna a magyar bankrendszert.

Az OTP lobbizott a devizahitelek ellen

A világ számos országában a hitel és a hitelfedezet értékének aránya sok esetben meghaladta a 100%-ot, erre vezethető vissza az amerikai jelzálogpiaci válság is. Vagyis a hitel mögötti fedezet sokszor nem érte el a kihelyezett pénzösszeg nagyságát, mondván, hogy a fedezet a mögött a jövőben bekövetkező értéknövekedés lesz majd. Az OTP a 90-es években még azt a "szokást" követte, hogy a hitelbiztosíték aránya 60-70% maradt, így maradt "elegendő játéktere" a banknak. Viszont a hazai piacra bejövő külföldi bankok nem rendelkeztek megfelelő forintlikviditással, az addig kissé pangó adósságpiacot célozták meg, ahol bőven volt üzleti potenciál. A 90-es években még vállalati oldalról lehetett beszervezni az ügyfeleket, a 2000-es évekre változott a helyzet. Az OTP ekkor tájt lemondott az áruhitelezésről, mert nem látott benne fantáziát, ezt elfoglalták más külföldi szereplők.

A forinthitelek kamatai pedig magasak voltak, a külföldi bankoknak nem maradt más bejárat a piacra, mint a devizahitelezés. Tíz évvel ezelőtt az MKB indult el ezen a vonalon úttörőként euró alapú hiteleivel, 2004-ben pedig a CIB és a K&H indult a CHF alapú hitelekkel, de az OTP ekkor még mindig nem kapcsolódott be ebbe - emlékezett vissza Csányi.
"Kockázatosnak ítéltük meg a deviza alapú hiteleket, sőt, mindent megtettem, hogy lobbizzak, a devizahitelek ellen. Mindenki azt gondolta, hogy azért teszem ezt, mert az OTP pozícióit védem" - mondta Csányi. A piaci lobbi azonban meggyőzte a döntéshozókat, hogy azonos feltételeket kell biztosítani a deviza alapú hiteleknek is, így végül állami segítséggel elindulhatott a Fészekrakó program. Ilyen körülmények között mindenki belekezdett a devizakölcsönök folyosósításába, miközben a hitel és a mögötte lévő fedezet aránya közelített a 100% felé. Ezt a hitelezési gyakorlatot kellett aztán újra értékelni 2008-ban, nemcsak a vállalati ügyfeleknél, de a lakossági piacon is.
"Kell a verseny, de szükség van a megfelelő üzemméretre is, a túlzott versengés ésszerűtlenségekhez vezet" - vont mérleget a bankvezér. Ebbe a versenybe aztán végül az OTP is beszállt, hiszen deviza alapú hiteleket Csányiék is folyósítottak. A bankvezér ezzel kapcsolatban igen határozottan foglalt állást, főleg ami a kormány által bejelentett fix árfolyamú végtörlesztést illeti.

A devizahitelesek közül sokan spekuláltak

"Emlékezetem szerint 18 éven alulinak nem adtunk devizahitelt, ezt a konstrukciót felnőtt emberek vették fel. Ez az egyik. De nézzük tovább. Ezek a felnőtt emberek tájékoztatva lettek a kockázatokról, meg lehet nézni a nyomtatványokat, legalábbis az OTP esetében. A harmadik tényező pedig, hogy aki annak idején forinthitelt vett fel, még mindig rosszabbul járt, mint aki devizában adósodott el. És van egy negyedik tényező is, amiről sokan megfeledkeznek. A devizaadósok jelentős része szabad felhasználású devizahitelt vett fel, ami azt jelentette, hogy felvette a hitelt, fedezetül adta az ingatlanát, a hitelt pedig betétekbe fektette, kihasználva a kamatok közti különbséget, magyarul, ezek a hitelesek kifejezetten spekulatív céllal vették fel a kölcsönt. Ez nagyjából a fele a devizahiteleseknek, ők valószínűleg sejtették, hogy mi a különbség a forint- és a devizahitel között, hiszen ebből akartak megélni" - mondta Csányi Sándor.
Az elnök-vezérigazgató szerint a legbosszantóbb az, hogy ezeknek az adósoknak egy nagy részét a hitelközvetítők beszélték rá a devizahitelre. "A hitelközvetítők a szegénység vámszedői" - mondta Csányi. Sőt, sok brókercég beszélt rá ügyfeleket befektetésekre a bankbetétek helyett, ők 2008-ban nagyot buktak aztán.
"Nem a bankszektor vezette meg ezeket az embereket, hanem a hitelközvetítők" - hangsúlyozta Csányi, aki szerint 2008-at megelőzően a hitelesek 60-70%-a közvetítők útján vett fel deviza alapú jelzálogkölcsönt. "És most ezek a hitelközvetítők forinthitelek kiajánlására készülnek" - mondta az OTP első embere. Csányi szerint alaposan át kellene gondolni, hogy a hitelközvetítők folytathassák-e tovább ténykedésüket az országban.

A forinthitelezés újraéledésének a kormány fix árfolyamon történő végtörlesztésre lehetőséget adó intézkedéscsomagja adhat nagy lökést, a fennmaradó devizahiteleket kötött árfolyamon vélhetően közel 150 ezren vissza tudják majd fizetni (legalább is a parlamenti vitanapon a kormánypártok ezt mondták) - egyelőre - olcsóbb, forinthitelek kiváltásával - ahogy arról korábban beszámoltunk. Az olcsó forinthitelezés megindulása ma már nem kérdés, a takarékszövetkezetek közül már többen készülnek kedvezményes hitelkonstrukcióval, melyek a devizaadósokat célozzák meg. Egy kisebb takarék már útjára is indította kedvezményes hitelét, a Privátbankár azonban piaci forrásokból úgy értesült, más, kisebb pénzintézetek is dolgoznak már a háttérben, 10%-os THM alatti hitelek kidolgozásán. Az olcsó hitelekkel a pénzpiaci szereplők saját pozíciójukat ugyan erősíthetik, de ez igen kockázatos lépés, hiszen mindeközben a szektor veszteségeit duzzasztják tovább a fizetőképes ügyfelekért folytatott kíméletlen harcban.

Mivel jár mindez?

Ha nagyon kevesen váltják át a hitelüket, nagyobb megrázkódtatás nem lesz - mondta Csányi. "De azt gondolom, ha teljesül a kormány szándéka, és legyőzi a bankokat, akkor a magyar kormány legyőzi saját magát. Elszabadulnak a kamatok" - sorolta a bankvezér. A forint árfolyama jelentősen gyengülni fog, aki devizában marad, annak ez még nagyobb teher lesz. Aki átmegy forinthitelbe vagy már ilyen adóssága van, annak nő a kamata (a bankvezér itt vélhetően az esetlegesen elszabaduló árfolyamok miatt szükséges kamatemelésre célzott).

Nincs munka, nincs pénz

"Nincs hitel kockázat nélkül, vagy az árfolyam miatt, vagy a kamat miatt az adós kockázatot vállal. Arról meg mindenki hallgat, hogy a bajban lévő adósok nagy része nem az árfolyamok miatt van bajban, hanem azért, mert nincs munkája" - hívta fel rá a figyelmet az elnök-vezérigazgató.

Csányi szerint lehetett volna olyan javaslatot az asztalra tenni, ami az adósoknak és a bankoknak is megfelelt volna. A kormány mostani javaslata azonban komoly problémák elé állíthatja a válságot tulajdonképpen stabilan átvészelő hazai bankszektort. "Azt minden közgazdász tudja, hogy ha nem stabil a bankszektor egy országban, akkor az az ország kockázatosabb lesz. Tetszik, nem tetszik, ez egy olyan házasság, amiből nem lehet kiszabadulni" - hívta fel rá a figyelmet Csányi, vagy ahogy korábban egy informátorunk fogalmazott, egy kezdő befektető is tudja, hogy nincsen ingyenebéd.

Így is maradnak sokan, akik kilátástalan helyzetbe kerülnek. A banki kilakoltatások alóli moratóriumot a kormány azonban már feloldotta. Csányi ehhez hozzáfűzte, hogy az OTP csak olyan ügyfelet lakoltat ki, aki nem hajlandó szóba állni a bankkal, ezek száma viszont elenyésző - "jó ha egy-két ilyen eset lesz idén".

Az MNB felelőssége

A jelzáloghitelek átlagos lejárati ideje 10-15 év Magyarországon, máshol kétszer ennyi. Van tehát a hazai bankoknak mozgástere, esetleg a futamidő elnyújtásával is lélegzethez jutnak az adósok. És ha hiszünk abban, hogy beindul a növekedés, lesznek munkahelyek, akkor ehhez hasonló megoldásokkal is lehet segíteni a bajbajutott adósokon - utalt rá Csányi, aki szerint ehhez is munkahelyek kellenek, mert a "nincsből" nehéz bármit is előteremteni. 

Csányi szerint az is megoldás lehetett volna, ha a Magyar Nemzeti Bank hegdelte volna az ország devizakockázatát, ezt neki kellett volna megtennie, így amit most buktak az adósok, azt megnyerhette volna a hedgelési technikán a jegybank - a kettő kiütné egymást. A hazai bankok ugyanis CHF-hiteleket vettek fel és adtak tovább, a kockázatot pedig az adósok vállaltak egyedül.

Bár ezzel a kreatív megoldással az MNB nem élt, 2003 óta folyamatosan felhívta jelentéseiben az adott kormány figyelmét arra, hogy a devizahitelezés, milyen kockázatokat rejt magában.

Privátbankár - Zsiborás Gergő