A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató cég, a CMA DataVision pénteken közölte: a görög szuverén adósságtörlesztési kockázat fedezetére szolgáló határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazása az aznapi londoni kereskedésben 437-447 bázispont között járt a 427,2 bázispontos előző záró után.

Ezek a CDS-díjszabások azt jelentik, hogy a görög törlesztési leállás ellen befektetői fedezetet kínáló piaci szereplők minden 10 millió euró görög kormánykötvény-adósság törlesztéskockázati biztosítási tranzakcióiért jelenleg évente 437-447 ezer euró közötti díjakat számítanak fel az irányadó ötéves futamidőre. A piac ennél már jó ideje sokkal kisebb kockázatúnak tartja az euróövezeten kívüli kelet-európai EU-térséget is.

A CMA DataVision londoni szakelemzői az MTI-nek elmondták: a magyar CDS-árazás szintén emelkedett pénteken a 262,3 bázispontos előző záróról, de még így is csak 280 bázispont - minden 10 millió euró magyar adósság után évi 280 ezer euró -  környékén járt.

Portugália CDS-árazása 233-238, Spanyolországé 179-182 bázispont között mozgott pénteken Londonban; ezek is rekordszintek e két ország esetében.

Londoni elemzők már felvetették annak lehetőségét, hogy a piac esetleg nem fog elég időt engedni az EU-bizottságnak beterjesztett görög kiigazítási program elbírálására és végrehajtására, és ebben az esetben Görögország az euróövezet vagy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére szorulhat.

A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének minapi elemzése szerint a Görögországban kialakult helyzet súlyos aggodalom forrása az euróövezetben, amely "politikai és költségvetési unió nélküli pénzügyi unió", és amelyben óriási a kockázata a görög járvány átterjedésének más kisebb tagállamokra. Ez azt jelenti, hogy a valutaunió többi tagországának valamilyen módon mindenképpen ki kell állnia Görögország mellett, ha ez szükségessé válik - állt a JP Morgan londoni elemzésében.

A ház központi forgatókönyve azonban az, hogy Görögország külső segítség nélkül végre tudja hajtani a szükséges költségvetési kiigazítást. Az elemzés szerint ennek mértéke "nagyon nagy", de nem elérhetetlen, ahogy azt más országok tapasztalatai mutatják.

A JP Morgan nem nevezte meg e "más országokat", de egy korábbi, néhány hete kiadott londoni elemzésében azt írta: a magyarországi államháztartási konszolidáció lehet a legjobb követendő példa Görögország számára. Magyarország ugyanis valószínűleg Európa legambiciózusabb költségvetési korrekcióját hajtotta végre - ciklikus kiigazítással számolt GDP-arányos elsődleges államháztartási egyenlege évente átlagosan 3 százalékponttal javult az elmúlt három év során -, és "nagyjából ez az a szigorítási mérték", amelyre Görögországnak is szüksége lenne.

A The Economist című vezető londoni gazdasági-politikai folyóirat pénteken megjelent legújabb kiadása szerint, ha Görögország nem nyeri vissza a piaci bizalmat, előfordulhat, hogy nem tudja refinanszírozni az áprilisban és májusban esedékessé váló, mintegy 20 milliárd eurós adóssághányadot. Ebben az esetben a görög kormány leállhat a törlesztéssel, vagy segítség igénybevételére kényszerülhet.

A lap szerint azonban uniós illetékesek "elborzadnak" attól a gondolattól, hogy esetleg az IMF-hez kell fordulni Görögország kisegítése végett, mivel ez "megalázó lenne Európa számára ... az euró hírneve forog kockán".

Az EU készséggel együttműködött a valutaalappal, amikor Magyarország, Lettország és Románia kisegítéséről volt szó, de ezek az országok még nem tagjai az euróövezetnek.

Ha Görögország szorulna IMF-mentőakcióra, az rávilágítana arra, hogy milyen gyenge a költségvetési lazaságok megakadályozását célzó euróövezeti mechanizmus. Emellett az európai illetékesek vonakodnak elismerni azt is, hogy az euró nem nyújt védelmet minden válsággal szemben - áll a The Economist pénteki írásában.