Duna-Tisza csatornát akarnak építeni

2010. február 17., 13:34

Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottságában úgy vélik: bár a stratégia irányai jók, több konkrét lépésre volna szükség

Sokkal határozottabb és bátrabb Duna-stratégiát sürget az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága, mivel úgy vélik: bár a stratégia irányai jók, több konkrét lépésre volna szükség.

A bizottság szerdai ülésén felszólaló képviselők egyetértettek abban, hogy az Európai Unió Duna-térségre szóló stratégiájának elkészítése jól halad, a magyar álláspont irányvonala kitűnő, azonban a politikai erők még mindig nem mernek felvállalni olyan terveket, amelyekre az országnak már évtizedek óta szüksége volna.

Kálmán András (MSZP) a bizottsági ülésen kiemelte: a magyar társadalomnak még mindig súlyos előítéletei vannak a Duna szabályozásával kapcsolatban, pedig ennek a kérdésnek a halogatása súlyos gazdasági és környezeti károkat okozhat a jövőben.

Február 24-én, a visegrádi négyek kormányfői Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia és Hercegovina, valamint Románia és Bulgária képviselőivel együtt tanácskoznak a lehetséges alternatív energiaforrásokról, útvonalakról.

Február 25-én és 26-án a dunai makrorégió 14 országának kormányfői és külügyminiszterei gyűlnek össze, hogy egyeztessenek a Duna-stratégia kidolgozásáról. Ezzel párhuzamosan, az Európai Bizottság szervezésében, konferenciát tartanak a Magyar Tudományos Akadémián a Duna-stratégiában érintett régiók, civil szervezetek részvételével - közölte a külügyminiszter.

Rámutatott: széles körben elfogadottá kell tenni, hogy szükség van egy Duna-Tisza csatornára, valamint a Duna vízszintjének megemelésére és medersüllyedésének megállítására is. A vízszintemelésre a hajózás beindítása miatt volna szükség, míg ha elmarad a medersüllyedés megfékezése, akkor súlyos ökológiai katasztrófa alakulhat ki a Duna-Tisza-közben.

Hasonlóan érvelt Baráth Etele (MSZP) is, aki szerint évente 100 milliárd forintot veszített Magyarország az elmúlt 20 évben a hajózás és az ehhez kapcsolódó turizmus elmaradása miatt. A képviselő szerint létre kellene hozni egy független szervezetet, amely kidolgozza a Duna-stratégia részleteit. Úgy vélte, a Duna-stratégia meg tudná teremteni a régióban azt a közös identitást, amely mindig is hiányzott a kelet-közép-európai térségből.

Nagy Sándor (Fidesz) szintén egyetértett abban, hogy a Dunát érintő sürgős lépésekre van szüksége Magyarországnak, azonban alázúzta: míg évekkel ezelőtt az ország kezdeményezője volt az uniós Duna-stratégia kialakításának, addig az utóbbi években jelentősen lemaradt - elsősorban a kormány mulasztásai miatt - régiós társaival szemben.

A képviselő hangsúlyozta: még nem késő cselekedni, azonban nehézséget jelent, hogy 2013-ig már nem állnak rendelkezésre új uniós források, amelyekből finanszírozni lehetne a Duna vízszintemelését, vagy medersüllyedésének megállítását.

A bizottság a vitát követően egyhangúlag elfogadta a stratégia kialakításának tervét, azonban Podolák György (MSZP), a bizottság elnöke úgy vélte, még ajánlásokat kell tenni a kormány számára, illetve kell egy politikai erő, amely a közvéleményen át tudja vinni ezeket a sürgető változtatásokat.

Előzetesbe kerül a Nemzetvédelmi Egyetem rektora?
Durván túloznak a klímajóslatok?

MTI

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

2012. május 26., 07:30
A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

Július elsejétől él a Munka Törvénykönyve, de az új jogszabálycsomaghoz még a Parlament elfogad egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó másik törvényt is. Ennek értelmében valószínűleg lesznek olyan passzusok, melyek csak jövőre lépnek életbe. A felmondási tilalmak köre ugyanakkor már nyártól szűkül, új fogalom a törvényben a távolléti díj, mely az átlagkeresetet váltja - ez sokak számára kevesebb pénzt jelent majd.

Facebook