Egészségvédelemmel a gazdasági fellendülésért!

2009. november 07., 10:31

A gazdasági válság egyik következménye a munkavállalók pszichés terheltsége és az ebből eredő egészségkárosodás

Az Egészségügyi Világszervezet statisztikái és hazai kutatások egyértelműen alátámasztják, hogy a munkavállalók egészségi állapota 73%-ban befolyásolható tényezőktől függ. Előbbi arány legnagyobb hányadát az életmód teszi ki, amelyet a környezeti tényezők és az egészségügyi rendszer követnek.

A Stabilitás Pénztárszövetség Egészségpénztári Tagozata hangsúlyozza, hogy a kiútban nagy szerepe van az önkéntes egészségpénztári szolgáltatásoknak.

Magyarországon – az európai uniós átlagához képest – jelentős hátrányban vagyunk, mind a várható élettartam, mind az egészségmegőrzés területein. A gazdasági válság nemcsak a munkavállalók gazdasági kilátásait rontották, hanem a dolgozók egészségügyi állapotát is.

A lakosság egészségi körülményeire és ennek következtében a gazdaság versenyképességére hatással van az egészségügyi szolgáltatások minősége, korszerűsége és az egészségügyi kiadások szerkezete is. Az egészségügy hatékonyságának növelése mellett a hangsúly áthelyeződött a megelőzésre, valamint a lakosság egészséges életmódra nevelésére.

Sikerült kitenni a potyautasokat a kórházakból

Magyarországon az egészségügy finanszírozására költött összegek aránya a GDP-ben (6,2%) hasonlóan alakul a fejlett európai országok szintjéhez képest. Ennek ellenére a magyar egészségügyi mutatók lényegesen rosszabbak a gazdasági fejlettségünk alapján elvárhatónál: a legtöbb egészségügyi indikátor terén az Európai Unió országai között az utolsó helyet foglaljuk el. Hazánkban a várható élettartam a legalacsonyabb az Európai Unió tagországai közül a férfiak (69,2 év) és a nők (77,3 év) esetében. A legveszélyeztetettebb korosztály a 25–64 év közötti aktív korú férfiak, akik közül kétszer annyian halnak meg idő előtt, mint az Unió országaiban.

Tekintettel azonban arra, hogy többek között a kedvezőtlen demográfiai tendencia miatt is egyre csökkent a társadalombiztosítási kiadások állami finanszírozottsága, a növekvő kiadások egyre inkább az egyént terhelik. És ez a tendencia a jövőben még inkább fel fog erősödni. A hazai egészségügyi kiadások jelenlegi szerkezetében ráadásul az a fő probléma, hogy az egészségügyi magánkiadások nagyrészt az egyéni kockázatot jelentő out of pocket jellegűek.

A hazai egészségügyi rendszert 1994-től egészíti ki az önkéntes egészségpénztári szolgáltatás. Az egészségpénztári szolgáltatások célja az egészség és a munkaképesség megőrzésének elősegítése, a prevenció, valamint az egészségtudatos életmód kialakításának megteremtése. A társadalom egészségtudatosságának támogatása érdekében a szolgáltatások körében kiemelt szerepe van a szűrőprogramoknak, valamint az életmódterven alapuló személyre szóló életvezetési javaslatoknak. Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség Egészségpénztári Tagozatának elnöke elmondta: „2008-ban az egészségpénztári felhasználások 97%-a, azaz közel 39 milliárd forint irányult kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokra. A szolgáltatások igénybevétele egyértelműen emelkedő tendenciát mutat az elmúlt években, és az egészségpénztáraknak egyre nagyobb szerepe van az egészségügyi szolgáltatások területén: a társadalombiztosítási kiadások 100 ezer forintját átlagosan 51 ezer forinttal egészítették ki tavaly a pénztári tagok.”

A jövő évtől a kormány, a hosszú távú megtakarítási célokat támogatva a béren kívüli juttatások közül az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulást a kedvezményes adózási körbe sorolta. A kedvezményes 25 százalékos adóteherrel az egészségpénztári befizetés még mindig kiváló lehetőség a munkáltatók kezében, hogy természetbeni juttatással emeljenek a munkavállalók jövedelmén. A munkáltatói egészségpénztári befizetésekkel a munkavállalók egészségügyi kiadásait finanszírozhatják, elősegítve ezzel a dolgozók egészségmegőrzési törekvéseit. Az egészségpénztári megtakarításokkal a tagok finanszírozhatják egészségük megőrzésére, betegségük megelőzésére illetve gyógyulásukra irányuló szolgáltatásokat. A tagok a munkáltatói hozzájárulást kiegészíthetik egyéni befizetéssel is, illetve annak hiányában is teljesíthetnek egyéni befizetést, melynek – igen kedvezően – 30%-át az szja-jukból a pénztárba visszaigényelhetik és elkölthetik.

Egy alattomos betegség, ami a tiniket támadja
H1N1: negyvenezer ember belehalhat Európában
Influenza: karácsony előtt lesz a legtöbb beteg
Új vírus: hétvégétől mindenhol kapható a vakcina
H1N1: az is kap vakcinát, aki nem kért

Privátbankár