Éljen az áfa! Rekorderek lettünk a hiányunkkal

2010. január 06., 07:23

A pénzügyminiszter elsősorban a több adóbevételnek tudja be az államháztartás vártnál jobb teljesítményét

A pénzügyminiszter szerint valószínűleg teljesült az államháztartás tavalyi, GDP arányosan 3,9 százalékos eredményszemléletű hiánycélja, mivel a pénzforgalmi szemléletű deficit - önkormányzatok nélkül - 0,2 százalékkal kisebb, 3,6 százalék lett. A megalapozottabb értékelésre az eredményszemléletű mérlegnél még néhány hetet várni kell.

Oszkó Péter az MTI-nek adott rövid nyilatkozatában - az államháztartás elmúlt évre vonatkozó számainak publikálását követően - aláhúzta: elsősorban annak köszönhető a vártnál kisebb pénzforgalmi deficit, hogy a bevételek összességében túlteljesültek, és a központi intézmények kiadásai az előre eltervezett szerint alakultak.

A pénzügyminiszter elsősorban a többletadó-bevételeknek tudja be az államháztartás vártnál jobb teljesítményét, de azt is hangoztatta: jól működött a 2009 nyarán bevezetett kincstárnoki rendszer, mivel a központi intézmények tartani tudták az óév végén is a kiadási előirányzatokat. A kincstárnoki rendszer hatása megmarad, ez jól működik majd 2010 folyamán is.

Oszkó Péter az adóbevételek alakulására visszatérve kifejtette: elsősorban az általános forgalmiadó-bevételek és a fogyasztáshoz kapcsolódó adók teljesültek túl, míg a társasági adóbefizetések alacsonyabbak lettek a korábban prognosztizált mértéknél. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: a különadó-befizetések viszont a várthoz képest magasabbak lettek.

Nem kizárt, hogy kisebb lesz a hiány a vártnál

Az összadó-bevételek tehát magasabbak lettek a vártnál, a mérlegben az adóbefizetések 20-30  milliárd forinttal lettek magasabbak az előrejelzéshez képest, a várt szufficit viszont 70 milliárd forinttal lett több. A központi szerveknél augusztus óta ható kiadáscsökkentő intézkedések révén a központi kifizetések kordában maradtak. Ez a kettős hatás a nagyobb adóbevételek, illetve a központi intézmények kisebb kiadásai együttesen eredményezték, hogy a várthoz képest kisebb lett a GDP-arányos államháztartási pénzforgalmi deficit 2009 egészére.

A pénzügyminiszter az MTI kérdésére elmondta: szakembereik vizsgálják az egyes eltéréseket, azok  hatásait, mivel ezek adják a 2010-es költségvetési folyamatok bázisát. Értékelik azt, hogy 2009-ben a társaságiadó-befizetések miért lettek alacsonyabbak a prognózishoz képest, illetve a különadó bevételek miért teljesültek túl. Ez mindenképpen figyelemreméltó, hiszen tavaly még a társasági adózásban nagyszámú korrekciós tételt lehetett figyelembe venni, míg a különadónál ez a lehetőség nem állt fenn. Az idén már nincs különadó, viszont a társasági adónál jelentősen csökkent a korrekciós tételek száma.

Oszkó Péter végezetül leszögezte: a legújabb fejlemények alapján is a 2010-es hiánycélokat változatlannak tekinti a kormány, az elfogadott költségvetés alapján az idei eredményszemléletű államháztartási deficitcél továbbra is a GDP 3,8 százaléka.


Európai rekord
ot csináltunk


A vártnál kisebb, 918,6 milliárd forint összegű 2009-es államháztartási hiányt kedvezőnek értékelik az MTI által megkérdezett elemzők, akik a jövő esetleges felélésének veszélyére is figyelmeztetnek.

"Európai rekordot ért el a magyar államháztartás, hiszen a válsággal gyötört 2009-ben, csak egy hajszállal nőtt a 2008. évi hiány" - mondta Török Zoltán. A Raiffeisen Bank vezető elemzője hozzátette: ilyen teljesítményre Európában aligha akad más példa.

Ugyancsak pozitívan értékelte a GDP-arányosan 3,6 százalékos pénzforgalmi hiányt Barcza György. A K&H Bank vezető elemzője szerint ennek jelentőségét növeli, hogy nemcsak tartani, hanem javítani is tudta a kormány a tervezett hiánycélt. Barcza György rámutatott arra, hogy  az eredeti prognózishoz képest a központi költségvetés bevétele decemberben 164 milliárd forinttal, míg  a kiadása 83 milliárddal lett több, azaz a bevételi oldal jelentős túlteljesülésével magyarázható a 205 milliárdos decemberi szufficit.

A bevételek túlteljesülésére vár részletes magyarázatot Török Zoltán, aki az MTI-nek úgy fogalmazott, hogy a zárjegyeladások előre hozatala és az állami vállalatok osztalékelőlegének besöprése bizonyára nagy szerepet játszott az említett bevételi többletben.

"Mivel a 2010-es költségvetés bevételi oldala egyébként is bizonytalan, ha a PM 2009 decemberében beszedett olyan tételeket, amelyek valójában csak 2010-ben lettek volna esedékesek, akkor csak a jövő felélése történt, ami nem igazán elegáns" - mondta a Raiffeisen Bank vezető elemzője.

Az OTP elemzői szerint elsősorban az alacsony év végi intézményi költések és egyszeri bevételek tehették lehetővé a várt hiány csökkentését, vagyis az nem organikus módon történt. Mindez szerintük azt eredményezi, hogy - korábbi 4,1 százalékos eredményszemléletű 2009-es hiány-előrejelzésük ellenére - kedvező esetben teljesülhet a 3,9 százalékos kormányzati hiánycél, amihez a negyedik negyedévben legfeljebb 295 milliárd hiány lenne szükséges. Az előrehozott osztalék és jövedékiadó-bevételek, valamint az átmenetileg visszafogott kiadások azonban hasonló mértékű, 0,2 százalékpontos felfelé mutató  kockázatot eredményeznek a 2010-re vonatkozó 4,4 százalékos – adósságátvállalások nélküli – deficitre vonatkozó prognózisukhoz képest - áll az OTP elemzésében.

Kedvező jelnek nevezték londoni feltörekvő piaci elemzők a vártnál valamivel kisebb magyarországi államháztartási hiányt. Óvatosan nyilatkoztak a választások utáni kilátásokról, jóllehet nem jósoltak jelentős letérést a jelenlegi költségvetési pályáról a Fidesz választási győzelme esetére sem.

Bajnainak sikerült: a vártnál kevesebb a hiány
Több a spórolt pénzünk, főleg devizában 
150 milliárdot félretettek a jövő évi kockázatokra
Költségvetés: már kampányszámokkal dobálóznak?

MTI

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

2012. május 25., 19:14
Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

A napsütéses órák száma és az adósságdinamika mintha egyenes arányban állna egymással, minél délebbre megyünk annál nagyobb a baj - így van ez Spanyolországon belül is. Az autonóm tartományoknak annyi pénzre van szükségük év végéig, amennyi toxikus eszközt a bankrendszer az esztelen ingatlanfejlesztéseknek hála "összeszedett". De ki adott nekik pénzt eddig?

Facebook