1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. Ki fizet, ha az árvíz elviszi a házat?

Ki fizet, ha az árvíz elviszi a házat?

2010. április 30., 10:00

A hullámtérben épült házak csökkentik az árteret, ezzel közvetve az árszintek emelkedéséhez is hozzájárulnak - pedig ezek az ingatlanok sokszor engedéllyel épülnek fel

A hullámtérben épült házak csökkentik az árteret, ezzel közvetve az árszintek emelkedéséhez is hozzájárulnak - pedig ezek az ingatlanok sokszor engedéllyel épülnek fel. A biztosítótársaságok azonban nem fizetnek az ár által okozott károkért, az erre a célra létrehozott állami alap pedig támogatás híján kiapadt

Általános tapasztalat, hogy az árvíz által veszélyeztetett területre, azaz hullámtérbe épített ingatlanok biztosításakor a legtöbb társaság szerződése kiköti, hogy a biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben az nyílt ártéren következik be. Sőt, a kikötések között szerepelhet az is - függetlenül attól, hogy árvízi hatás okozta-e vagy sem - hogy ugyanígy jár a biztosító a bel- illetve talajvíz emelkedése esetében és az ezekkel összefüggésbe hozható talajmozgások kapcsán is. Találtunk olyan társaságot is, amely akkor sem téríti meg az ügyfél árvíz okozta kárát, ha az ingatlan ugyan a gát védett oldalán van, de egy feltörő buzgár vagy gátszakadás miatt az mégis megsérül.

A jogszabályok szerint a hullámtér elsődleges szerepe az, hogy benne az árvizek biztonságosan levonulhassanak. Más kérdés, hogy amennyiben tovább csökkennek az árvizek levezetésére rendelkezésre álló területek, az árvízszintek emelkedni fognak.

Hogy épülhetnek ingatlanok a hullámtérbe?

Csakhogy nagyon sok ingatlan található ilyen területen - és ezek közül sok olyan, amely engedéllyel épült veszélyes területre. Ebben az esetben mégis kié a felelősség? Elvárható-e a biztosítótársaságoktól, hogy az előre jól kalkulálható kockázatok ellenére is biztosítsák ezeket az ingatlanokat?

A kivétel erősíti a szabályt?
A hatályos jogszabályi előírások szerint a nagyvízi mederben csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízirendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni. A vízügyi szakhatósági állásfoglalások során - egyebek mellett - vizsgálni kell az építménynek az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. A magassági elhelyezés tekintetében a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni.
Nagyvízi mederben építmények, a helyi építési szabályzat, valamint a szabályozási terv, illetőleg nagyvízi mederkezelési terv szerint helyezhetők el. A vizek használatával közvetlenül összefüggő építmények, amelyek például a vízisportot, horgászatot szolgálják - ha a szabályzat vagy a tervek másképp nem rendelkeznek - csak abban az esetben valósíthatók meg, ha használatuk közösségi célokat szolgál - árulta érdeklődésünkre a szaktárca sajtóosztálya.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajtóreferense, Szász Péter a Privátbankár.hu kérdésere elárulta, hogy a  hullámtérben, nagyvízi mederben szigorú feltételek betartása mellett lehet építményt elhelyezni (a részletekről lásd keretes írásunkat).

Az építési engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóságnak be kell vonni szakhatóságként a vízügyi hatóságot (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség). Erre számos esetben nem kerül sor, ezért kerülhettek kiadásra a jogszabályi rendelkezések ellenére építési engedélyek pl. nyílt ártérben.

Sőt, Szász szerint előfordul az is, hogy az érintett önkormányzat a kérdéses területre nem rendelkezik rendezési tervvel (amely meghatározná az építési engedélyezés feltételeit), illetve számos esetben engedély nélkül épültek ingatlanok, melyhez az építésügyi hatóság a megvalósítást követően a jogellenes helyzet feloldása érdekében fennmaradási engedélyt ad vagy adott.

Nemcsak a hatósági hiányosságok vagy kommunikációs zavarok miatt fordulhat elő ugyanakkor, hogy hatályos építési engedéllyel a zsebében építkezhet valaki árterületen. Lesti Mónika, a K&H Biztosító Kommunikációs igazgatóságának lakossági osztályvezetője szerint az ártéren épített ingatlanok jelentős része építési engedély nélkül épült, ezek kockázatát így a tulajdonos viseli. Felhívta rá a figyelmet: ha az építési hatóság kiadta az építési engedélyt, akkor abban azt előírja, hogy az épületet a mértékadó árvízszintnél magasabbra kell építeni. A szabályozásban rejlő kivételekre és a feltételek szigorára a szaktárca is felhívta a figyelmünket.

A szabályozás szerint tehát pillérekre, lábakra kell emelni az építményeket, úgy, hogy az árvíz ne okozhasson bennük kárt. A műszaki előírások ugyanis garantálják azt, hogy elöntés esetén sem keletkezik kár az épületben. Lesti Mónika szerint viszont rendszeresen előfordul az, hogy a szabályosan épített épület lábait utólag - már engedély nélkül - beépítik, majd ha az árvíz elönti, a tulajdonosok az érvényes építési engedélyükre hivatkoznak - és persze valakitől kártérítést akarnak kérni. Ebben az esetben sem járhatnak sikerrrel, mert a felelősség ilyenkor is a tulajdonosé.

Az előre látható veszély sérti a szolidaritás elvét

Nem tudni pontosan egyelőre, Magyarországon hány ártérre épített ház, üdülő vagy lakóingatlan van. Jelenleg is zajlik a nagyvízi mederkijelölés és ingatlan-nyilvántartási feljegyzés folyamata, egyben megkezdődtek a nagyvízi meder kezelési tervek elkészítésének munkái. Ezek feladata, hogy a legveszélyeztetettebb területek és közvetve az érintett ingatlanok számának meghatározása megtörténjen. Általánosságban a hullámtéri szűkületek, illetve az árvízi levezető sávokkal érintett területeken lévő ingatlanok a legveszélyeztetettebbek - tudtuk meg a szaktárcától.
A K&H Biztosítónál kérdésünkre válaszolva elmondták, hogy a biztosítási kockázatelemzés szemszögéből, és a biztosítási alapelvek figyelembe vételével  az előre látható biztosítási eseményekre, kockázatokra nem köthető biztosítás. Azt nem tudjuk, hogy a kár még a kötés évében, vagy két, három év múlva fog bekövetkezni, de a bekövetkezés  biztosra vehető, előre kalkulálható - magyarázza Lesti Mónika. Az ártéren lévő épületet a vízszint emelkedése során, mely évente akár többször is megtörténhet, még árvíz nélkül is el fogja lepni a víz.

A biztosítás mint kockázatkezelési mód a szolidaritáson alapszik - így a K&H. A biztosító azonos veszélyeknek kitett csoportokból veszélyközösséget szervez, és befogadja a kockázataikat, rendezi a káraikat. Mivel előre látható károkat nem lehet befogadni ebbe a közösségbe, megvalósul az azonos veszélyeknek kitett veszélyközösség. Ha ebbe a csoportba bekerül olyan kockázat, mely előre látható károkat produkál, akkor sérül a szolidaritás elve, és azok a biztosítottak viselik a károk nagy részét, akiknek a kockázatai előre nem láthatóak, ezért zárkóznak el a biztosítók ettől a kockázattól.

Szász Péter, a zöldtárca sajtóreferense ugyanakkor kiemelte, senki sem gondolta volna még 1998-ban, hogy a Tisza mentén az addig el nem öntött területek a következő négy évben háromszor kerülnek víz alá az árvíz miatt. Ennek egyik oka a szabálytalanul használt nagyvízi meder okozta visszaduzzasztás volt. 

Nem lesz új szabályozás

Ezzel együtt is igaz, hogy sokan csak az ingatlan birtokbavétele után jönnek rá, hogy a magas kockázatok miatt nem tudnak majd biztosítást kötni. Mit tehetnek ők? Ebben a kérdéskörben állásfoglalást kérve a zöld tárca megkereste a Magyar Biztosítók Szövetségét, ahol is azt a tájékoztatást kapták, hogy a nagyvízi mederbe sorolt ingatlanok biztosítási szempontból történő megítélésében nem történt és nem történik változás. Ezekre az ingatlanokra általános biztosítást természetesen kötnek a biztosító társaságok, ugyanakkor az ún. vízjárta területeken az árvíz által okozott kár vonatkozásában eddig sem kötöttek árvízi kockázati biztosítást.

Állami hozzájárulások a kárenyhítéshez

Az árszint is emelkedhet
Lakásbiztosítás: elfogadjuk-e az emelt díjakat?
Számtalan ok miatt épülhet egy ingatlan ártérre és nem is mindig az építtető hibájából, viszont a káresemények díját mindig a tulajdonos viseli. Szász Péter érdeklődésünkre elmondta,  a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény lehetőséget biztosít az érintett területeken lakóknak, hogy az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalapba történő befizetéssel jogosulttá váljanak a káresemények utáni kártalanításra. "Sajnos az alap a befizetések hiányában nem váltotta be a törvényalkotó által hozzá fűzött reményeket" - tette hozzá a szaktárca sajtóreferense.

Az állam elsősorban a megelőzésben jár élen, vagyis fő feladatát az árvízi védekezésben látja. Mint Száz Pétertől megtudtuk, az árvízvédelmi művek fejlesztése hosszú folyamat, a teljes kiépítettség elérése több EU tervezési cikluson átívelő feladat, befejezésére felelősséggel határidőt mondani nem lehet, ugyanakkor a művek üzemeltetésére, fenntartására és a védekezésre a magyar költségvetés évenként jelentős összeget fordít.

A szaktárca által megadott tételek szerint a magyar állam a legrosszabb esetben 5 milliárd forintot költ egy évben az árvízi védekezésre. Az unió 2013-ig ennek ötszörösét, 25 milliárdot fektet a magyar árvízvédelmi rendszer fejlesztésébe évente.
Egészen pontosan a magyar állam az árvízvédelmi rendszer fenntartására évente mintegy 1 milliárd forintot költ. Védekezésre és helyreállításra - az ár-és belvízi események függvényében - 1-3 milliárd forintot különít el átlagosan a szaktárca évente.  Fejlesztésekre változó összegek jutnak -  a magyar költségvetés függvényében évente nagyjából 1 milliárdos tétel ez is. A védekezés megszervezésében és fejlesztésében oroszlánrészt vállalt az Európai Unió is. Mint Szász Péter elmondta, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (2007-2013.) mintegy 154 milliárd forint áll rendelkezésre árvízvédelmi fejlesztésekre, ebből a Vásárhelyi-terv megvalósítására 110 milliárd Ft jut. Jelenleg is több uniós projekt van előkészítés alatt. Ezek közül az egyik legfontosabb a 30 milliárdos Duna-projekt, melynek során 200 kilométer hosszú árvízvédelmi szakaszt fognak fejleszteni, ez több mint 970 ezer lakos árvízi biztonságát növeli.

Hasonló mértékű fejlesztés előkészítése folyik a Tisza esetében is,  épül a Nagykunsági (11,7 milliárd forint) és a Hanyi-Tiszasülyi (20,5 milliárd forint) tározó is. "Szintén egy uniós projekt keretében rendezzük a Tisza hullámterét a Szolnok-Kisköre közötti szakaszon - közel 10 milliárd forintért" - árulta el érdeklődésünkre Szász Péter. 

A víz, a belvíz az úr?

Kurunczi Rita, az Időkép.hu meteorológusa kérdésünkre elmondta: jelenleg inkább a belvíz okoz problémákat az országban, mint az áradások (mint láttuk ez az "esemény" is hasonló elbírálás alá esik a honi biztosítók gyakorlatában, mint az árvíz.). Hazánk természeti adottságait, illetve az emberi tevékenységek eloszlását ismerve azt mondhatjuk, hogy a belvíz Magyarország közel 45%-át, főként a keleti területeket, az Alföldet érinti.  Jelenleg is a Tiszántúlon okozza a legnagyobb problémát a belvíz nagysága, azonban a hétvége száraz, napos, időnként élénk széllel kísért időjárásának köszönhetően lassan ugyan, de csökkenni kezdett a vízzel elöntött területek nagysága.

Eladósodott társasházak: 100 milliárdos hátralék?
Üdülőpiac: várjuk a második aranykort
Gondot okozhat az időjárás a mezőgazdaságnak
A belvíz miatt nem tudnak vetni
Egyre rosszabb az árvízi helyzet Borsodban

Privátbankár - Zsiborás Gergő

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

2012. május 25., 19:14
Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

A napsütéses órák száma és az adósságdinamika mintha egyenes arányban állna egymással, minél délebbre megyünk annál nagyobb a baj - így van ez Spanyolországon belül is. Az autonóm tartományoknak annyi pénzre van szükségük év végéig, amennyi toxikus eszközt a bankrendszer az esztelen ingatlanfejlesztéseknek hála "összeszedett". De ki adott nekik pénzt eddig?

spanyolcsizma

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook