A hullámtérben épült házak csökkentik az árteret, ezzel közvetve az árszintek emelkedéséhez is hozzájárulnak - pedig ezek az ingatlanok sokszor engedéllyel épülnek fel
A hullámtérben épült házak csökkentik az árteret, ezzel közvetve az árszintek emelkedéséhez is hozzájárulnak - pedig ezek az ingatlanok sokszor engedéllyel épülnek fel. A biztosítótársaságok azonban nem fizetnek az ár által okozott károkért, az erre a célra létrehozott állami alap pedig támogatás híján kiapadt
Általános tapasztalat, hogy az árvíz által veszélyeztetett területre, azaz hullámtérbe épített ingatlanok biztosításakor a legtöbb társaság szerződése kiköti, hogy a biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben az nyílt ártéren következik be. Sőt, a kikötések között szerepelhet az is - függetlenül attól, hogy árvízi hatás okozta-e vagy sem - hogy ugyanígy jár a biztosító a bel- illetve talajvíz emelkedése esetében és az ezekkel összefüggésbe hozható talajmozgások kapcsán is. Találtunk olyan társaságot is, amely akkor sem téríti meg az ügyfél árvíz okozta kárát, ha az ingatlan ugyan a gát védett oldalán van, de egy feltörő buzgár vagy gátszakadás miatt az mégis megsérül.
A jogszabályok szerint a hullámtér elsődleges szerepe az, hogy benne az árvizek biztonságosan levonulhassanak. Más kérdés, hogy amennyiben tovább csökkennek az árvizek levezetésére rendelkezésre álló területek, az árvízszintek emelkedni fognak.
Hogy épülhetnek ingatlanok a hullámtérbe?
Csakhogy nagyon sok ingatlan található ilyen területen - és ezek közül sok olyan, amely engedéllyel épült veszélyes területre. Ebben az esetben mégis kié a felelősség? Elvárható-e a biztosítótársaságoktól, hogy az előre jól kalkulálható kockázatok ellenére is biztosítsák ezeket az ingatlanokat?
A kivétel erősíti a szabályt?
A hatályos jogszabályi előírások szerint a nagyvízi mederben csak a meder használatával, a vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a nagyvízi meder használatával összefüggő vízilétesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízirendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni. A vízügyi szakhatósági állásfoglalások során - egyebek mellett - vizsgálni kell az építménynek az árvíz és a jég levonulására gyakorolt hatását. A magassági elhelyezés tekintetében a mértékadó árvízszint és az eddig előfordult legmagasabb árvízszint közül a magasabbat kell figyelembe venni.
Nagyvízi mederben építmények, a helyi építési szabályzat, valamint a szabályozási terv, illetőleg nagyvízi mederkezelési terv szerint helyezhetők el. A vizek használatával közvetlenül összefüggő építmények, amelyek például a vízisportot, horgászatot szolgálják - ha a szabályzat vagy a tervek másképp nem rendelkeznek - csak abban az esetben valósíthatók meg, ha használatuk közösségi célokat szolgál - árulta érdeklődésünkre a szaktárca sajtóosztálya.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium sajtóreferense, Szász Péter a Privátbankár.hu kérdésere elárulta, hogy a hullámtérben, nagyvízi mederben szigorú feltételek betartása mellett lehet építményt elhelyezni (a részletekről lásd keretes írásunkat).
Az építési engedélyezési eljárás során az építésügyi hatóságnak be kell vonni szakhatóságként a vízügyi hatóságot (környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség). Erre számos esetben nem kerül sor, ezért kerülhettek kiadásra a jogszabályi rendelkezések ellenére építési engedélyek pl. nyílt ártérben.
Sőt, Szász szerint előfordul az is, hogy az érintett önkormányzat a kérdéses területre nem rendelkezik rendezési tervvel (amely meghatározná az építési engedélyezés feltételeit), illetve számos esetben engedély nélkül épültek ingatlanok, melyhez az építésügyi hatóság a megvalósítást követően a jogellenes helyzet feloldása érdekében fennmaradási engedélyt ad vagy adott.
Nemcsak a hatósági hiányosságok vagy kommunikációs zavarok miatt fordulhat elő ugyanakkor, hogy hatályos építési engedéllyel a zsebében építkezhet valaki árterületen. Lesti Mónika, a K&H Biztosító Kommunikációs igazgatóságának lakossági osztályvezetője szerint az ártéren épített ingatlanok jelentős része építési engedély nélkül épült, ezek kockázatát így a tulajdonos viseli. Felhívta rá a figyelmet: ha az építési hatóság kiadta az építési engedélyt, akkor abban azt előírja, hogy az épületet a mértékadó árvízszintnél magasabbra kell építeni. A szabályozásban rejlő kivételekre és a feltételek szigorára a szaktárca is felhívta a figyelmünket.
A szabályozás szerint tehát pillérekre, lábakra kell emelni az építményeket, úgy, hogy az árvíz ne okozhasson bennük kárt. A műszaki előírások ugyanis garantálják azt, hogy elöntés esetén sem keletkezik kár az épületben. Lesti Mónika szerint viszont rendszeresen előfordul az, hogy a szabályosan épített épület lábait utólag - már engedély nélkül - beépítik, majd ha az árvíz elönti, a tulajdonosok az érvényes építési engedélyükre hivatkoznak - és persze valakitől kártérítést akarnak kérni. Ebben az esetben sem járhatnak sikerrrel, mert a felelősség ilyenkor is a tulajdonosé.
Az előre látható veszély sérti a szolidaritás elvét
Nem tudni pontosan egyelőre, Magyarországon hány ártérre épített ház, üdülő vagy lakóingatlan van. Jelenleg is zajlik a nagyvízi mederkijelölés és ingatlan-nyilvántartási feljegyzés folyamata, egyben megkezdődtek a nagyvízi meder kezelési tervek elkészítésének munkái. Ezek feladata, hogy a legveszélyeztetettebb területek és közvetve az érintett ingatlanok számának meghatározása megtörténjen. Általánosságban a hullámtéri szűkületek, illetve az árvízi levezető sávokkal érintett területeken lévő ingatlanok a legveszélyeztetettebbek - tudtuk meg a szaktárcától.
A K&H Biztosítónál kérdésünkre válaszolva elmondták, hogy a biztosítási kockázatelemzés szemszögéből, és a biztosítási alapelvek figyelembe vételével az előre látható biztosítási eseményekre, kockázatokra nem köthető biztosítás. Azt nem tudjuk, hogy a kár még a kötés évében, vagy két, három év múlva fog bekövetkezni, de a bekövetkezés biztosra vehető, előre kalkulálható - magyarázza Lesti Mónika. Az ártéren lévő épületet a vízszint emelkedése során, mely évente akár többször is megtörténhet, még árvíz nélkül is el fogja lepni a víz.
A biztosítás mint kockázatkezelési mód a szolidaritáson alapszik - így a K&H. A biztosító azonos veszélyeknek kitett csoportokból veszélyközösséget szervez, és befogadja a kockázataikat, rendezi a káraikat. Mivel előre látható károkat nem lehet befogadni ebbe a közösségbe, megvalósul az azonos veszélyeknek kitett veszélyközösség. Ha ebbe a csoportba bekerül olyan kockázat, mely előre látható károkat produkál, akkor sérül a szolidaritás elve, és azok a biztosítottak viselik a károk nagy részét, akiknek a kockázatai előre nem láthatóak, ezért zárkóznak el a biztosítók ettől a kockázattól.
Szász Péter, a zöldtárca sajtóreferense ugyanakkor kiemelte, senki sem gondolta volna még 1998-ban, hogy a Tisza mentén az addig el nem öntött területek a következő négy évben háromszor kerülnek víz alá az árvíz miatt. Ennek egyik oka a szabálytalanul használt nagyvízi meder okozta visszaduzzasztás volt.
Nem lesz új szabályozás
Ezzel együtt is igaz, hogy sokan csak az ingatlan birtokbavétele után jönnek rá, hogy a magas kockázatok miatt nem tudnak majd biztosítást kötni. Mit tehetnek ők? Ebben a kérdéskörben állásfoglalást kérve a zöld tárca megkereste a Magyar Biztosítók Szövetségét, ahol is azt a tájékoztatást kapták, hogy a nagyvízi mederbe sorolt ingatlanok biztosítási szempontból történő megítélésében nem történt és nem történik változás. Ezekre az ingatlanokra általános biztosítást természetesen kötnek a biztosító társaságok, ugyanakkor az ún. vízjárta területeken az árvíz által okozott kár vonatkozásában eddig sem kötöttek árvízi kockázati biztosítást.
Számtalan ok miatt épülhet egy ingatlan ártérre és nem is mindig az építtető hibájából, viszont a káresemények díját mindig a tulajdonos viseli. Szász Péter érdeklődésünkre elmondta, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény lehetőséget biztosít az érintett területeken lakóknak, hogy az ár- és belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalapba történő befizetéssel jogosulttá váljanak a káresemények utáni kártalanításra. "Sajnos az alap a befizetések hiányában nem váltotta be a törvényalkotó által hozzá fűzött reményeket" - tette hozzá a szaktárca sajtóreferense.
Az állam elsősorban a megelőzésben jár élen, vagyis fő feladatát az árvízi védekezésben látja. Mint Száz Pétertől megtudtuk, az árvízvédelmi művek fejlesztése hosszú folyamat, a teljes kiépítettség elérése több EU tervezési cikluson átívelő feladat, befejezésére felelősséggel határidőt mondani nem lehet, ugyanakkor a művek üzemeltetésére, fenntartására és a védekezésre a magyar költségvetés évenként jelentős összeget fordít.
A szaktárca által megadott tételek szerint a magyar állam a legrosszabb esetben 5 milliárd forintot költ egy évben az árvízi védekezésre. Az unió 2013-ig ennek ötszörösét, 25 milliárdot fektet a magyar árvízvédelmi rendszer fejlesztésébe évente.
Egészen pontosan a magyar állam az árvízvédelmi rendszer fenntartására évente mintegy 1 milliárd forintot költ. Védekezésre és helyreállításra - az ár-és belvízi események függvényében - 1-3 milliárd forintot különít el átlagosan a szaktárca évente. Fejlesztésekre változó összegek jutnak - a magyar költségvetés függvényében évente nagyjából 1 milliárdos tétel ez is. A védekezés megszervezésében és fejlesztésében oroszlánrészt vállalt az Európai Unió is. Mint Szász Péter elmondta, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (2007-2013.) mintegy 154 milliárd forint áll rendelkezésre árvízvédelmi fejlesztésekre, ebből a Vásárhelyi-terv megvalósítására 110 milliárd Ft jut. Jelenleg is több uniós projekt van előkészítés alatt. Ezek közül az egyik legfontosabb a 30 milliárdos Duna-projekt, melynek során 200 kilométer hosszú árvízvédelmi szakaszt fognak fejleszteni, ez több mint 970 ezer lakos árvízi biztonságát növeli.
Hasonló mértékű fejlesztés előkészítése folyik a Tisza esetében is, épül a Nagykunsági (11,7 milliárd forint) és a Hanyi-Tiszasülyi (20,5 milliárd forint) tározó is. "Szintén egy uniós projekt keretében rendezzük a Tisza hullámterét a Szolnok-Kisköre közötti szakaszon - közel 10 milliárd forintért" - árulta el érdeklődésünkre Szász Péter.
A víz, a belvíz az úr?
Kurunczi Rita, az Időkép.hu meteorológusa kérdésünkre elmondta: jelenleg inkább a belvíz okoz problémákat az országban, mint az áradások (mint láttuk ez az "esemény" is hasonló elbírálás alá esik a honi biztosítók gyakorlatában, mint az árvíz.). Hazánk természeti adottságait, illetve az emberi tevékenységek eloszlását ismerve azt mondhatjuk, hogy a belvíz Magyarország közel 45%-át, főként a keleti területeket, az Alföldet érinti. Jelenleg is a Tiszántúlon okozza a legnagyobb problémát a belvíz nagysága, azonban a hétvége száraz, napos, időnként élénk széllel kísért időjárásának köszönhetően lassan ugyan, de csökkenni kezdett a vízzel elöntött területek nagysága.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Kedves olvasóink az elmúlt héten már megújult oldalunk tesztverziójával találkozhattak, ami jelezte: a Privátbankár új útra lépett. A változás már a nyáron elkezdődött, azóta lépkedünk folyamatosan előre. Most egy nagyobb ugrás következett..
A görög kormányfő elállt attól az ötletétől, hogy népszavazáson dőljön el, akarnak-e a görögök megszorításokat a nemzetközi mentőcsomagért cserébe. Ezzel visszatértünk a pár nappal ezelőtti állapotokhoz, amikor a piacok optimista hangulatban nyugtázták, hogy az európai tagállamok nagy nehezen megállapodtak a magánbefektetőkkel a görög adósság felének leírásáról.
Óriási meglepetésre kamatot vágott az Európai Központi Bank. 25 bázisponttal 1,25 százalékra csökkentették az irányadó rátát az eddig 1,5 százalékról. A piacok azonnal reagáltak. Közben egyre fogy a levegő a görög miniszterelnök körül, aki távozhat posztjáról. Ha Athén elköszön az eurótól, az első tagállam lehet, amely kilép az EU-ból
A Global Finance Magazin közzétette listáját az ötven legbiztonságosabb feltörekvő piaci bankról: sehol egy magyar bank, még a régiós összesítésben sem
Harmadik napja gyengül a mauríciuszi rúpia a dollárral, és a fő devizákkal szemben. Az Indiai-óceán szigetországában a jövő évi költségvetés terveire várnak a befektetők. A várakozások szerint a port louis-i kormány olyan intézkedésekről dönt majd, amelyek gyengítik a devizát, ugyanis az elsősorban exportból élő gazdaságnak ez kifejezett érdeke.
Érdekesség, hogy a helyi statisztikai hivatal nemrég főleg az európai válságra hivatkozva csökkentette az idei GDP előrejelzését 4,5-ről 4,1 százalékra. A mindössze 1,3 millió lakosú ország GDP-je a második Fekete-Afrikában köszönhetően az erős olaj, cukornád-kivitelnek, és a textiliparnak.
Privátbankár
A hullámtérben épült házak csökkentik az árteret, ezzel közvetve az árszintek emelkedéséhez is hozzájárulnak - pedig ezek az ingatlanok sokszor engedéllyel épülnek fel 
Így még inkább reménykedni kell benne, hogy nem fajul el még jobban a helyzet. 
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
