Az adóváltozások miatt kegyvesztetté váltak az életbiztosítások, holott ezek támogatásával az állam további terheket vehetne le saját válláról

Az adóváltozások miatt kegyvesztetté váltak az életbiztosítások, holott ezek támogatásával az állam további terheket vehetne le saját válláról. A reálhozamokért indított pénzpiaci harcban az életbiztosítások nagy versenyhátránnyal indulnak, holott a 2010-re megszüntetett adókedvezménnyel még az egyik legkelendőbb megtakarítási formaként működtek nem is oly régen.

Az adóváltozások miatt kegyvesztetté váltak a hosszú távú öngondoskodási formák közül az életbiztosítások: se adókedvezményt nem érvényesíthetünk ezek után, sem a kamatadó nem kíméli ezen befektetéseket. Ez pedig versenyelőnyhöz juttat más megtakarítási formákat.

2009. december 31-ét követően ugyanis az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódóan befizetett díjak után adókedvezmény nem érvényesíthető. Már 2009-ben is szűkítették a kedvezmény mértékét, ami ezek után a közteherviselés átalakításnak lett az áldozata.

Az állam az adókedvezményekkel próbálta eddig rávenni a lakosságot a takarékoskodásra és a hosszabb távú pénzügyi tervezésre és ezzel együtt kijelölte azokat a megtakarításokat is, melyeket preferál. A jelenlegi adószabályok támogatják az önkéntes magánnyugdíjpénztári tagságot (ezt csak időlegesen, ugyanis a 2011-ben nyilvántartott összeg 20%-a, de legfeljebb 100 ezer forint adóvisszatérítés illeti meg az önkéntes nyugdíjpénztári tagot)m, de idetartozik a nyesz és a tbsz is. Sőt a tbsz esetében 5 év is elég a kamatadó elengedéséhez (míg 3 év után már kedvezményt kapunk), az életbiztosítás esetében ehhez 10 év kell. Ilyen hosszútávra a magyarok többsége nem is tervez, így szemükben ez nem is annyira kedvező ajánlat.

Holott az életbiztosítások után igénybe vehető adókedvezmény nagyon is népszerű volt, sőt, a középosztály előszeretettel vette igénybe. Vagyis az a réteg, amelynek pont hogy aktívabbnak kellene lennie az öngondoskodás terén. A nyugdíjkassza egyenlegét és jövőjét tekintve legalább is aligha számíthatnak arra az "édeni állapotra", hogy nyugdíjuk akárcsak az utolsó havi fizetésükhöz is közelítene majd.

A Napi Gazdaság összesítése szerint közel 100 ezer szerződés tűnt el az életbiztosítási piacról, ez pedig döntő részben a kedvezmény megvonásának is betudható. A Mabisz 2010-es összesítése szerint 2009-ben az életbiztosítások díjbevétele 411,056 milliárd forint volt, ami az előző évihez képest 11 %-os visszaesés. Az életbiztosítási üzletág aránya az összes díjbevételen belül a 2008. évi 52,1 %-ról 49,5%-ra csökkent, leginkább az unit-linked biztosítások szenvedték meg a válságot és azt, hogy "kiestek a pixisből".

Az adókedvezmények megvonása miatti sokkot talán épp kiheverte volna a biztosítási piac, csakhogy a reálhozamok kifizetésével élesedik a verseny a pénzpiaci szolgáltatók között, ebből az életbiztosítások minden bizonnyal kimaradnak most. A biztosítók már jó ideje lobbiznak amellett, hogy az államnak ismét támogatnia kellene az életbiztosításokat, hiszen azzal kedvezne a középosztály megtakarítási hajlandóságának is. Ne feledjük, ezzel saját válláról is terhet venne le az állam, elkerülendő a nyugdíjkatasztrófát. És azt sem árt fejben tartani, hogy az átadott nyugdíjpénztári vagyon 3000 milliárdjából csupán 560 milliárd megy el nyugdíjcélú kifizetésekre, azok is ebben az évben. A rendszerből tehát rengeteg pénz került ki.

Sőt, egyes piaci szereplők már nem is csak adókedvezményről beszélnek. Dr. Péterfi Éva, az Union Biztosító ügyvezető igazgatója még áprilisban beszélt arról egy konferencián, hogy a piaci alapú, magán-egészségbiztosítási rendszer kiépítésére és állami ösztönzésére is szükség lenne .

Privátbankár - Zsiborás Gergő