A korrupció a hazai közbeszerzési eljárások 66-75 százalékát befolyásolja, és a közbeszerzési árakat 25 százalékkal drágítja

A korrupció a hazai közbeszerzési eljárások 66-75 százalékát befolyásolja, és becslések szerint a közbeszerzési árakat 25 százalékkal drágítja - ismertette a Közbeszerzések Tanácsa megbízásából készített elemzés legfontosabb megállapítását Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke sajtótájékoztatón.

Általános egyetértés van abban, hogy a párt- és kampányfinanszírozás homályos jogszabályai a magyar gazdaságban is  gyökerei a korrupciónak - jelentette ki a GKI elnöke.

A korrupció hatásai közül a vállalási árak emelkedését, a teljesítés gyengébb minőségét, a verseny korlátozását és a pótlólagos költségek beállítását emelte ki Vértes András, hivatkozva az elkészített 120 mélyinterjúra.

A M.Á.S.T Piac és Közvélemény-kutatóval közösen végzett vizsgálat megállapította, hogy a közbeszerzési korrupció kezdeményezői közül a válaszadók 70 százaléka a politikusokat említette, 23 százaléka a szakmai vezetőket, 7 százaléka az alkalmazottakat.

A korrupció hatásai közül a vállalási árak emelkedését, a teljesítés gyengébb minőségét, a verseny korlátozását és a pótlólagos költségek beállítását emelte ki Vértes András az elkészített 120 mélyinterjúra hivatkozva.

A M.Á.S.T intézettel közösen folytatott vizsgálat arra utal, hogy Magyarországon az esetek  22-26 százalékában ki se írják a közbeszerzést, a korrupció ugyanakkor átlagosan 25 százalékkal emeli az árakat - magyarázta Vértes András, megjegyezve, hogy tavaly a közbeszerzések értéke 1.600 milliárd forint volt.

Vértes András kissé túlzottnak minősítette egyes nemzetközi szervezetek megállapítását, amely szerint a közbeszerzési eljárások 90 százalékánál normasértés történik, ugyanakkor elismerte, hogy a mélyinterjúk szerint a normasértés  gyakori.

A kutatás szakirodalmi és empirikus tapasztalatai alapján a korrupció gyakorisága  a magyar gazdaságban "közepes", a fejlett országokénál lényegesen nagyobb, de  a legtöbb fejlődőben tapasztaltnál kisebb - magyarázta a GKI elnöke. Hozzátette azt is, hogy a 2008. évi korrupciós világranglistán Magyarországot a régiós országok közelében, a 47. helyre pontozták, a 45. Csehország mögött, ugyanakkor az 52. Szlovákia és az 58. Lengyelország előtt. (A legkevésbé korrupt országok: Svédország, Dánia és Új-Zéland, Olaszország az 55. Görögország az 57., Románia a 70. a listán.)

A tanulmány még nem végleges első változatát október közepén ismertető Transparency  International Magyarország értelmezése szerint a vázolt korrupciós technikák - amelyek nem ritkán büntetőjogi felelősségre vonást követelnének - mélyebb feltárása és a velük szembeni jogalkotási, jogalkalmazási lépések megtétele a Közbeszerzési Tanács  számára prioritást kellene, hogy élvezzen. A tanulmány az első lépés lehet ebbe az irányba - áll a Transparency  International honlapján közölt állásfoglalásban.
 

Korrupció nélkül nehezebb az ügyintézés

A kormányfő és a köztársasági elnök együttes javaslata alapján dönt az Országgyűlés az új antikorrupciós hivatal vezetőjének személyéről; ez a garancia arra, hogy pártsemleges jelölés legyen  - erről Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter beszélt.

Az emberek nagy többsége szerint a korrupció igen komoly társadalmi probléma Magyarországon; ők a helyzet megoldásához egyértelmű büntetőjogi szankcionálást és a jelenleginél szélesebb társadalmi nyilvánosságot kívánnak - derült ki a Századvég Alapítvány októberi közvélemény-kutatásából, amely a társadalom korrupcióval kapcsolatos véleményét vizsgálta.

A válaszadók több mint 80 százaléka szerint a korrupció Magyarország megoldatlan problémái közé tartozik. A vizsgálatban részt vettek 62 százaléka szerint az országban egyértelműen jellemző, 21 százaléka szerint inkább jellemző gond a korrupció. A válaszok megoszlásában sem településtípusonként, sem iskolai végzettség szerint, sem pedig korcsoportonként nem látható jelentős törésvonal. A kérdés megítélésében érdemi eltérések az egyes pártok választói csoportjai között sem tapasztalhatók. A Fidesz és az MSZP szavazói is egyértelműen komoly problémaként tekintenek a korrupció terjedésére.

November 18-án két új rádió szólal meg a Sláger és a Danubius helyén. Ön mit szól a döntéshez? Szavazzon!

A korrupció elkerülhetetlenségét illetően már inkább megoszlanak a vélemények. A korrumpálhatóság az emberek 16 százaléka szerint elengedhetetlen az ügyek sikeres intézéséhez. A korrupciót a városban élők kevésbé gondolják szükségesnek ügyeik hatékony bonyolításához (13 százalék), mint azok, akik falvakban élnek (25 százalék). Az iskolai végzettség tekintetében hasonló véleménykülönbségeket látunk. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők közel negyede szerint a megvesztegethetőség elengedhetetlen az ügyek hatékony menetéhez, a felsőfokú végzettséggel bírók körében a hasonlóan vélekedők aránya azonban mindössze 9 százalék.

Egy másik kérdéssel az élet különböző színterein megjelenő korrupció iránt érdeklődtek a kutatók, a kapott említéseket pedig egy 100-as skálára vetítették. Így kiderült, hogy az emberek az állami (82 pont) és a gazdasági (80 pont) korrupciót tartják a leggyakrabban előforduló problémának, melyeket az önkormányzati (68 pont), az igazságszolgáltatási (63 pont), a hétköznapi (62 pont), illetve a civil szervezetek (56 pont) szintjén megjelenő korrupció követ.

A vizsgálatban a korrupció visszaszorításának lehetőségeiről is megkérdezték a válaszadókat. A négy felsorsolt módszer közül az egyértelmű büntetőjogi szankcionálás (52 százalék), illetve a jelenleginél szélesebb társadalmi nyilvánosság (36 százalék) kaptak a legtöbb említést. A korrupcióellenes kormányzati intézmények (22 százalék) és a vezetők fizetésének emelése (6 százalék) már kevésbé voltak szimpatikus megoldások. Az egyértelmű büntetőjogi szabályozást az átlagosnál többen említették javaslatként a városokban élők (62 százalék), a szakmunkás végzettségűek (65 százalék) és a 35-44 év közöttiek (65 százalék). A hasonlóan gondolkodók az átlagosnál kevesebben voltak a megyei jogú városokban lakók (44 százalék), a főiskolai diplomával rendelkezők (44 százalék) és a 18-24 év közöttiek (23 százalék) körében.

FAZ: Orbán hiába akar politikai tisztogatást?
Nincs mese, Magyarország adóparadicsom?
Közbeszerzés: egy ajánlat nem elég
Minden segítséget megkapunk, ha feljelentünk
Korrupció: durván megbüntetik, akit elkapnak

MTI