Most majd az EU-ban is észrevesznek minket?

2010. április 26., 18:17

Magyarország Európai Unión belüli jelenlétének látványosabbá válását helyezték kilátásba magyar előadók azon a hétfői brüsszeli szakértői fórumon, amelynek témája a vasárnap befejeződött választások gyorsértékelése volt

Magyarország Európai Unión belüli jelenlétének látványosabbá válását helyezték kilátásba magyar előadók azon a hétfői brüsszeli szakértői fórumon, amelynek témája a vasárnap befejeződött választások gyorsértékelése volt.

Az Európai Uniós Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) nevű kutatóintézetben szervezett beszélgetésen Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője elmondta: pártja arra törekszik, hogy a jövő év első felében esedékes soros magyar EU-elnökség munkája "tisztességes és ésszerű" legyen.
   
Terényi János, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója egyebek között arra mutatott rá, hogy a magyar pártok között a külpolitikai kérdésekben jobb az együttműködés, mint a belpolitikai témákban. Hozzátette, hogy a határon túli magyarság kezelését illetően viszont eltérő a pártok álláspontja. Mint mondta, mára egyértelművé vált, hogy az érintett országok európai uniós taggá válása nem oldja meg automatikusan a kisebbségi problémákat.
   
A CEPS ezzel a vitával indította útnak az EU-tagországokban tartandó választásokat elemző sorozatát. Még a nyári politikai szünet előtt sor kerül a brit, a cseh, a holland és a szlovák választások elemzésére is.
  
A központnak a hétfői beszélgetést irányító munkatársa, Piotr Macjei Kaczynski bevezetőjében rámutatott, hogy a magyar eredménnyel tovább nőtt a kereszténydemokrata-konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárthoz tartozó kormányok túlsúlya az EU-ban.
   
A magyar belpolitikai témák közül az előadók elsősorban a Fidesz kétharmados többségének kérdéseit, a Jobbik szerepét, illetve a Lehet Más a Politika (LMP) parlamentbe jutását elemezték.
   
Schöpflin György egyebek között arra világított rá, hogy a második fordulóban sokan a Jobbik támogatói közül átszavaztak a Fideszre. Az EP-képviselő azt várja, hogy - korábbi európai tapasztalatokhoz hasonlóan - a radikalizmus Magyarországon is halványulni fog.
   
Törő Csaba, a külügyi intézet tudományos munkatársa úgy vélte, hogy a Fidesz kétharmados többsége mellett a Jobbiknak nincs esélye igazi beleszólásra a fontosabb kérdésekbe.

A hatalmas Fidesz-fölényről szólva Schöpflin György is hangsúlyozta, hogy Európában szinte egyedülálló a kétharmados többség. Annál is inkább látványosnak ítélte az eredményt, mert egyre inkább csökken az érdeklődés a politika iránt.
   
Az egypárti kétharmados többségre vonatkozó aggodalmakkal kapcsolatban Kaczynski utalt arra, hogy szükség esetén az Európai Unió is nyomást tud gyakorolni egy-egy kormányra.
   
A következő időszak feladatai közül Schöpflin György fontosnak mondta az alkotmány módosítását, amely szerinte azzal, hogy 1949-re datálódik, nemcsak elavult, hanem még mindig egyfajta jogfolytonosságot sugall a kommunista múlttal.
   
Az MSZP-vel kapcsolatban az EP képviselő úgy ítélte meg: ellenzékbe szorulása alkalmat adhat arra, hogy a modern szociáldemokrácia felé mozduljon el. Az LMP-t illetően pedig emlékeztetett arra, hogy egyebek között a Jobbikkal szembeni demokratikus erőként igyekezett beállítani magát.

Jobbik: Orbán sötétben tapogatózik
14-ére hívná össze Sólyom az Országgyűlést
Erős többség, nagy reformok, stabil ország
Konzultáció: Orbán új világot akar építeni
Mikor lehet új kormányunk? 
London: reformlehetőség részletes program nélkül 
Ki fél Orbán Viktortól, a "telivértől"?
Gyurcsány már a jobboldal leváltásán gondolkozik?
Elijesztheti a befektetőket Orbán? 

MTI

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

2012. május 25., 19:14
Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok

A napsütéses órák száma és az adósságdinamika mintha egyenes arányban állna egymással, minél délebbre megyünk annál nagyobb a baj - így van ez Spanyolországon belül is. Az autonóm tartományoknak annyi pénzre van szükségük év végéig, amennyi toxikus eszközt a bankrendszer az esztelen ingatlanfejlesztéseknek hála "összeszedett". De ki adott nekik pénzt eddig?

Facebook