A magyar felnőtt lakosság egynegyede számít intoleránsak az Ipsos friss felmérése szerint. Az attitűdöket a következő kategóriákban vizsgálták: alkoholisták, rendszeres ill. alkalmi kábítószer-használók, hajléktalanok, munkanélküliek, dohányosok, cigányok és bevándorlók. A romákkal kapcsolatban elfogadóbbak vagyunk, mint a kábítószert használókkal vagy az alkoholistákkal szemben

A magyar felnőtt lakosság egynegyede számít intoleránsak az Ipsos friss felmérése szerint. Az attitűdöket a következő kategóriákban vizsgálták: alkoholisták, rendszeres ill. alkalmi kábítószer-használók, hajléktalanok, munkanélküliek, dohányosok, cigányok és bevándorlók. A romákkal kapcsolatban elfogadóbbak vagyunk, mint a kábítószert használókkal vagy az alkoholistákkal szemben - tudtuk meg a kutató cég közleményéből.

Az Ipsos közelmúltban végzett 1500 fős, személyes megkérdezésen alapuló, országos reprezentatív kutatásából az derül ki, hogy meglehetősen szigorú és kevésbé elfogadó a lakosság többségének hozzáállása a társadalmi előítéleteket kiváltható különböző csoportokkal (droghasználók, alkoholisták, stb.) szemben. A kutatás során a megkérdezetteknek egy ötfokú skálán (1: semmilyen problémát nem jelent, 5: nagy problémát jelent) kellett meghatározniuk, hogy bizonyos társadalmi csoportok jelenléte milyen mértékben zavarja őket. A vizsgálatban szereplő csoportok a következők voltak: alkoholisták, rendszeres ill. alkalmi kábítószer-használók, hajléktalanok, munkanélküliek, dohányosok, cigányok és bevándorlók.

A társadalom részéről a legkisebb tolerancia a rendszeres kábítószer-fogyasztók iránt mutatkozott: a 18 éven felüli lakosság kétharmada szerint jelentősebb problémát okoz a jelenlétük, a lakosság 49%-a pedig a legszigorúbb értékelést választotta. A rendszeres kábítószer-használók után az alkoholisták elutasítása volt a legnagyobb, utána következett a hajléktalanoké, majd az alkalmi droghasználóké.  Valamivel elfogadóbbak a romákkal, munkanélküliekkel, a bevándorlókkal és a dohányosokkal, de a velük kapcsolatos értékítéletek a közepesnél még mindig kedvezőtlenebbek.

Az életkori eltéréseket tekintve azt tapasztalhatjuk, hogy a legfiatalabb korcsoportba tartozók (18-29 évesek) minden a vizsgálatba bevont csoporttal szemben toleránsabbak, elfogadóbbak a többi korosztályhoz képest és a 60 év felettiek a leginkább intoleránsak. 

A hét kérdése: Önnek mi lenne az első lépése kormányfőként? Szavazzon!

Amennyiben a nemek szerinti különbségeket tekintjük, akkor azt láthatjuk, hogy a nők, ugyan kis mértékben, de kevésbé elfogadóak a férfiakhoz képest, mivel minden vizsgált csoport jelenlétét zavaróbbnak észlelték. Iskolai végzettség alapján vegyes képet kapunk a hazai lakosságról: nincsen egyértelmű trend, az iskolázottsági szint „két szélén” tapasztalható a nagyobb fokú intolerancia. Főként azon társadalmi csoportokkal kapcsolatban érzékelnek nagyobb problémát, amelyek valamilyen jellegű addikcióhoz köthetők (alkoholisták, alkalmi vagy rendszeres droghasználók, ill. a dohányosok).

Összegezve a kutatás eredményeit, a felnőtt lakosság 26%-a sorolható az erősen intoleráns attitűddel rendelkezők közé és 18% azok aránya, akiket a többiekhez képest toleránsnak nevezhetünk. Az első csoportban felülreprezentáltak a 60 év feletti, községi, az ország keleti régióiban lakó nők; míg az utóbbiban az átlagosnál nagyobb arányban találhatjuk a 18-29 év közötti, budapesti lakosokat.

Vallásháborúba torkollnak a választások?
A Jobbik megerősödött a kampányban
A világ negyede szerint a nőnek otthon a helye
A filmek világába menekülünk a problémák elől

Zsiborás Gergő

Privátbankár