1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. Nem ismerjük fel a csődben rejlő lehetőségeket

Nem ismerjük fel a csődben rejlő lehetőségeket

2010. február 24., 13:13

A gazdaság szereplői egyelőre nem ismerték fel a csődtörvény módosításában rejlő új lehetőségeket, vagy nem mernek élni azokkal

A fél éve hatályos módosított csődtörvény leegyszerűsítette ugyan a csődeljárás általános szabályait, az első hónapok mégis azt mutatják, hogy a gazdaság szereplői egyelőre nem ismerték fel a módosításnak köszönhető új lehetőségeket, vagy nem mernek élni azokkal. A Deloitte-tal együttműködő Ember, Drabos és Szarvas Ügyvédi iroda a törvény hatálybalépése óta eltelt időszak legjellemzőbb tapasztalatait gyűjtötte össze - és küldte el szerkesztőségünknek.

Dr. Ember Csaba, a partner iroda ügyvédje elmondta: jelentős űrt pótolt a tavaly ősszel életbe lépett csődtörvény módosítás. A jogszabály-változás egyszerűbbé, és egyben racionális üzleti alternatívává tette a csődvédelem alkalmazását a gazdaságilag nehéz helyzetbe került adós vállalatok esetében, szemben a felszámolási eljárással, amely gyakran valódi eredmény nélkül, a hitelezők kinnlevőségeinek bennragadásával zárul.

A két cég közös sajtóközleményéből kiderül, miközben az egyszerűbb csődvédelem lehetősége 2009 szeptembere óta adott, a bajba jutott cégek még mindig nem ismerik igazán, vagy pedig tudatosan igyekeznek elkerülni az alkalmazását. Utóbbi gyakorlat arra vezethető vissza, hogy a cégek félnek a megbélyegzéstől, hiszen a gazdaság szereplői ma még felettébb bizalmatlanul közelítenek a csődvédelembe „menekült” vállalkozásokhoz. Furcsa ellentmondás, hogy miközben ez a megoldás éppen a vállalatok megszűnését hivatott megakadályozni - egyfajta türelmi időt teremtve a működés, a finanszírozás újraszervezéséhez – igazi elterjedését a téves piaci közvélekedés megakadályozza.

A vállalati fizetésképtelenség éve volt 2009 
A fél éve hatályos jogszabály fontos újításai közé tartozik, hogy immár a hitelezők is folyamodhatnak adósuk csődvédelméért. Az elmúlt fél év tapasztalatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a gyakorlatban ez igen nehezen megvalósítható. A bíróságon benyújtott csődvédelmi kérelemhez ugyanis a hitelezőnek olyan mellékleteket kell csatolnia, amelyek elkészítése az adós társaság részéről is aktív együttműködést igényel. A bíróság különféle nyilatkozatokat vár el például az adós fél ügyvezetőjétől arra vonatkozóan, hogy indult-e korábban a társaság ellen csődeljárás, illetve az ügyvezető a kötelezettségvállaló nyilatkozatát arról, hogy számlavezető bankokat értesíti a csődeljárás megindulásáról, továbbá az adós tulajdonosaitól (tagjaitól/részvényeseitől), akiknek határozattal kell előzetesen jóváhagyatni a csődeljárás megindítását. A jogalkotói szándék - hogy a hitelezők felszámolási eljárás helyett lehetőleg csődeljárást kezdeményezzenek adósaikkal szemben – emiatt vélhetően nem tud teljesen érvényesülni, hiszen adminisztrációs terhet ró az eljárásban magára az adósra is, amely ebben a megközelítésben inkább passzív félnek tekinthető – mondta a szakértő.

A szakértő szerint a jogszabály értelmezésében nehézséget jelent a helyenként pontatlan megfogalmazás. A törvény nem rendelkezik például egyértelműen arról, hogy a hitelezői szavazások, többségi döntések esetén pontosan miként kell meghatározni a követelési aránytól függő szavazatok számát, ami bizonytalanságra adhat okot a szoros szavazati aránnyal meghozott hitelezői határozatok esetén. A módosított törvény egy másik hiányossága, hogy nem biztosítja egyértelműen a befektetők védelmét. A csődvédelem alatt álló társaságba befektető – azt kvázi megmenteni kívánó - társaságnak ugyanis a szabályok értelmében nem keletkeznek elsődleges jogai a többi hitelezővel szemben. Így egy esetleges felszámolási eljárásnál a tulajdonosi jogviszony alapján az újonnan (utólag) befektető társaságnak a követelése leghátulra sorolódik akkor, ha a későbbiekben mégis felszámolásra lenne szükség az adóssal szemben.

A módosított csődtörvény a felszámolási eljárások csökkentését célozta meg, azonban a felszámolások aránya nagyságrendjét tekintve nem változott a törvény hatályba lépése óta. Továbbra is a felszámolás a legelterjedtebb forma, amelyhez a bajba jutott társaságok hitelezői fordulnak. Szintén elterjedt megoldás maradt a bírósági eljáráson kívüli megegyezés az adóstársasággal - a tapasztalatok szerint továbbra is sokan ezt a formát választják a formális csődvédelemmel szemben.

Abban, hogy a cégek egy része máig félve közelít a csődvédelem alkalmazásához, mindenképpen közrejátszik az is, hogy a kérelmezéstől számítva mindössze 90 nap áll az adós rendelkezésére, hogy hitelezőivel megkösse a csődegyezséget. Ha ez idő alatt nem sikerül tető alá hozni a megállapodást, a folyamat automatikusan felszámolási eljárásba vált át. Ez a 90 napos határidő, fizetési haladék természetesen egészen egyéves időtartamig meghosszabbítható, de ehhez szintén a hitelezők meghatározott hányadának a beleegyezése szükséges, ami minden szavazás alkalmával a hitelezők türelmének és bizalmának a próbája is egyben – hangsúlyozta Dr. Ember Csaba.

Rizikós a magyar cégekkel üzletelni
Európai csődhullám: csehül áll a régiónk 
Mélyponton volt a cégalapítási kedv januárban
Magyar multik - megéri a külföldi terjeszkedés
Magyar fizetésképtelenségi csúcs várható 2010-ben
90 napja nem fizettek? Az a pénz már elveszett
Nem felejtenek el számlázni a megszűnt cégek

Privátbankár

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

2012. május 26., 07:30
A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

Július elsejétől él a Munka Törvénykönyve, de az új jogszabálycsomaghoz még a Parlament elfogad egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó másik törvényt is. Ennek értelmében valószínűleg lesznek olyan passzusok, melyek csak jövőre lépnek életbe. A felmondási tilalmak köre ugyanakkor már nyártól szűkül, új fogalom a törvényben a távolléti díj, mely az átlagkeresetet váltja - ez sokak számára kevesebb pénzt jelent majd.

spanyolcsizma

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook