A Tárki reprezentatív felmérése ezer ember megkérdezésével készült november 27. és december 10. között, míg az [origo]-n feltett azonos kérdésekre közel ötvenezer olvasó válaszolt december 10. és január 5. között. A két vizsgálat eredménye között jelentős eltérés van.

A teljes felnőtt lakosság mindössze 15 százaléka számít anyagi gyarapodásra a következő egy évben, 42 százalék úgy véli, 12 hónap múlva rosszabb lesz az anyagi helyzete, mint 2009 végén volt. Decemberben az előző hónap adataihoz képest enyhe pozitív változás figyelhető meg a lakosság várakozásaiban.

Az [origo] nem reprezentatív felmérésének válaszadói jóval optimistábbak mind a saját helyzetüket, mind az ország helyzetét illetően. Az [origo]-n válaszolók 47 százaléka számít arra, hogy jobb lesz egy év múlva az anyagi helyzete a mostaninál, s csak negyedük számít rosszabbodásra.

Hasonló arányok figyelhetők meg a Magyarország gazdasági kilátásairól alkotott véleményekben.

A reprezentatív kutatásból az derül ki, hogy a lakosság 16 százaléka szerint nagyon rossz időszak vár ránk, 27 százalék szerint egyszerűen csak rossz, s mindössze 16 százalék vár javulást.  Az [origo] nem reprezentatív felmérésében részt vevők az ország sorsát illetően is derűlátóbbak: mindössze 4 százalékuk mondja, hogy sokkal, 23 százalékuk pedig azt, hogy valamivel rosszabb lesz az ország helyzete 12 hónap múlva, míg a válaszadók fele szerint az ország egy év múlva jobban fog állni, mint most.

"A Tárki korábbi, 2009-es eredményeihez képest a lakosság saját anyagi helyzetére vonatkozó értékelése némiképp javult, azonban a jövőbeni kilátások megítélése romlott" - jellemezte az elmúlt időszak tendenciáját a kutatás eredményét ismertető közleményben Páthy-Dencső Blanka, a Tárki kutatója.

A harmadik kérdés arról szólt, hogy Magyarországon általánosságban jó vagy rossz irányba mennek-e a dolgok. A skála a teljes mértékben rosszat jelentő -5 és az egyértelműen jónak számító +5 között mozog.

A Tárki reprezentatív kutatásából az derül ki, hogy a teljes felnőtt lakosság 80 százaléka szerint rossz irányba mennek a dolgok (17 százalék véli úgy, hogy a lehető legrosszabb irányba). Az [origo] felmérésében részt vevőknél ez az arány csak 65 százalék, a képet azonban rontja, hogy az itt válaszolók 37 százaléka választotta a -5-ös, vagyis a legrosszabb osztályzatot.

A Tárki és az [origo] a következő hónapokban rendszeresen felteszi majd ugyanezeket a kérdéseket a lakosságnak és az internetes portál olvasóinak, hogy bemutassák, a választási kampány, majd azt követően az új kormány megalakulása és működése idején hogyan változik a magyar polgárok véleménye az ország helyzetéről, hogyan módosulnak majd a várakozások a jövőt illetően.