1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. Öngondoskodás: a sült galambra várnak a magyarok

Öngondoskodás: a sült galambra várnak a magyarok

2011. július 21., 12:05

A magyarok kétharmadának nagyon borús a jövőképe, öngondoskodásra mégsem költ. 66%-unk az államtól várja a megoldást

Az öngondoskodás szintje mutatja, mennyire felnőtt egy társadalom - hangzott el ma az OTP budapesti sajtóeseményén, ahol a vezető hazai pénzintézet saját, most megalkotott "öngondoskodási indexét" mutatta be. A mérőszám egyedülálló a hazai piacon, a hozzá készített kutatás pedig borús képet fest a magyarok pénzügyi kultúrájáról. A magyarok csak ötöde gondolja, hogy az öngondoskodás egyértelműen pozitív dolog.

Nem titok, hogy az öngondoskodás szintje igen alacsony Magyarországon, az OTP Bank, mint felelős pénzintézet, elkötelezett amellett, hogy edukatív szerepet felvállalva emelje a pénzügyi tudatosság szintjét - mondta el Kovács Antal, a bank vezérigazgató-helyettese a mai sajtóeseményen.

Az index megalkotásához a bank egy felmérést készített, melyből kiderült, hogy rengeteg sztereotípia és előítélet kapcsolódik az öngondoskodáshoz itthon. A tudatos pénzügyi tervezést tehát az objektív tényezők ("kevés a pénz") mellett szubjektív elemek is gátolják, melyet a bank igyekszik felszámolni. E tekintetben nagy súllyal esnek latba a különböző tévhitek és félelmek. Meglepő adat, hogy az OTP kutatása szerint a magyaroknak csak 19%-a gondolja az öngondoskodásról, hogy egyértelműen pozitív. Ez még akkor is megdöbbentő, ha a válság alatt megtört a pénzintézetekbe vetett bizalom amúgy is alacsony szintje. Az indexbe így nemcsak kemény mérőszámokat építettek be, hanem úgy nevezett "soft+ elemeket is, vagyis az öngondoskodáshoz kapcsolódó attitűdőket, terveket is vizsgálni fogják.

Fotó: Zsiborás Gergő
Mennyire felnőtt a magyar társadalom? - Kovács Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese

Az OTP szerint az öngondoskodás alacsony szintjét megfelelő kommunikációval, edukációval és termékfejlesztéssel lehet emelni. A cél, hogy Magyarország megközelítse az európai átlagot - a képlet persze több szereplős, ezt az OTP-nél is tudják, mint ahogy azt is, hogy a cél meglehetősen ambiciózusnak tűnik.

Az indexet félévente fogják publikálni, a mostani adatfelvételt júniusban készítette az Ipsos a bank megbízásából. A skála 0-tól 100-ig terjed, melyen értelemszerűen a 100 pont a pozitív szélsőérték.

A  mostani adat meglehetősen elkeserítő, az index kezdőértéke 36 pont. Kovács Antal szerint ez egy "kettes alának" felel meg, ami azt is jelzi, van potenciál az öngondoskodással kapcsolatos termékek piacán.

Alig tervezünk előre

Az Öngondoskodási indexet megalapozó kutatás szerint havi szinten a megkérdezettek többsége nem veszi félvállról a bevételeit és kiadásait: 58% készít tervet a következő hónapra. A pénzügyi biztonság megteremtéséhez, azonban ennél hosszabb távon kell tervezni. A válaszok viszont éppen arról tanúskodnak, hogy hosszabb távon  egyre kevesebben tervezik meg pénzügyeiket. 1 évre előre a válaszadók 26%, 5-10 évre 8%, évtizedekre előre pedig csupán 4%-a végez számításokat.

Nem csak a lehetőségeket, de a célokat is érdemes felmérni ahhoz, hogy a megfelelő megtakarítási formát tudjuk kiválasztani. A kutatás ezen a területen sem hozott sokkal jobb eredményt a válaszadók 63%-ának nincs olyan célja, amire hosszabb ideje, hónapok vagy évek óta takarékoskodna.

A fenti adatok alapján nem meglepő a pénzügyi öngondoskodási formák alacsony penetrációja sem. A válaszadók a váratlan helyzetekre történő megtakarítást tartják a legfontosabbnak, de ténylegesen csupán 28%-nak van vésztartaléka és további 21% tervezi, hogy ilyen céllal tegyen félre pénzt.

Az életbiztosítás után a leggyakoribb forma a lekötött bankbetét: ennek az egyszerű megtakarítási formának a népszerűsége a válság időszakában tovább nőtt. Ez érzékelhető volt az OTP Bank állományában is: míg 2008 első negyed évében alig több mint 50% volt a 6 hónapnál rövidebb lekötések aránya a banknál, addig 2011 első negyedévében ez az arány megközelítette a 65 százalékot. "Ez ugyan örömteli, de éppenséggel nem a hosszútávú gondolkodásról árulkodik" - tette hozzá Kovács.

Mástól várjuk a segítséget

Az OTP szerint fontos szempont a felelősség kérdése, vagyis, hogy mennyire érzik az emberek elsődlegesen saját feladatuknak például az öregkoruk anyagi biztonságáról gondoskodást. A  kutatás ezzel kapcsolatban azt mutatta, hogy többségében az állam fő felelősségét jelölik meg a válaszadók: a megkérdezettek 66%-a szerint az öregkor pénzügyi biztonságának megteremtése elsősorban az állam feladata. Az egyén felelősségét főként a 18-29 éves korosztály teszi az első helyre, de még ebben a csoportban is 57% említi első helyen az államot.

Amikor arról kérdezték az embereket, hogy miért nem tesznek többet öregkori pénzügyi biztonságuk érdekében, akkor az állami felelősségre való hivatkozásnál csak az anyagi szűkösséggel kapcsolatos válaszok voltak gyakoribbak.

A felelősség áthárításával kapcsolatos válaszokat érdekes a pénzügyi kilátásokkal összefüggésben is megvizsgálni. A kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek több mint kétharmadának meglehetősen borúsak a jövővel kapcsolatos várakozásai, mégsem érzik úgy, hogy elsődlegesen nekik kéne tenniük a saját öregkori pénzügyi biztonságuk megteremtése érdekében.

Privátbankár - Zsiborás Gergő

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

2012. május 26., 07:30
A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?

Július elsejétől él a Munka Törvénykönyve, de az új jogszabálycsomaghoz még a Parlament elfogad egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó másik törvényt is. Ennek értelmében valószínűleg lesznek olyan passzusok, melyek csak jövőre lépnek életbe. A felmondási tilalmak köre ugyanakkor már nyártól szűkül, új fogalom a törvényben a távolléti díj, mely az átlagkeresetet váltja - ez sokak számára kevesebb pénzt jelent majd.

spanyolcsizma

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook