1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. Prémiumért demonstrálnak az adó- és pénzügyőrök

Prémiumért demonstrálnak az adó- és pénzügyőrök

2010. március 02., 17:24

A szakszervezetek nem tudják elfogadni a 2009 során bekövetkezett dolgozói reálkeresetek csökkenését, ezért március 4-én demonstrálnak

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Dolgozók Szakszervezete (ADOSZT) ügyvivő testülete február 22-én döntött úgy, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Független Szakszervezetével (VPFSZ) közösen demonstrációt tart március 4-én, mivel a szakszervezetek nem tudják elfogadni a 2009 során bekövetkezett dolgozói reálkeresetek csökkenését. A Pénzügyminisztérium (PM) alá tartozó adóellenőrök illetve pénzügyőrök és vámosok érdekvédelmi szervei ma közös sajtótájékoztatón jelentették be követeléseiket illetve indokaikat.

Az APEH irányítása alatt 15 600 munkatárs dolgozik, az állami bevételek 80%-át ellenőrzik - kezdte bevezetőjét Michalkó Péter, az ADOSZT elnöke. Állítása szerint 2009-ben a revizorok bruttó átlagbére 220 000 forintnak felelt meg, vagyis az előző évhez képest 25%-os csökkenést kellett elszenvednie az állománynak, amit ez elnök véleménye szerint egy ekkora szervezet nem tud elviselni.

A szakszervezet hivatalos lapja szerint az IMF is elismerően nyilatkozott a hatóság munkájáról: "a nemzetközi és hazai pénzügyi-gazdasági válság hatásait az APEH jó munkája is tompította" - olvasható a lapban.

Ennek ellenére is a krízis hatására tavaly növekedtek a hátralékok az adózok körében és a  tartozásokból is kevesebbet sikerült behajtani. Az előző adóévhez (2008) képest félmillióval több, közel 2 millió 8 százezer elsőfokú határozott született a hatóságnál, és a hagyományos ügyiratok száma is jócskán növekedett, elérve 33 millió 107 ezres számot.

A szakszervezet lapja közli az APEH elnökének, Szikora Jánosnak tavalyi "évértékelő" beszámolóját is, melyből kiderül, hogy a dolgozói átlagfizetések 2004-től felívelő tendenciáját törte meg a tavalyi válságév, amikor is a keresetek "nagyjából a 2002-2005 közötti szintre álltak be".  Érdekes adat, hogy az APEH-vezetők bére átlagosan nagyobb mértékben zuhant tavaly,mint a beosztottaké: összesen 36%-kal.

A 22-es csapdája?
A sajtótájékoztatón az eredeti témától kissé elkanyarodva szóba került a túlórák ügye is. Mint az APEH-dolgozók érdekvédelmének elnöke, Michalkó Péter elmondta, hogy a dolgozók a kiemelt időszakokban hivatalból bennmaradnak és dolgoznak, külön túlóra elrendelés nincs. Így fordulhat elő, hogy például bevallási időszakokban a legtöbben hétvégén is, akár az esti órákig is dolgoznak - csakhogy ennek költségét a hivatal nem állja.
"Miért nem jelenti fel a szakszervezet az adóhatóságot az APEH-nél?" - szegezték az újságírók a kérdést a szakszervezeti elnöknek. Válaszában Michalkó kiemelte, hogy nem kívánják különböző jogi eszközökkel kikezdeni a hivatal szakmai renoméját, nem lenne szerencsés, ha pont az adóhatóság munkatársai támadnák a hivatalt, mikor a körülmények amúgy is számottevően romlottak a tavalyi évben. 
A szakszervezetek már tárgyaltak Oszkó Péter pénzügyminiszterrel, aki megértette a dolgozók álláspontját és ígéretet tett a helyzet rendezésére. Michalkó szerint azonban csak kevés és nem jelentős változás történt miután jelezték aggályaikat, ezért döntöttek végül a demonstráció mellett.

A pénzügyi ellenőrzésben dolgozók fizetése (tehát a prémiumok, az anyagi ösztönzők kifizetése) nagyban függ attól, hogy az ellenőrzést végző szervezetek (APEH, VPOP) felett álló PM milyen bevételi számokat határoz meg a büdzsé összeállításakor. A szakszervezeti vezető szerint a válság hatása csak a Pénzügyminisztériumban jóváhagyott bevételi tervszámok elfogadása után jelentkezett hatványozottan, bár lehetett rá számítani, hogy a krízis miatt az adóbevételek csökkenni fognak  2009-ben - ezt a szaktárca nem vette figyelembe. Így az APEH-dolgozók,  Michalkó Péter állítása szerint, sokkal többet dolgoztak a célszámok teljesítése érdekében, de sokkal kevesebbet kerestek - mivel azok teljesítésére a megváltozott gazdasági környezet miatt elve kevesebb esély volt.

A célszámok elérése érdekében végzett jóval több ellenőrzés és munka  ugyan számszerűen nem teljesült a bevételek szintjén, de nagyban hozzájárult az adómorál javulásához - mondta a sajtótájékoztatón Michalkó Péter.

A Pénzügyőrség Független Szakszervezetének elnöke, Holecz Gábor a sajtótájékoztatón elmondta, a dolgozók megélhetése került veszélybe tavaly, az ő esetükben a reálbérek már 2008 óta drasztikusan csökkentek. Mindehhez hozzátette, hogy ugyan munkatársai nem tudták teljesíteni a remélt bevételi számokat, az állomány azonban minden más munkaterületen teljesítette a kitűzött célokat. Utalt rá, hogy a befektetett és elvégzett munkának több fokmérője is van, azt önmagában a célszám elérése vagy el nem érése nem nem képes megmutatni.

A szakszervezeti vezető szerint nem szabad hagyni, hogy a "pénzügyi ellenőrzésben dolgozók hitehagyott emberekké váljanak". Kiemelte azt is a prémiumok kapcsán, hogy annak elsőre hatalmasnak tűnő, milliárdos összege fejenként nagyjából 40 000 forintot jelenthet (éves szinten): "a kollégák, higgyék el, nem keresnek hatalmas összegeket" - mondta. Mint elmondta, a énzügyőröknél van több olyan beosztás, munkakör is, ahol az ellenőröknek milliárdos ügyekben kell eljárniuk, a fizetési nehézségek pedig - végső esetben - kikezdhetik a dolgozók megvesztegethetőségét is.


Ezzel párhuzamosan a szakszervezeti vezetők kiemelték: az állomány tagjai továbbra is a köz szolgálatát tekintik fő feladatuknak - és az általános, állampolgári negatív megítélés ellenére is tisztességgel kívánják végezni munkájukat.

Michalkó újságírói kérdésre elmondta, hogy a magyar adóhivatal szakmai megítélése nemzetközi viszonylatban is igen pozitív - nem szabad engedni, hogy a munkakörülmények leromlása miatt a revizorok magatartása a korrupció fele forduljon. Holecz Gábor ezzel párhuzamosan fontosnak tartotta kiemelni, hogy a mostani fizetések sem éppen magasak - ha csak ez indokolná, hogy a dolgozók megvesztegethetősége drasztikusan nőne, akkor ma nem működne ilyen magas színvonalon a két szervezet. Az érdekeltségi, ösztönző rendszerek most sem kielégítőek, a dolgozói állomány ennek ellenére is "rendesen végzi a munkáját" - tette hozzá.

Az március 4-ei demonstráció lesz a magyar köztisztviselői kar első önálló ilyen jellegű akciója. Sem a rendszerváltás előtt, sem pedig utána nem volt ilyenre példa - emelte ki a sajtótájékoztatón Michalkó Péter.
A demonstrációra nagyjából 4000 embert várnak, mint elmondták "megtöltik majd a PM előtti Nádor teret a tüntetők".
Kérdésként merült fel, hogy a két szervezet miért most,  a választási kampány idején kezdeményezett demonstrációt, ha a problémák már a tavalyi költségvetési évben is jelentkeztek a pénzügyőröknél ugyanúgy, mint az APEH-dolgozóknál is. Holecz szerint az időpont lehet, hogy nem szerencsés, de akár üzenet is lehet a következő kormánynak (is). Michalkó szerint azért most szánták el magukat erre a drasztikus lépésre, mert eddig "hittek" a pénzügyminiszternek.

A beígért szinttől elmaradó tavalyi bérezés (összesen egy nyári, 70 ezer forintos prémiumról és egy karácsonyi, egyhavi pluszpénzről van szó, ami kevesebb, mint amennyi járna a dolgozóknak) aztán mobilizálta a munkatársakat is, így a demonstráció támogatottsága igen magas - most jött el az ideje, hogy utcára vonuljanak.

Michalkó Péter szerint tavaly a törvény szerint 4 és fél havi juttatásra lettek volna jogosultak, amiből végül csak 2 hónapnyi kifizetést kaptak meg (a már említett nyári illetve karácsonyi pénz formájában). Mindkét szakszervezet célja, hogy nagyjából egyhavi illetményüket megkapják pluszban - ez konszenzusos megállapodás, mert úgy gondolják ez összeg "méltányos" és "kifizethető". Ez összesen 5 milliárdos plusz terhet jelentene az államkasszának, ami 22 ezer ember bérezését érinti - ez az állami tisztviselők (önkormányzatiakat nem számolva) egyharmadát jelenti.

Az idei évi célkitűzés pedig, hogy a bevételi célszámokat a PM januári számai szerint korrigálják. A mostani számok például még a vagyonadó jelentős részének kiesésével sem számolnak, az így keletkezett 50 milliárdos lyukat a pénzügyi ellenőrőknek viszont be kéne tömniük - ami nyilvánvalóan plusz terhet ró a dolgozókra. Viszont ha ez nem sikerül - amire a gazdasági helyzetet tekintve van esély -, akkor az adóigazgatásban dolgozók ismét jelentős összegektől esnek el.

A hét kérdése:
Ön mi alapján dönt a választásokon? Szavazzon!

Ezt ígérik: munkahelyek milliói és adócsökkentés
Közel 1 milliárdos adócsalással gyanúsítják a ScienNet-et
E-ügyintézés: vigyázat, frissít az APEH!
Ha nincs mérleg, ugrik az adószám
Költséges képzések: buktatók az elszámolásban
400 milliárddal nőtt az adótartozásunk

Privátbankár.hu - Zsiborás Gergő
Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Címlapon

Katasztrófális görög helyzetről ír egy német lap

2012. május 25., 17:00
Katasztrófális görög helyzetről ír egy német lap

Görögországban leálltak a 130 milliárd eurós hitelprogramhoz kapcsolódó reformok - írta a Süddeutsche Zeitung. A német lap szerint az átmeneti kormány csaknem teljesen cselekvésképtelen, a februárban elfogadott hitelprogramhoz kapcsolódó előírásokat pedig egyáltalán nem tudja teljesíteni. Leállt például a privatizáció, ami önmagában is milliárd eurós nagyságrendű lyukat üt a költségvetésben.

Wo bist du Nicolas?

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook