A pálinka ágazat Magyarországon tavaly is eredményes volt, összesen 600 ezer hektoliterfok párlatot állítottak elő a főzdék, marketingre azonban kevés a pénz

A pálinka ágazat Magyarországon tavaly is eredményes volt, összesen 600 ezer hektoliterfok párlatot állítottak elő a főzdék, marketingre azonban kevés a pénz - mondta Panyik Gáborné, a Pálinka Céh Egyesület elnöke az MTI-nek a Destilata 2010 Nemzetközi Párlatverseny díjátadóján, szerdán Budapesten.

Panyik Gáborné kitért arra, hogy az előállított pálinka csaknem 90 százaléka bérfőzet volt, míg a kereskedelmi főzet aránya 11 százalék körüli. A bérfőzdéknél egy család fogyasztásának megfelelő mennyiséget lehet főzetni, legalábbis a bérfőzhető mennyiség így van limitálva, és a bérfőzött pálinka nem kerülhet kereskedelmi forgalomba. A kereskedelmi főzdék ezzel szemben saját vagy vásárolt gyümölcsből főznek pálinkát, amit aztán zárjeggyel ellátva, adózva forgalomba hoznak.
   
Eltérő a kétféle főzés után megfizetendő jövedéki adó mértéke is: míg a kereskedelmi főzésnél ez az érték 2.761 forint egy hektoliterfokra számítva, a bérfőzésnél ennek éppen a fele.
   
Panyik Gáborné felhívta a figyelmet arra, hogy 2015-re egységesíteni kell a jövedéki adó mértékét, s nem valószínű, hogy a kereskedelmi főzésre vonatkozót csökkentenék a bérfőzés adójának szintjére, inkább fordítva történhet.
   

Nézze meg választási rovatunkat és értékelje Ön is a miniszterelnök-jelölteket!

A Pálinka Céh Egyesület elnöke beszámolt arról is, hogy tavaly ősszel még 54 kereskedelmi főzde volt az országban, számuk azonban idén januárra 84-re emelkedett, ez az emelkedés azonban nem feltétlenül 30 új főzde megjelenését jelenti a piacon. A bérfőzdék ugyanis "kettős üzemmódban" is dolgozhatnak, azaz bérbe és eladásra is készíthetnek párlatot. Amennyiben egy főzőberendezés van, akkor időnként a vám- és pénzügyőrséggel el kell számolni, és utána lehet átállni a másik főzési módra. Két főzőberendezés megléte esetén  zavartalanul folyhat a kétféle főzés. 
   

A hét kérdése: Önnek mi lenne az első lépése kormányfőként? Szavazzon!

Az ágazati fejlődés hátterében a szakember szerint az áll, hogy az utóbbi 10 évben nagyon sokat változott pozitív irányba a szektor. Másrészt 2008-ban és 2009-ben európai uniós pályázati forrásokkal is számolhattak technológia-fejlesztésre a pálinkások. Ez azért is volt szerencsés, mert több támogatás valószínűleg nem lesz ilyen célra, de az eddigi támogatások nagy segítséget jelentettek az ágazatnak, mert gazdaságosan és jó minőségben pálinkát főzni csak jó technológiával lehet, ami elég drága. 
   
Más kérdés, hogy a jövőben a korábbiaknál sokkal jobb központi marketingre van szükség - hívta fel a figyelmet Panyik Gáborné. Hozzátette: a Pálinka Nemzeti Tanács a marketinget próbálja megoldani elsősorban belföldön. Tavaly 50 millió forint állt rendelkezésre erre a célra az Agrár Marketing Centrumon keresztül, ebből két nagy pálinkaversenyt a Hundesztet és a gyulai pálinkaversenyt támogatták. 
  
A Bécsben megrendezett Destilata 2010 párlatversenyen a 15 induló ország közül összesítésben a magyarok 77 éremmel a harmadik helyet érték el. A legeredményesebbnek járó Nemzetgyőztes díjat az idén a Zimek Manufaktúra kapta 11 éremmel.

Mámoros győzelem a pálinkaversenyen
Ki mentesül a jövedéki adó alól?

MTI