A befektetési alapok szívesen fektetnek harmadik világbeli termőföldekbe: az élelmiszerár-robbanásra játszanak. Gyarmatosítás?

A befektetési alapok is szívesen fektetnek harmadik világbeli termőföldekbe: az élelmiszerár-robbanásra játszanak

Abdallah király, szaúdi uralkodó személyesen vette át a Szaúd-Arábia által Etiópiában felvásárolt több ezer hektár termőföld első terméséből származó rizsszemeket. Szaúd-Arábiához hasonlóan Kína, Dél-Korea és Líbia is termőföldeket vásárol fel szerte a fejlődő világban. Példájukat már befektetési alapok is követik, harmadik világbeli termőföldekbe fektetve pénzüket.

Akár kormányokról, akár magánbefektetőkről legyen szó, szemük előtt ugyanaz a cél lebeg: a növekvő világnépesség élelmiszer-igényének kielégítése. A növekvő népesség több élelmiszert igényel, a megművelhető területek és az élelmiszerek ára ezért emelkedni fog.

Az ENSZ becslései szerint 2005 óta 15-20 millió hektárnyi termőterületet vásároltak fel a harmadik világban más országok, illetve magánbefektetők. Ez az Európában mezőgazdasági művelés alatt álló terület egy ötödének felel meg.

Jacques Diouf, az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO igazgatója "újgyarmatosításnak" nevezi a folyamatot, mivel a termőterületet felvásárló országok olyan országokban biztosítják maguknak mezőgazdasági termőterületek hozamát, amelyek maguk is termény behozatalra szorulnak.

Kína Kongóban vásárolt fel 2,8 millió hektárt pálmaolaj termelésre bio-üzemanyag előállításához. Líbia a nyugat-afrikai Maliban termeszt rizst 100 ezer hektáron. Katar Kenyában vásárolt fel több tízezer hektár termőterületet.
Az ellenállás ritkaságszámba megy. A Daewoo 3,2 millió hektárnyi, nagyjából egy Belgium nagyságú területet akart felvásárolni Madagaszkáron, de az egyebek között emiatt is kirobban utcai demonstrációk az elnök bukásához vezettek márciusban.

A befektetők a világ lakosságának az elkövetkező évtizedekben várható rohamos növekedésével párhuzamosan bekövetkező élelmiszerár-robbanásra spekulálnak. És már most nem csupán a harmadik világra összpontosítanak: a német Palmer Capital egy brit befektetővel együtt 211 millió eurós alapot hozott létre termőföldek felvásárlására Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban és Romániában.


Gyengülő forint: a nyomok Kínába vezetnek 
A külföld jobban szeret minket, mint mi magunkat
Kína és Amerika lesznek a század formáló erői 
Kínának is be kell szálnia a klímavédelembe
Jövőre már nőhet a világ GDP-je
London újra félti az amerikai fellendülést
Tartalékos és kínai hírek dobták meg az olajárat 

MTI