A globalizáció: a lehetőségek egyenlősége, esélyegyenlőség nélkül. Ám ez csak az érem egyik oldala. A gazdasági növekedés és terjeszkedés fő szabálya ma a szabadság kölcsönös növelése: "amit neked szabad (venni, eladni, befektetni, beruházni) énnálam, azt nekem is szabad tenálad". Ha meg nem vagy rá képes, adok rá támogatást?
Ez jobb módszer, mint a háború és a hódítás, amellyel az emberiség történetének eddigi nagyobb része eltelt. Ám az egyes országok és vállalkozók, történelmi és sok más okból, ennek a versenynek sem egyenlő testi-lelki kondícióban vágnak neki. A kölcsönös szabadság biztosításának szüksége azonban létrehozott olyan eszközöket és mechanizmusokat is, amelyek külsőre antiliberálisnak tűnnek. Ez a jövedelmek és az erőforrások nemzetközi újraelosztásának mechanizmusa. A módszerek, a liberalizmusellenes látszattal ellentétesen, a lehetőségeken túl éppenséggel az esélyek kiegyenlítését, vagyis - pozitív megkülönböztetés révén - a gazdasági szabadság fenntarthatóságát és bővítését szolgálják, érdekeltté teszik a kedvezményezetteket saját piacuk megnyitásában, szabadságának növelésében.
A földrészek közül éppen Európa jár ebben az élen. Az EU idei évre megszavazott közös költségvetésének, 141,5 milliárd eurónak a 45,4 százaléka, 64,3 milliárd euró, szolgálja már a fenntartható növekedést, az elmaradottabb régiók fejlesztését, helyzetbe hozását, a versenyképesség növelését, a munkahelyteremtést. Húsz éve ez a tételsor még alig létezett, mindenesetre a közös költségvetés csekély hányadát tette ki. Növekedését abszolút értékben és arányában éppen a 12 új tagállam csatlakozása kényszerítette ki. Ennek megfelelően a fejlesztési - ismertebb nevükön az EU kohéziós és szerkezeti - támogatásainak zöme is az EU gyengébb tagországaiba, térségeibe kerül. Idén az EU-ban szétosztandó kohéziós és szerkezeti támogatások 52 százalékát a legutóbb csatlakozott tizenkettek, vagyis túlnyomórészt a volt szocialista országok kapják.
Európa keleti feléből nézve még erősebbek az arányok. Az EU 2007-2013-as keretköltségvetésében előirányzott kohéziós, szerkezeti, regionális, versenyképességi és szociális támogatások az EU hétévi átlagos becsült GDP-jének körülbelül a 0,3 százalékával egyenértékűek. Például Magyarország esetében viszont hét év alatt e támogatások értéke meghaladja az időszakra becsülhető GDP 3 százalékát.
| Szavazzon a Privátbankáron! Ön szerint kivel kellene együttműködnie a Fidesznek, ha nem lesz meg a kétharmados többsége? |
A magyar helyezés azonban valójában ennél is sokkal jobb, hiszen a magyarországinál több pénzt lekötő EU-tagállamok mindegyike nagyságrendekkel kevesebb forrásból gazdálkodik, mivelhogy fejlettebb országok. A legtöbbet lekötő Belgiumnak vagy a második helyezett Hollandiának kevesebb mint tizedannyi uniós forrás áll rendelkezésére 2013-ig, mint Magyarországnak. A lekötött uniós támogatások nagyságát tekintve - vagyis abszolút értékben - csak Lengyelországban ítéltek oda a pályázóknak több pénzt, mint Magyarországon, csakhogy Lengyelország az ország méreténél fogva csaknem háromszor annyi uniós forrásból gazdálkodik, mint Magyarország. Lengyelországban a forráslekötés aránya nem éri el a 20 százalékot, Magyarországon viszont ennek jóval több mint duplája.
A magyarhoz abszolút értékben hasonló nagyságrendű EU-forrással gazdálkodó országok közül Magyarország messze a legtöbbet érte el eddig a forráslekötésben. Eddig már le van kötve a 2013-ig rendelkezésre álló több mint 22 milliárd eurónak a 46,3 százaléka, míg a hasonló összegre jogosult Németország 19,3 százaléknál, Csehország 21,6 százaléknál, Olaszország 38 százaléknál, Portugália szintén 38 százaléknál tart. Megjegyzendő: a Németországnak - lényegében a volt NDK régiói számára - rendelkezésére álló ilyen EU-források a becsülhető hétévi német GDP-nek a 0,2 százalékát sem érik el.
A bírálók persze rámutatnak: ezek a forrás-átcsoportosítások és támogatások is valójában csak a túlerőben lévő multinacionális cégek számára javítják, egyengetik a talajt a gyengébb országokban, amiképp annak idején, mindjárt a második világháború végén a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank létrehozása, meg a Nyugat-Európának adott amerikai Marshall-segély is alapjában az amerikai vállalatok európai export- és beruházási érdekeit szolgálta. Valóban: ez is az érem oldalai közül az egyik, ugyanis a világ kétségkívül nem pusztán jótékonysági intézmény - a segítség is a verseny része.
Az azonban bizonyos, hogy ebben a versenyben a nemzetközi és hazai gazdasági szabadság szabályait betartó országok manapság jobban járhatnak, mint mások.
Sosem látott pénzek jöttek a mezőgazdaságba
Földmoratórium: hosszabbítást kér a kormány
A kormány szerint a munkanélküliség nem hungarikum
Top 30 cég pályakezdőknek
Az EU segített: többen dolgozhatnak a kórházban
Van mit javítanunk az innováción
MTI
Címlapon
A nyártól könnyebb lesz majd kirúgni a munkavállalókat?
Július elsejétől él a Munka Törvénykönyve, de az új jogszabálycsomaghoz még a Parlament elfogad egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó másik törvényt is. Ennek értelmében valószínűleg lesznek olyan passzusok, melyek csak jövőre lépnek életbe. A felmondási tilalmak köre ugyanakkor már nyártól szűkül, új fogalom a törvényben a távolléti díj, mely az átlagkeresetet váltja - ez sokak számára kevesebb pénzt jelent majd.
spanyolcsizma
- Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok
- Pánik Spanyolországban: Katalónia mentőövet kért
- Critical Mass a tőzsdéken
- Katasztrófális görög helyzetről ír egy német lap
- Nem szeretik a németek a közös eurókötvény ötletét
- Éleződik a vita: „Csináljanak maguknak közös kötvényt a franciák és az olaszok”
- Francia-német törésvonal az EU-ban: Magyarország hova áll?
- Feje tetejére állt a német politika, Merkel nagyot veszített
- Merkel magánya: Obamával fújnak egy követ a franciák
- 1 EUR = 303,2 HUF - itt lenne az ideje, hogy a görögök elgondolkodjanak
- Jön a "geuró"? - Újabb javaslat a görögöknek
- Kamat nélkül is viszik a német államkötvényeket - furcsa helyzetbe került Merkel
Legfrissebb híreink
- Nem szeretik a németek a közös eurókötvény ötletét
- Megtáltosodott az OTP
- Katasztrófális görög helyzetről ír egy német lap
- Humánkatasztrófától tartanak az ajkaiak
- Nabucco és Déli Áramlat: rövidülnek a megaprojektek
- Kétszer gyorsabban drágult az EU-ban a gáz, mint a villany
- Pánik Spanyolországban: Katalónia mentőövet kért
- Az MFB-n keresztül jön az egymilliárd euró Kínából
- Tengerparton sütkéreznek, adósságban úsznak a spanyol tartományok
- Sikerekhez is vezethet Magyarország különutas politikája
- Pánik Spanyolországban: Katalónia mentőövet kért
- Megtáltosodott az OTP
- Katasztrófális görög helyzetről ír egy német lap
- Nyugatra menekül a magyar építőipar
- Titokban újra összeült Orbán, Simor és Matolcsy
- Nem szeretik a németek a közös eurókötvény ötletét
- Bajban vannak a mezőgazdasági vállalatok





_fill_200x116.jpg)










