1. Privátbankár
  2. Cikkek
  3. Uniós pályázatok: csak a multik járnak jól vele?

Uniós pályázatok: csak a multik járnak jól vele?

2010. április 17., 09:16

A globalizáció: a lehetőségek egyenlősége, esélyegyenlőség nélkül. Ám ez csak az érem egyik oldala. A gazdasági növekedés és terjeszkedés fő szabálya ma a szabadság kölcsönös növelése: "amit neked szabad (venni, eladni, befektetni, beruházni) énnálam, azt nekem is szabad tenálad". Ha meg nem vagy rá képes, adok rá támogatást?

A globalizáció: a lehetőségek egyenlősége, esélyegyenlőség nélkül. Ám ez csak az érem egyik oldala. A gazdasági növekedés és terjeszkedés fő szabálya ma a szabadság kölcsönös növelése: "amit neked szabad (venni, eladni, befektetni, beruházni) énnálam, azt nekem is szabad tenálad".

Ez jobb módszer, mint a háború és a hódítás, amellyel az emberiség történetének eddigi nagyobb része eltelt. Ám az egyes országok és vállalkozók, történelmi és sok más okból, ennek a versenynek sem egyenlő testi-lelki kondícióban vágnak neki.

A kölcsönös szabadság biztosításának szüksége azonban létrehozott olyan eszközöket és mechanizmusokat is, amelyek külsőre antiliberálisnak tűnnek. Ez a jövedelmek és az erőforrások nemzetközi újraelosztásának mechanizmusa. A módszerek, a liberalizmusellenes látszattal ellentétesen, a lehetőségeken túl éppenséggel az esélyek kiegyenlítését, vagyis - pozitív megkülönböztetés révén - a gazdasági szabadság fenntarthatóságát és bővítését szolgálják, érdekeltté teszik a kedvezményezetteket saját piacuk megnyitásában, szabadságának növelésében.

A földrészek közül  éppen Európa jár ebben az élen. Az EU idei évre megszavazott közös költségvetésének, 141,5 milliárd eurónak a 45,4 százaléka, 64,3 milliárd euró, szolgálja már a fenntartható növekedést, az elmaradottabb régiók fejlesztését, helyzetbe hozását, a versenyképesség növelését, a munkahelyteremtést. Húsz éve ez a tételsor még alig létezett, mindenesetre a közös költségvetés csekély hányadát tette ki. Növekedését abszolút értékben és arányában éppen a 12 új tagállam csatlakozása kényszerítette ki. Ennek megfelelően a fejlesztési - ismertebb nevükön az EU kohéziós és szerkezeti - támogatásainak zöme is az EU gyengébb tagországaiba, térségeibe kerül. Idén az EU-ban szétosztandó kohéziós és szerkezeti támogatások 52 százalékát a legutóbb csatlakozott tizenkettek, vagyis túlnyomórészt a volt szocialista országok kapják.

Európa keleti feléből nézve még erősebbek az arányok. Az EU 2007-2013-as keretköltségvetésében előirányzott kohéziós, szerkezeti, regionális, versenyképességi és szociális támogatások az EU hétévi átlagos becsült GDP-jének körülbelül a 0,3 százalékával egyenértékűek. Például Magyarország esetében viszont hét év alatt e támogatások értéke meghaladja az időszakra becsülhető GDP 3 százalékát.

Szavazzon a Privátbankáron!
Ön szerint kivel kellene együttműködnie a Fidesznek, ha nem lesz meg a kétharmados többsége?
Az egyenlősítés is verseny, és ebben Magyarország a jelek szerint jól áll. A 2007-2013-as költségvetési időszak eddigi szakaszáról nemrég megjelent EU-összesítésből kiderül, hogy a közösségi szinten 2013-ig rendelkezésre álló 344 milliárd eurónyi kohéziós és szerkezeti forrásból tavaly év végéig valamivel több mint 93 milliárdot ítéltek oda a pályázóknak. Az uniós szinten lekötött összes forrás egy nyolcada magyar tervezetekre jutott. A forráslekötések arányában Magyarország a hetedik legjobban teljesítő a 27 uniós tagállam közül.

A magyar helyezés azonban valójában ennél is sokkal jobb, hiszen a magyarországinál több pénzt lekötő EU-tagállamok mind­egyike nagyságrendekkel kevesebb forrásból gazdálkodik, mivelhogy fejlettebb országok. A legtöbbet lekötő Belgi­umnak vagy a második helyezett Hollandiának kevesebb mint tizedannyi uniós forrás áll rendelkezésére 2013-ig, mint Magyarországnak. A lekötött uniós támogatások nagyságát tekintve - vagyis abszolút értékben - csak Lengyelországban ítéltek oda a pályázóknak több pénzt, mint Magyarországon, csakhogy Lengyelország az ország méreténél fogva csaknem háromszor annyi uniós forrásból gazdálkodik, mint Magyarország. Lengyelországban a forráslekötés aránya nem éri el a 20 százalékot, Magyarországon viszont ennek jóval több mint duplája.

A magyarhoz abszolút értékben hasonló nagyságrendű EU-forrással gazdálkodó országok közül Magyarország messze a legtöbbet érte el eddig a forráslekötésben. Eddig már le van kötve a 2013-ig rendelkezésre álló több mint 22 milliárd eurónak a 46,3 százaléka, míg a hasonló összegre jogosult Németország 19,3 százaléknál, Csehország 21,6 százaléknál, Olaszország 38 százaléknál, Portugália szintén 38 százaléknál tart. Megjegyzendő: a Németországnak - lényegében a volt NDK régiói számára - rendelkezésére álló ilyen EU-források a becsülhető hétévi német GDP-nek a 0,2 százalékát sem érik el.

A bírálók persze rámutatnak: ezek a forrás-átcsoportosítások és támogatások is valójában csak a túlerőben lévő multinacionális cégek számára javítják, egyengetik a talajt a gyengébb országokban, amiképp annak idején, mindjárt a második világháború végén a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank létrehozása, meg a Nyugat-Európának adott amerikai Marshall-segély is alapjában az amerikai vállalatok európai export- és beruházási érdekeit szolgálta. Valóban: ez is az érem oldalai közül az egyik, ugyanis a világ kétségkívül nem pusztán jótékonysági intézmény - a segítség is a verseny része.

Az azonban bizonyos, hogy ebben a versenyben a nemzetközi és hazai gazdasági szabadság szabályait betartó országok manapság jobban járhatnak, mint mások.

 Sosem látott pénzek jöttek a mezőgazdaságba
Földmoratórium: hosszabbítást kér a kormány
A kormány szerint a munkanélküliség nem hungarikum
Top 30 cég pályakezdőknek
Az EU segített: többen dolgozhatnak a kórházban
Van mit javítanunk az innováción

MTI

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Soros: a görög mentőcsomag ellenére Európa nem szabadul meg a veszélytől

2012. február 12., 10:35
Soros: a görög mentőcsomag ellenére Európa nem szabadul meg a veszélytől

Soros György milliárdos befektető úgy véli, hogy az alacsony gazdasági növekedés, és a hosszan tartó politikai feszültség akkor is széthúzza az unió tagállamait, ha a görögök elfogadják a kiterjesztett megszorító csomagot. Soros szerint az USA gazdasága a megújulás jeleit mutatja, a választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy Obama megérdemelne egy második győzelmet.

bazi nagy görög megszorítás

Legfrissebb híreink

Ajánlatunk

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Facebook