Hálapénz helyett ennyit fizetnék

2012. november 15., 18:19

Hazánkban szinte mindenki elégedetlen az egészségügyi ellátás színvonalával, amit egyesek magánszolgáltatás igénybe vételével, mások hálapénzzel próbálnak elfogadhatóbbá tenni. De vajon mennyit lennénk áldozni a magasabb szolgáltatási minőségre, ha ez elérhető lenne az egészségügyi ellátások esetében? Egy magyarok körében végzett felmérés szerint a többség alkalmanként kevesebb mint 4 ezer forintot áldozna orvosi vizsgálatra.

Számtalan kutatásból kiderül már, hogy a magyar lakosság elégedetlen a társadalombiztosítás által nyújtott ellátásokkal, a rendszer túlterheltségével, az orvosok által a betegekre fordított idő mennyiségével, a várólistákkal, az alapvető eszközök hiányával és még sorolhatnánk. Az emberek nagy többsége ezt a forráshiánnyal magyarázza - olvasható a Biztosítási Szemlében.

A hálapénz valójában "figyelempénz"

Magánbiztosítók az egészségügyben - félúton vagy ne tovább?

Egy apró törvénymódosítás ágyazott meg tavaly decemberben annak, hogy az üzleti biztosítók beszálljanak az állami ellátórendszerbe. Ez ugyanakkor a szektor további fejlődése szempontjából kevés lehet. Jó üzlet-e az egészségbiztosítás vagy túl sok a politikai kockázat?
Részletek >>>

Egyes szakterületeken – így például a fogászat, nőgyógyászat, diagnosztika területén - elterjedt a magánszolgáltatások igénybevétele, mások hálapénzt fizetnek a jobb ellátás, és több odafigyelés reményében.

Egy friss kutatás – melynek szerzői Baji Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpontjának tanársegédje, valamint Prof. Dr. Gulácsi László, a kutatóközpont vezetője - arra keres választ, hogy a magyar lakosság hajlandó lenne-e hivatalos térítési díjat fizetni a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi ellátásokért, ha azok bizonyos minőségi kritériumoknak megfelelnek, és ha igen mekkora összeget. A felmérés egy Európai Bizottság által finanszírozott kutatási program keretében zajlott 2010 nyarán hat közép-kelet-európai országban, köztük Magyarországon. Cikkünkben a felmérésből származó, fizetési hajlandósággal kapcsolatos magyar eredményeket ismertetjük röviden, a tanulmány azonban teljes terjedelmében is letölthető.

A többség hajlandó lenne fizetni

A válaszadók 67%-a mondta azt, hogy hajlandó lenne fizetni az orvosi ellátásért, átlagosan alkalmanként 3965 Ft-ot. A legtöbben ezer-kétezer forintot adnának egy szakorvosi vizsgálatért. A kórházi ellátásért kevesebben, a válaszadók 56%-a lenne hajlandó fizetni, átlagosan 28 770 Ft-ot. Közülük a legtöbben 25-30 ezer forint közötti összeget fizetnének egy betervezett műtétért.

Azok, akik nem lennének hajlandóak fizetni az ellátásokért, mind a szakorvosi vizit, mind a betervezett műtét esetében azzal indokolták válaszukat, hogy vagy „nem tud fizetni”, vagy „ellenzi a díjakat”, vagy „nem is tud fizetni, de ellenzi is a díjakat”.

EU_kutatas_halapenz
A vidékiek inkább fizetnének, mint a fővárosiak

Szakorvosi vizitek esetében a fizetési hajlandóság a 35-49 év közti korosztályban a legmagasabb (70%), és ők is hajlandók fizetni a legmagasabb összeget 4 290 Ft-ot vizitenként. Legalacsonyabb a fizetési hajlandóság a 65 év feletti korosztályban (64%). A legkisebb összeget a 35 év alatti korosztály lenne hajlandó fizetni, átlagosan vizitenként 3 722 Ft-ot. A nők nagyobb arányban lennének hajlandóak fizetni a szakorvosi vizitekért (69%), de kisebb összeget, 3 669 Ft-ot.

Lakóhely szerint a vidéki városokban lennének hajlandóak a legnagyobb arányban fizetni (69%), és egyben a legmagasabb összeget is, 4 554 Ft-ot. Míg a fővárosban a legkevesebben (59%), és a legalacsonyabb összeget is egyben. Ennek magyarázata az lehet, hogy a fővárosban jobban hozzáférhető, és jobb minőségű az egészségügyi ellátás, tehát a lakosok kevésbé lennének hajlandóak fizetni azokért a tényezőkért, amik már amúgy is adottak.

Az iskolai végzettség növekedésével növekszik a fizetési hajlandóság, a legmagasabb összeget azonban a középiskolai végzettségűek fizetnék, átlagosan 4 198 Ft-ot.

A rossz, nagyon rossz egészségi állapotúak lennének a legkevésbé hajlandóak fizetni (63%), viszont akik fizetnének, azok között a legmagasabb az összeg, 4 786 Ft. Míg a többi egészségi állapotú korcsoportban hasonló arányban (66-68%) fizetnének.

A kórházi ellátás esetében szintén a 35-49 év közti korosztályban a legmagasabb (60%) a fizetési hajlandóság, míg az 50-65 év feletti korosztályban (54%) a legalacsonyabb. A legkisebb összeget is ők lennének hajlandóak fizetni, kórházi felvételenként 24 983 Ft-ot. A nők nagyobb arányban lennének hajlandóak fizetni a kórházi ellátásért (59%), de kisebb összeget, mint a férfiak 28 167 Ft-ot. Lakóhely szerint a városokban a legmagasabb a fizetési hajlandóság (59%) és egyben ők fizetnék a legmagasabb összeget is, 31 529 Ft-ot. A fővárosban a legkisebb a fizetési hajlandóság (53%), de a legalacsonyabb összeget a falusiak fizetnék, 24 655 Ft-ot.

Az iskolai végzettség növekedésével itt is növekszik a fizetési hajlandóság. A jó, nagyon jó, kitűnő egészségi állapotúak magasabb arányban fizetnének (58-59%), mint a rosszabb egészségi állapotúak (53-55%). A rossz, nagyon rossz egészségi állapotúak fizetnék a legkisebb összeget, alkalmanként átlagosan 27 214 Ft-ot.

A felmérés eredményei tehát arra utalnak, hogy van fizetési hajlandóság és fizetőképes kereslet a jó minőségű és gyors hozzáférésű egészségügyi ellátások iránt Magyarországon. A válaszadók 2/3-a hajlandó lenne hivatalos térítési díjat fizetni a szakorvosi vizitekért (ha azt az ismertetett minőségben kapják), és a többsége a kórházi ellátásért is.

A kutatásból az is kiderült, hogy a lakosság mit tart „magasabb minőségű” vagy „extra” ellátásnak. A beszélgetések során olyan dimenziók merültek fel, mint a gyorsabb sorra kerülés, hotelszolgáltatások, kedvesebb személyzet, több odafigyelés. A legfontosabb szempont az orvos szakértelme és hírneve, ezt követi az egészségügyi dolgozók udvarias attitűdje. Az orvosi műszerek és a rendelő, kórház állapota is fontos tényezők voltak a választásban. Azonban, a várakozási idő a rendelő előtt, és az utazási idő a kórházba/rendelőbe kevésbé befolyásolta a válaszadókat a választásban. Más szavakkal, a magyar lakosság hajlandó többet várakozni és többet utazni azért, hogy szakképzett és udvarias egészségügyi dolgozók lássák el.


Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX39132.62+0.09%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • október 16
    Fogyasztói árindex (év/év) - szeptember
    Netflix - 2017 Q3
    október 17
    KSH: Építőipar - augusztus
    MNB: Havi fizetési mérleg -- augusztus
    ÁKK: 3 hónapos diszkont kincstárjegy aukció, 15 mrdFt
    ZEW index - október
    ZEW index - október
    Fogyasztói árindex (végleges) - szeptember
    Morgan Stanley - 2017 Q3
    Goldman Sachs - 2017 Q3
    IBM - 2017 Q3
    október 18
    Munkanélküli segélykérelmek számának változása - szeptember
    ILO munkanélküliségi ráta - augusztus
    Fed Bézs Könyv
    eBay - 2017 Q3
    American Express - 2017 Q3
    október 19
    KSH: Keresetek - január–augusztus
    NGM: Részletes tájékoztató az államháztartás központi alrendszerének 2017. szeptember végi helyzetéről
    GDP (év/év) - 2017 Q3
    GDP (negyedév/negyedév) - 2017 Q3
    SAP - 2017 Q3
    Philadelphiai Fed index - október
    Friss és tartós munkanélküli-segélykérelmek alakulása
    PayPal - 2017 Q3
    Philip Morris International - 2017 Q3
    Verizon Communications - 2017 Q3
    október 20
    Daimler - 2017 Q3
    General Electric - 2017 Q3

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?