Hálapénz helyett ennyit fizetnék

2012. november 15., 18:19

Hazánkban szinte mindenki elégedetlen az egészségügyi ellátás színvonalával, amit egyesek magánszolgáltatás igénybe vételével, mások hálapénzzel próbálnak elfogadhatóbbá tenni. De vajon mennyit lennénk áldozni a magasabb szolgáltatási minőségre, ha ez elérhető lenne az egészségügyi ellátások esetében? Egy magyarok körében végzett felmérés szerint a többség alkalmanként kevesebb mint 4 ezer forintot áldozna orvosi vizsgálatra.

Számtalan kutatásból kiderül már, hogy a magyar lakosság elégedetlen a társadalombiztosítás által nyújtott ellátásokkal, a rendszer túlterheltségével, az orvosok által a betegekre fordított idő mennyiségével, a várólistákkal, az alapvető eszközök hiányával és még sorolhatnánk. Az emberek nagy többsége ezt a forráshiánnyal magyarázza - olvasható a Biztosítási Szemlében.

A hálapénz valójában "figyelempénz"

Magánbiztosítók az egészségügyben - félúton vagy ne tovább?

Egy apró törvénymódosítás ágyazott meg tavaly decemberben annak, hogy az üzleti biztosítók beszálljanak az állami ellátórendszerbe. Ez ugyanakkor a szektor további fejlődése szempontjából kevés lehet. Jó üzlet-e az egészségbiztosítás vagy túl sok a politikai kockázat?
Részletek >>>

Egyes szakterületeken – így például a fogászat, nőgyógyászat, diagnosztika területén - elterjedt a magánszolgáltatások igénybevétele, mások hálapénzt fizetnek a jobb ellátás, és több odafigyelés reményében.

Egy friss kutatás – melynek szerzői Baji Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi Technológiaelemzési Kutatóközpontjának tanársegédje, valamint Prof. Dr. Gulácsi László, a kutatóközpont vezetője - arra keres választ, hogy a magyar lakosság hajlandó lenne-e hivatalos térítési díjat fizetni a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető egészségügyi ellátásokért, ha azok bizonyos minőségi kritériumoknak megfelelnek, és ha igen mekkora összeget. A felmérés egy Európai Bizottság által finanszírozott kutatási program keretében zajlott 2010 nyarán hat közép-kelet-európai országban, köztük Magyarországon. Cikkünkben a felmérésből származó, fizetési hajlandósággal kapcsolatos magyar eredményeket ismertetjük röviden, a tanulmány azonban teljes terjedelmében is letölthető.

A többség hajlandó lenne fizetni

A válaszadók 67%-a mondta azt, hogy hajlandó lenne fizetni az orvosi ellátásért, átlagosan alkalmanként 3965 Ft-ot. A legtöbben ezer-kétezer forintot adnának egy szakorvosi vizsgálatért. A kórházi ellátásért kevesebben, a válaszadók 56%-a lenne hajlandó fizetni, átlagosan 28 770 Ft-ot. Közülük a legtöbben 25-30 ezer forint közötti összeget fizetnének egy betervezett műtétért.

Azok, akik nem lennének hajlandóak fizetni az ellátásokért, mind a szakorvosi vizit, mind a betervezett műtét esetében azzal indokolták válaszukat, hogy vagy „nem tud fizetni”, vagy „ellenzi a díjakat”, vagy „nem is tud fizetni, de ellenzi is a díjakat”.

EU_kutatas_halapenz
A vidékiek inkább fizetnének, mint a fővárosiak

Szakorvosi vizitek esetében a fizetési hajlandóság a 35-49 év közti korosztályban a legmagasabb (70%), és ők is hajlandók fizetni a legmagasabb összeget 4 290 Ft-ot vizitenként. Legalacsonyabb a fizetési hajlandóság a 65 év feletti korosztályban (64%). A legkisebb összeget a 35 év alatti korosztály lenne hajlandó fizetni, átlagosan vizitenként 3 722 Ft-ot. A nők nagyobb arányban lennének hajlandóak fizetni a szakorvosi vizitekért (69%), de kisebb összeget, 3 669 Ft-ot.

Lakóhely szerint a vidéki városokban lennének hajlandóak a legnagyobb arányban fizetni (69%), és egyben a legmagasabb összeget is, 4 554 Ft-ot. Míg a fővárosban a legkevesebben (59%), és a legalacsonyabb összeget is egyben. Ennek magyarázata az lehet, hogy a fővárosban jobban hozzáférhető, és jobb minőségű az egészségügyi ellátás, tehát a lakosok kevésbé lennének hajlandóak fizetni azokért a tényezőkért, amik már amúgy is adottak.

Az iskolai végzettség növekedésével növekszik a fizetési hajlandóság, a legmagasabb összeget azonban a középiskolai végzettségűek fizetnék, átlagosan 4 198 Ft-ot.

A rossz, nagyon rossz egészségi állapotúak lennének a legkevésbé hajlandóak fizetni (63%), viszont akik fizetnének, azok között a legmagasabb az összeg, 4 786 Ft. Míg a többi egészségi állapotú korcsoportban hasonló arányban (66-68%) fizetnének.

A kórházi ellátás esetében szintén a 35-49 év közti korosztályban a legmagasabb (60%) a fizetési hajlandóság, míg az 50-65 év feletti korosztályban (54%) a legalacsonyabb. A legkisebb összeget is ők lennének hajlandóak fizetni, kórházi felvételenként 24 983 Ft-ot. A nők nagyobb arányban lennének hajlandóak fizetni a kórházi ellátásért (59%), de kisebb összeget, mint a férfiak 28 167 Ft-ot. Lakóhely szerint a városokban a legmagasabb a fizetési hajlandóság (59%) és egyben ők fizetnék a legmagasabb összeget is, 31 529 Ft-ot. A fővárosban a legkisebb a fizetési hajlandóság (53%), de a legalacsonyabb összeget a falusiak fizetnék, 24 655 Ft-ot.

Az iskolai végzettség növekedésével itt is növekszik a fizetési hajlandóság. A jó, nagyon jó, kitűnő egészségi állapotúak magasabb arányban fizetnének (58-59%), mint a rosszabb egészségi állapotúak (53-55%). A rossz, nagyon rossz egészségi állapotúak fizetnék a legkisebb összeget, alkalmanként átlagosan 27 214 Ft-ot.

A felmérés eredményei tehát arra utalnak, hogy van fizetési hajlandóság és fizetőképes kereslet a jó minőségű és gyors hozzáférésű egészségügyi ellátások iránt Magyarországon. A válaszadók 2/3-a hajlandó lenne hivatalos térítési díjat fizetni a szakorvosi vizitekért (ha azt az ismertetett minőségben kapják), és a többsége a kórházi ellátásért is.

A kutatásból az is kiderült, hogy a lakosság mit tart „magasabb minőségű” vagy „extra” ellátásnak. A beszélgetések során olyan dimenziók merültek fel, mint a gyorsabb sorra kerülés, hotelszolgáltatások, kedvesebb személyzet, több odafigyelés. A legfontosabb szempont az orvos szakértelme és hírneve, ezt követi az egészségügyi dolgozók udvarias attitűdje. Az orvosi műszerek és a rendelő, kórház állapota is fontos tényezők voltak a választásban. Azonban, a várakozási idő a rendelő előtt, és az utazási idő a kórházba/rendelőbe kevésbé befolyásolta a válaszadókat a választásban. Más szavakkal, a magyar lakosság hajlandó többet várakozni és többet utazni azért, hogy szakképzett és udvarias egészségügyi dolgozók lássák el.


Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés

Címlapon

Őrült húzás Trumptól – ezzel befellegzett az elnökségének?

Őrült húzás Trumptól – ezzel befellegzett az elnökségének?

Újabb fontos emberét tette lapátra az amerikai elnök: megvált stratégiai főtanácsadójától, Steve Bannontól. A stratéga elbocsátása az eddigi legmagasabb szintű változtatás a Fehér Házban zajló személycserék sorában. Bannon szerint befellegzett az elnökségnek, közben az Egyesült Államokban azt latolgatják, hogy mi várható menesztése után.

További cikkek

Utánajártunk

Napi kommentár - videó

Ajánlatunk

Ajánlatunk

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

  • BUX36969.15-0.59%
    DAX9823.5-2.77%
    EUR/HUF311.610%
    EUR/USD1.08340%
    Arany1118.150%

Heti várható események, adatok

  • augusztus 14
    Ipari termelés (11:00)
    Ipari termelés (év/év)
    augusztus 15
    KSH: mezőgazdasági termelői árak (június)

    GDP (negyedéves, előzetes adat)
    Kiskereskedelmi forgalom (június)
    Bankszünnap
    Bankszünnap
    augusztus 16
    KSH: GDP (második negyedév, előzetes adat)
    GDP (előzetes adat, második negyedév)
    Olajtartalékok
    augusztus 17

    Munkanélküli segély adatok
    Első alkalommal munkanélküli segélyért folyamodók
    augusztus 18
    Termelői árak (június)

Szavazás

Ön szerint létezik globális felmelegedés?