Hirdetés
  1. Privátbankár
  2. Részvény
  3. Elég a korrupcióból, a szabályozás hirtelen változásaiból
Hirdetés

Elég a korrupcióból, a szabályozás hirtelen változásaiból

2012. február 20., 10:59
MTI
Cimkék
tőzsde
, tőkeáramlás
, szabályozás
, működőtőke
, korrupció
, gyógyszeripar
, bürokrácia
, India

Adzsáj Piramalnak annyi a pénze, mint a pelyva, ám India hiába a világ egyik leggyorsabban fejlődő országa, a milliárdos tanácstalan, amikor arról kell döntenie, mit csináljon tőkéjével. "Az a gond, hogy ez India. A nagy befektetések zavarosak" - magyarázza a férfi. Az indiai üzleti elitnek elege van a korrupcióból, a politikai bénultságból, az engedélyezési procedúrák elhúzódásából, a szabályozások hirtelen változásaiból, a huzavonákból.

Hirdetés

Piramal dilemmája aggasztó jel - írja az AP hírügynökség. A korrupció, a bürokratikus huzavona, a bizonytalan és változó kormánypolitika láttán nem egy indiai milliárdos ma úgy érzi, hogy eljött az idő a távozásra. Tavaly májusban Piramal 3,8 milliárd dollárért eladta gyógyszeripari érdekeltségeit az Abbott Laboratories amerikai óriáscégnek. A bevételt egyik vegyi üzemének bővítésére kívánta fordítani, de közölték vele, hogy ez öt évbe telik. "Ugyanazt a gyárat két év alatt fel lehetne építeni Kínában. Szeretem Indiát, de a vevőm nem fog rám várni" - panaszkodik Piramal.

Elég a korrupcióból, a szabályozás hirtelen változásaiból

India ma is viszonylag magas növekedési ütemet mutathat fel, így azt lehetne gondolni, hogy mágnesként vonzza a tőkét. Ehelyett 2010 kezdete óta az indiaiak által külföldön befektetett tőke felülmúlja a külföldiek által Indiában beruházott összeget. Ez tükrözi India cégeinek önbizalmát és lehetőségeit, ám súlyos hazai problémákat is jelez. Ha odahaza nem fektetnek be, az rossz hír egy olyan országban, amelynek tőkére lenne szüksége, hogy utakat, erőműveket és élelmiszerraktárakat építsen, és hogy több százmillió embert kiemelhessen a nyomorból.

Az indiai üzleti elitnek azonban elege van a korrupcióból, a politikai bénultságból, az engedélyezési procedúrák elhúzódásából, a szabályozások hirtelen változásaiból, a természeti kincsek kiaknázását akadályozó huzavonákból, a földért vívott csatákból, amelyek különösen azóta éleződtek ki, hogy az ország az 1990-es évek elején liberalizálni kezdte gazdaságát.

Tőkebeáramlás helyett tőkekiáramlás zajlik

"Tisztességes üzletembernek nehéz bármibe belevágni Indiában" - hangoztatja Jamsid Godrej, a Godrej and Boyce ipari óriás elnöke. "A cégek oda mennek, ahol a legjobbak a lehetőségek a tőke hozama és a hatékonyság szempontjából". Az ilyen lehetőségek manapság egyre inkább India határain túl adódnak. A külföldiek 2008-ban nagyjából kétszer annyit, 33 milliárd dollárt fektettek be Indiában, mint amennyit az indiaiak külföldön. 2010-re a helyzet megfordult: az indiaiak 40 milliárd dollárt ruháztak be határaikon túl, ez duplája volt annak a pénznek, amit a külföldiek fordítottak indiai invesztíciókra, és 2011-ben is folytatódott ez az irány.

A panaszok azzal is összefüggnek, hogy a korrupció hagyományos piszkos módszereit keresztezte a modernizáció, és ez - mondják az üzletemberek - megbénította India eddig is merev bürokráciáját. A Nemzetközösségi Játékok körüli korrupciós botrányok, a hadiözvegyeknek épült otthonok elsinkófálása és egy szabálytalan mobiltelefon-pályázat: mindez milliárdos veszteségeket okozott az országnak, parlamenti képviselők sora és még egy miniszter is börtönbe került.

Botrány botrány hátán, mindenki óvatos

Az acélöntödék nem jutnak elég vasérchez, mert a déli Karnataka államban kirobbant bányászati botrány miatt a bíróság bezáratta az ország érctermelésének ötödét szolgáltató illegális bányákat. Középosztálybeli tiltakozók tízezrei vonultak az utcára, hogy korrupcióellenes törvények elfogadását követeljék a parlamenttől. A tisztviselők rettegnek attól, hogy bíróság elé állíthatják őket, ezért még azok sem merik meghozni az ország működéséhez szükséges döntéseket, akik nem korruptak.

Piramal szívesen építtetett volna erőműveket vagy utakat is. Amikor megkapta az Abbott első 2,2 milliárd dolláros átutalását, irodájában sűrűn csengett a telefon. Sokan keresték meg azzal, hogy engedélyük van különböző beruházásokra: 500 megawattos erőmű építésére, vagy bánya nyitására, és arról is biztosították, hogy országos és helyi politikusok támogatják a tervet, bár Piramal szerint semmiféle tapasztalattal nem rendelkeztek az adott szektorban. Végül egyetlen kivitelezhető projektet sem talált. "Az emberek mohóvá váltak, céljaik érdekében nem riadnak vissza az úgynevezett kreatív könyveléstől" - mondta az AP-nek.

A milliárdos inkább észak-amerikai és európai befektetésekre összpontosít

Ma India infrastruktúra-beruházási cégeibe beszállni kész tönkremenetel. Dzsagannadham Tunuguntla, az SMC Global Securities biztosító kutatási igazgatója szerint 2007 óta India négy vezető infrastruktúracége elvesztette értékének 80 százalékát. Piramal ezt a veszélyt elkerülte, de részvényeinek árfolyama így is csökkent, amióta az Abbott-üzletet 2010 május 21-én bejelentették - annak ellenére, hogy 600 millió dolláros rendkívüli osztalékot fizetett és vissza is vásárolta a cégpapírt. A részvényesek azt szeretnék, hogy a bevételt produktív beruházásra fordítsák, ám a pénz java ehelyett fix kamatú számlákon pihen, mert Piramal csak egy részét tudja hasznosan befektetni Indiában.

Bostonban létesített IndUS Growth Partners nevű befektetési vegyesvállalata előtt viszont szép jövő állhat. Ebben egy harvardi professzor a partnere, a cég az amerikai biztosítási és pénzügyi szolgáltatások, illetve a biotechnológia terén keres beruházási lehetőségeket. Piramal több mint egymilliárd dollárt szán észak-amerikai és európai befektetésekre ezekben a szektorokban. Első tengerentúli üzletét várhatólag márciusban fogja bejelenteni - közölte az AP-vel.

Értékeld a cikket
Jelenlegi értékelés
Hozzászólások : 0 db Hozzászólok »
Szóljon hozzá - számít a véleménye!

Kapcsolódó cikkek

  • KKV

    Külföldi tőkebefektetések: a V4-ek élén Magyarország

    2012. május 24., 12:48
    Külföldi tőkebefektetések: a V4-ek élén Magyarország

    A gazdasági válság mind a négy visegrádi országban a külkereskedelem átmeneti visszaesését okozta, mára azonban a tendencia megfordult. A külföldre irányuló tőkebefektetések egy főre jutó értéke 2011-ben a V4-ek közül Magyarországon volt a legmagasabb, és közvetlen külföldi tőkebefektetéseink közel 14 százaléka is a visegrádi országok felé irányult.

  • Részvény

    Csak ötkor kezdődik a Facebook-kereskedés?

    2012. május 18., 14:35
    Csak ötkor kezdődik a Facebook-kereskedés?

    A szokásos kereskedési idő helyett valószínűleg másfél órával később, magyarországi idő szerint ötkor kezdődik a Facebook kereskedése a Nasdaq-on.

  • Részvény

    A magyaroknak nem jutott Facebook-részvény – így lehet mégis megvenni

    2012. május 18., 13:21
    A magyaroknak nem jutott Facebook-részvény – így lehet mégis megvenni

    Információink szerint különböző jogi bizonytalanságok és a kisebb külföld intézményi befektetők háttérbe szorítása miatt sokan le sem adták Magyarországról Facebook-jegyzésüket, de aki leadta, valószínűleg az sem kapott a papírokból. Nekik marad a másodlagos piac, azaz a tőzsdei vásárlás, esetleg valamelyik befektetési alap, ETF.

Hirdetés

Címlapon

A hazai korrupció miatt mennek nemzetközi terepre a vállalataink

2012. május 24., 12:45
A hazai korrupció miatt mennek nemzetközi terepre a vállalataink

Az adóelkerülés nálunk nemzeti sport, ami lehetetlenné teszi a versenyben való helytállást annak, aki tisztességesen játszik. A hazai korrupció teszi vonzóvá a vállalkozások számára, hogy a nemzetközi porondra menjenek – mondták sikeres magyar vállalkozók a New York Times-nak. Három magyar internetes vállalkozás világszerte összesen 110 millió felhasználót tudott szerezni – „nem az állam csecsén lógva”.

Hirdetés

Még több részvény

Hirdetés

Utánajártunk...

Állásajánlatok

További állásajánlatok

Hírlevél

Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:

Facebook

Wo bist du Nicolas?

Legfrissebb híreink